Nem tudunk csatlakozni egy olyan nyugat-európai irányzathoz, amely folyamatosan veszíti el a tartalékait – jelentette ki a Páneurópai Piknik évfordulóján Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint természetes volt, hogy a Keletnek a nyugati modellt kell átvennie, de kiderült, hogy a nyugat-európai gazdaság is erősen sebezhető.
„A magyar szabadságszerető és szabadságharcos nép, csak a szabadság rendjében érzi magát jól” – mondta Orbán Viktor kedden Sopronpusztán, a Páneurópai Piknik huszonötödik évfordulóján. A miniszterelnök kijelentette, a rendszerváltás nem néhány politikai nyilatkozat miatt történt. Négy nagy tömegmegmozdulás – az erdélyi falurombolás elleni tiltakozás, az 1989. március 15-i ünnepség, a bős-nagymarosi vízlépcső elleni tüntetés és az ötvenhatos áldozatok újratemetése – világossá tette, hogy a rendszerváltáshoz szükséges politikai erő összegyűlt. Ugyanakkor kérdéses volt, hogy a nemzetközi viszonyok – amelyek kulcsának a német egységet nevezte – megváltoznak-e. Az Ellenzéki Kerekasztalra visszaemlékezve Orbán elmondta, a Fideszben mint radikális, antikommunista függetlenségi mozgalomban rengeteget beszélgettek arról, hogy meddig érdemes a mély változások mellett kiállni. Úgy döntöttek, „radikálisnak kell lenni, amennyire csak lehetséges”. És „csinálni kell a dolgot, ami a szabadság irányába viszi az országot”.
Ma már az tűnik helyesnek, ha úgy tesszük fel a kérdést: nekünk, magyaroknak itt és most mi a jó? Nem pedig úgy, hogy hol csinálják jobban, és vegyük át tőlük – hangsúlyozta Orbán Viktor. Megjegyezte, hogy a kulturális különbségek miatt nem vehető át a kínai, orosz, japán vagy dél-koreai modell, „mert mi magyarok vagyunk, keresztény kultúrkörből, szabadság által motiváltan, nekünk egy más rendszert kell a gazdaságban meg a politikában is építenünk”. Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Nem tudunk csatlakozni egy olyan nyugat-európai boldogulási irányzathoz, amely jól láthatóan folyamatosan veszíti el a tartalékait, talán már fel is élte.” Egész Nyugat-Európa megújulás után kiált, mindenki azt nézi, honnan jön már egy gondolat, ami energiát, frissességet hoz ebbe a mostani, világgazdasági értelemben zsugorodó nyugati kultúrkörbe – fogalmazott a kormányfő, szembeállítva a helyzetet a kilencvenes évek elejével, amikor – mint mondta – annyi volt a feladat, hogy „csináljunk Ausztriát Magyarországon”.
Felelevenítette, hogy a nyolcvanas évek második felében magától értetődő volt, hogy a lerongyolódott Keletnek a jól működő nyugati modellt kell átvennie, és csak mostanra derült ki, hogy a nyugat-európai gazdaság is rendkívüli mértékben sebezhető. A kilencvenes évek elején – fogalmazott – „elhitették velünk, hogy a demokrácia csak akkor demokrácia, ha liberális, a piacgazdaság csak akkor piacgazdaság, ha liberális, a jogállam csak akkor jogállam, ha liberális”. Orbán Viktor kifejtette, a rendszerváltás után a szabadság helyzete egyértelműen jobb lett, ebben a rendszerváltás teljesítménye ötös. Folyatódott azonban az infláció és a hitelfelvétel, ezekben a rendszerváltás nem hozott változást. A munkanélküliség, a rend és a közvagyon helyzete viszont rosszabb lett. Amiben jól teljesítettünk, azt meg kell őrizni, amiben rosszul, azt meg kell változtatni – mondta. A kormányfő emlékeztetett Antall József néhai miniszterelnök megjegyzésére, „tetszettek volna forradalmat csinálni!” Mint mondta, „2010-ben tetszettünk forradalmat csinálni” a kétharmados győzelemmel.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kijelentette: a szabadság és a demokrácia nem egyenlő automatikusan a társadalmi igazságossággal. Magyarország partnere Európának a terhek igazságos elosztásában, valóságos esélyeket kell teremteni, és mindenkit támogatni abban, hogy azokat megragadja. Johannes Singhammer, a Bundestag konzervatív párti alelnöke kiemelte: a kelet-ukrajnai események is bizonyítják, hogy „nem magától értetődő sem a szabadság, sem a béke”, amelyekért mindennap harcolni kell. Karlheinz Kopf, az osztrák törvényhozás második elnöke szerint „Magyarország huszonöt éve megmutatta az utat a szabad népek Európájába”.
