„Ismernünk kell egymást, egymás problémáit, és ezekre válaszokat kell keresnünk. Ez azt is jelenti, hogy befogadjuk a másikat, ha bajban van, mellé állunk, és további útján kísérjük. Enélkül nincs közösség, nincs erős társadalom” – jelentette ki Kozma Imre atya a Magyar Máltai Szeretetszolgálat huszonöt éves fennállásának ünnepére, a Befogadás Napjára készülve.
A keletnémet menekültek befogadásának huszonötödik évfordulóján, augusztus 14-én a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) arra emlékezik, hogy képesek voltak megtenni azt, ami minden embernek kötelessége: segíteni a bajban levőket, befogadni a menekülteket – mondta Kozma Imre, a szeretetszolgálat alapító elnöke, a Betegápoló Irgalmasrend vezetője az MTI-nek adott interjúban. Ismert, a zugligeti templom kertjében hozták létre 1989. augusztus 14-én az első befogadó tábort a keletnémet menekülteknek. Akkor tízezrek érkeztek, akiknek ellátása három hónapon át tartott – idézte fel Kozma Imre atya. Hangsúlyozta, huszonöt évvel ezelőtt elindult egy folyamat, amelyben olyan új fogalmak keltek életre, mint „a jelenlét, a befogadás és a kísérés”. Ezek a szavak az 1989 előtti évtizedekben az emberek egymás közötti kapcsolataiban elhaltak, mert az állam azt ígérte az embereknek, hogy gondoskodik róluk. De ezekre a fogalmakra újra szükségünk van – figyelmeztetett a szeretetszolgálat vezetője. – Ismernünk kell egymást, egymás problémáit, és ezekre válaszokat kell keresnünk. Ez azt is jelenti, hogy helyet adunk az életünkben egymásnak, befogadjuk a másikat, ha bajban van, mellé állunk, és további útján kísérjük. Enélkül nincs közösség, nincs erős társadalom – mondta Kozma Imre.
A szeretetszolgálat megalapításával kapcsolatban elmondta, már 1987-ben elkezdődött egy „félig legális” együttműködés Nyugat-Németország és Magyarország között. Bár a két ország politikai felfogása és társadalmi berendezkedése távol állt egymástól, a német lakosság mindig szimpatizált a magyarokkal. A második világháború után a németek „a világ ítéletét vonták magukra”. Mivel hazánkat a németek csatlósaként tartották számon, Magyarország a hűség, a kitartás áldozata lett, hiszen azok az országok, amelyek szintén a németek szövetségesei voltak, de még a háború alatt kiugrottak, jól jártak – vélekedett Kozma Imre. Szerinte emiatt ébredt fel a német lakosságban a magyarokkal szembeni adósságtörlesztés vágya, és ez elsősorban a magyaroknak küldött adományok formájában valósult meg.
A németországi máltaiak a kezdeményezés mögé álltak, s a kilencszáz éves máltai rend erkölcsi hitele, tekintélye jelentette az embereknek a garanciát, hogy adományaik eljutnak oda, ahol szükség van azokra – emlékeztetett. Az MMSZ 1989-es megalapítása még erősebben összekapcsolta a két országot – folytatta –, így 1989 nyarán már kézenfekvő volt a nyugatnémet képviselet számára, hogy az MMSZ-től kérjen segítséget a keletnémet menekültek ellátásában. Kozma Imre, aki 1977-től húsz éven keresztül szolgált a zugligeti Szent Család-plébánián, korábban lapunknak arról nyilatkozott, a zugligeti egyházközség volt a MMSZ „bölcsője”. Ott jött létre egy olyan újszerű keresztény közösség, amelyben a közösséghez való tartozás egyben a karitatív munkával való azonosulást is jelentette.
Vasfüggöny-installáció és programok
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat huszonöt éves fennállásának ünnepén, a Befogadás Napján a zugligeti Szent Család-plébániatemplomban és a Szarvas Gábor úti máltai központban várják a vendégeket. A holnapi megnyitón Kozma Imre atya jelképesen átvágja az 1989-es Vasfüggöny installációt az újraépített menekülttábor területén. Lesz fotó- és karikatúrakiállítás, hadieszköz- és emlékérme-bemutató, továbbá filmvetítés a szeretetszolgálatról és válogatás korabeli híradók tudósításaiból. Délután öt órakor kezdődik az ünnepi szentmise a plébániatemplomban, amelyet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrál. Pénteken délelőtt pódiumbeszélgetést szerveznek volt menekültek és segítők közreműködésével, majd bemutatják Joachim Jauer egykori német tudósító Urbi et Gorbi című könyvét.
