A jelentkezők csaknem hetven százaléka továbbtanulhat a felsőoktatásban – derült ki ponthatárok kihirdetése után. Aki most nem járt sikerrel, a jövő hét elején meghirdetendő pótfelvételi lehetőségével élhet. Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerint vállalatvezetőktől, bankigazgatókon át a rektorokig van érdeklődés a kancellári pozíciókra.
A csütörtök esti „vonalhúzással” eldőlt, hogy ebben az évben a 106 175 jelentkezőből 73 973-an, vagyis a pályázók hetven százaléka felvételt nyert valamely egyetemre vagy főiskolára. A felvettek többsége, 56 913 fő állami ösztöndíjas formában kezdheti meg tanulmányait, mindössze 17 060-an tanulnak önköltségesen. Alapképzésen 47 423-an, osztatlan képzésen 6089-en, mesterképzésen 14 442-en, felsőoktatási szakképzésen 6019-en tanulnak szeptembertől. A felvételi eljárás adatait ismertető tegnapi sajtótájékoztatón Palkovics László felsőoktatási államtitkár mindezt úgy értékelte: a számok azt jelzik, a kormány oktatáspolitikájának köszönhetően növekedett a felvettek száma.
Az összes továbbtanuló közül 32 565-en kerültek be alap- és osztatlan képzésre, nappali munkarendben, állami ösztöndíjjal támogatva. Körükben a legnépszerűbbnek a gépészmérnöki szak bizonyult, amelyen ezerhatszázhúszan tanulnak majd, mérnök-informatikusként ezerötszázketten, ápolás és betegellátás szakon 1325-en, általános orvosként 1056-an. Érdekesség, hogy villamosmérnöki szakra az 1359 jelentkező közül 1138-at fel is vettek államilag támogatott képzésre. Műszaki képzési területre vették fel a hallgatók 18 százalékát, gazdaságtudományok képzési területen 12 százaléknyian, orvos- és egészségtudomány képzési területen 11, pedagógusképzésen pedig tízszázaléknyian tanulhatnak.
A mesterképzéseknél évek óta nagyon hasonló arányban alakul a jelentkezések és a felvettek száma: idén a 22 131 pályázóból 14 442-en nyertek felvételt. Legtöbben, 1511-en bölcsészettudományi területen folytathatják tanulmányaikat, de mintegy ezren tanulnak tovább pedagógusképzésen, valamint gazdaságtudományi és műszaki területen is. A legnépszerűbb „mesterszak” a pszichológia (370 fő), a vezetés és szervezés (244), a kommunikáció és médiatudomány (241), valamint a nemzetközi tanulmányok (240) voltak. A legmagasabb pontszám ezek közül utóbbihoz kellett (az ELTE-n 96 pont), de egyes kisebb szakokra, mint például a Debreceni Egyetem fizikusképzésére, a maximális száz ponttal lehetett csak bejutni.
Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal elnöke közölte, a felvételizők a besorolási döntést tíz napon belül elérhetik a Felvi.hu oldal e-felvételi rendszerében. Jogorvoslati kérelmet augusztus 20-ig lehet benyújtani az OH-hoz (1380 Budapest, Pf. 1190), az emberi erőforrások miniszterének címezve. Pósfai Péter bejelentette, hogy a jövő hét elején hirdetik meg a pótfelvételi lehetőségeket. A jelentkezési határidő augusztus 12., a ponthatárokat augusztus 28-án állapítják meg.
A pótfelvételin azok jelentkezhetnek a felsőoktatási intézmények által meghirdetett (szinte kizárólag költségtérítéses) szakokra, akik a mostani eljárásban nem nyertek felvételt, vagy nem is vettek ebben részt.
Fontos tudnivaló, hogy a minimum ponthatárok – alap- és osztatlan képzésre 260 pont, felsőoktatási szakképzésre 220 – a pótfelvételin is érvényesek, ráadásul egyetlen szakra sem vehetnek fel valakit a csütörtökön megállapított pontszámnál rosszabb teljesítménnyel.
Palkovics László a tájékoztatón azt is megerősítette, hogy a költségvetési zárolások nem érintik a felsőoktatási intézményeket. Mint elmondta, a tavaly elkészült, de akkor a kabinet elé nem került felsőoktatási stratégiát még ősszel átdolgozzák, és szeretnék, ha a kormány még az idén elfogadná azt. Palkovics jelezte továbbá, hogy az intézmények élére kinevezendő kancellárnak jövő hétfőtől lehet jelentkezni, a pályázatokat augusztus 12-ig várják. Szerinte a különböző intézménytípusok különféle kancellárt igényelnek, és az államtitkárság részletes, intézményekre bontott anyagot dolgozott ki a munkakörhöz elvárt feltételekről. Hozzátette azt is, hogy nem „utcáról beesett” emberekből választanak majd a pályázók közül, mert vállalatvezetőktől bankigazgatókon át a rektorokig van érdeklődés a feladatra.