Röviden Barack Obama és John Kerry jókívánságai
• Szent István tudta, hogy a magyar nép jövője csak az európai kultúrában van – mondta kedden a külgazdasági és külügyminiszter a Veszprém megyei Öskü községben. Navracsics Tibor úgy fogalmazott, csak olyan Magyarország és olyan Közép-Európa maradhat fenn, amely kultúrájában, értékeiben Nyugat-Európához kötődik.
• Korábban a magyar nemzet akarata az volt, hogy nem leszünk Moszkva gyarmata, és most nem leszünk más világhatalmi központoknak sem a befolyási övezete – szögezte le tegnap Semjén Zsolt az egri országzászló-emlékmű avatásán. A miniszterelnök-helyettes szerint Szent István nem tűrte, hogy Magyarország része legyen a német-római császárságnak, vagy a bizánci birodalom hűbérese legyen.
• Tizenegy szervezet képviselője, illetve személyiség vehette át a Külhoni Magyarságért Díjat kedden Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkártól a Parlamentben. 2011 óta minden évben olyan személyeknek, illetve szervezeteknek adják át az elismerést, akik-amelyek a Szent István-i örökség továbbadói, s a határokon túl élő magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági életben kiemelkedő tevékenységet végeznek.
• Az Erdélyben élő székelyek ugyan kisebbségben vannak, de hitüket és magyarságukat hosszú ideje őrzik, ez pedig nem gyengíti, hanem erősíti Romániát – mondta tegnap Soltész Miklós a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Paszabon.
• Szent István napja alkalmából nyilatkozatban fejezte ki jókívánságait Barack Obama elnök és az Egyesült Államok nevében Magyarország népének John Kerry amerikai külügyminiszter. Kitért arra, hogy ezen a napon „az összes magyart egyesítő Szent István maradandó örökségére emlékezünk”. Az Egyesült Államok büszke az örökség megbecsülésében több mint harminc évig játszott szerepére, amelynek során a magyar nép nevében megoltalmazta Szent István koronáját – tette hozzá. „Az én családom mindig is kötődni fog Magyarországhoz. A nagyanyám, Ida Budapesten született és nőtt fel, mielőtt átkelt volna az Atlanti-óceánon az Egyesült Államokba, közel a 20. század fordulójához” – írta John Kerry.
• A kereszténység és a magyar kultúra tartotta meg évszázadokon át a székelységet a Keleti-Kárpátok lábánál, és erre az atyai örökségre alapozhatja jövőjét is – mondta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerdán a Hargita megyei Ajnádon, a templomépítés ötszázadik évfordulója alkalmából rendezett Szent István-napi ünnepségen.
• A Demokratikus Koalíció szerint Szent István a magyar állam megalapításával kijelölte a magyarok ezeréves nemzeti célját: Európát, mert tudta, hitte és örökül hagyta, hogy a magyarság számára a „Nyugatnak, Európának nincs alternatívája” – áll a közleményében. Most viszont „öröm helyett gyászünnep” van: az alapok ismét repedeznek, az ország vezetése megint utat tévesztett: a magát kereszténynek valló miniszterelnök nyíltan Kelet antidemokratikus rendszereihez „dörgölőzik”, rombolva ezzel Európa egységét – írták.
• Kétszáz darab félkilós kenyeret osztott ki segítőivel az arra járóknak szerdán a fővárosi Blaha Lujza téri aluljáróban az Együtt–PM VIII. kerületi polgármesterjelöltje, Erőss Gábor. Előzőleg sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere augusztus 20. minden üzenetét „lábbal tiporja”.
• A történelem kiemelkedő pillanatai a közös ünnepek, amelyek kifejezik az együvé tartozást, bizonyítékai annak, hogy egy ország, egy nép, egy város nem csupán emberek sokasága, hanem közös lélek, közös sors – fogalmazott Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere. A politikus hangsúlyozta, Szent István olyan államférfi volt, aki nem kevesebbet tett a hazáért, mint megmentette és megőrizte az utókornak. w
