Valamennyi felsőoktatási intézmény 2009 és 2012 közötti gazdálkodását megvizsgálja az Állami Számvevőszék, mivel az egyetemek és főiskolák más költségvetési szervekhez képest nagyobb önállósággal rendelkeznek. Az első jelentések alapján kiderült: az intézmények ezzel nem minden esetben tudtak élni.
Kiemelt közérdek a felsőoktatási intézmények vizsgálata, és az, hogy szabályszerűen használják fel a rájuk bízott közpénzeket – jelentette ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke. Warvasovszky Tihamér a tegnapi tájékoztatón ezzel indokolta, miért van szükség arra, hogy a számvevőszék valamennyi állami és egyházi fenntartású egyetemre és főiskolára kiterjedő, a 2009 és 2012 közötti időszakról szóló átfogó vizsgálatot folytasson. Mint mondta, a jogszabályok alapján a felsőoktatási intézmények a pénzügyi és vagyongazdálkodási területeken bármely más költségvetési szervhez képest nagyobb önállósággal rendelkeznek, amivel azonban nem minden esetben tudtak élni. Warvasovszky kiemelte, több intézmény pénzügyi egyensúlya ingott meg, csaknem minden másodikhoz költségvetési felügyelőt vagy főfelügyelőt rendeltek ki. A vizsgált négy évben a felsőoktatási intézmények 752 milliárd forintnyi állami támogatásban részesültek, kiadásaik összesen 1881 milliárd forintra rúgtak.
Az ÁSZ első körben a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem (PE) és a Szolnoki Főiskola (SZF) anyagát hozta nyilvánosságra, további hat intézmény (Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Magyar Táncművészeti Főiskola, Miskolci Egyetem, Széchenyi Egyetem) vizsgálatát hamarosan befejezik.
Horváthné Herbáth Mária felügyeleti vezető kifejtette, az intézmények többségében a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési és a monitoringrendszert hiányosságok jellemezték, a felelősség- és hatásköröket nem szabályozták egyértelműen. A legtöbb helyen szabálytalanul gyakorolták a gazdálkodási jogköröket, például ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállalásokat tettek. Egyes intézmények a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat is megsértették, a hallgatói térítési díjakat nem minden esetben alapozták meg önköltségszámítással. A felügyeleti vezető szerint az is problémát jelentett, hogy az ágazatirányítás részéről elmaradt a szervezeti és feladatellátási felülvizsgálati program kidolgozása, valamint nem készült a felsőoktatási rendszerre vonatkozóan a kormány által elfogadott középtávú fejlesztési terv.
Az ÁSZ jelentése szerint a Szolnoki Főiskola hallgatói létszáma a vizsgált négy év során több mint negyven százalékkal esett vissza, bevételei huszonöt százalékkal csökkentek. Az SZF 2012-re már komoly likviditási gondokkal küzdött, ami egyebek között annak köszönhető, hogy dologi kiadásai 42-51 százalékát minden évben a PPP-beruházások utáni költségek tették ki. A főiskolán a személyi juttatások teljesítését, a megbízási díjak elszámolását, a dologi kiadások előirányzatainak felhasználását, a bevételek beszedését is szabálytalanul végezték, a hallgatói költségtérítéseket pedig nem a kincstárnál vezetett számlán kezelték. A PE-nél kevesebb problémát találtak a számvevők: itt elsősorban a megbízási díjak elszámolása és a működési bevételek beszedése bizonyult szabálytalannak.
