Az egy győzelemmel és két vereséggel rajtoló magyar labdarúgó-válogatott ma este (20.45 óra, tv: Sport4) Tallinnban folytatja szereplését a Nemzetek Ligája C osztályának 2. csoportjában. Marco Rossi együttese szombat este óta az észt fővárosban készül a mérkőzésre.
A magyar válogatott nyilván más lelkiállapotban várhatná az észtek elleni Le Coq Arénában rendezendő mérkőzést, ha legalább pontot szerzett volna pénteken este Athénban. Bosszantó volt a szurkolók számára is a görög válogatottól elszenvedett vereség, mert a játék képe alapján a csapat legalább döntetlent érdemelt volna. Kosztasz Mitroglu az egyetlen értékelhető megmozdulásából fejelte a gólt – neki nem is volt ennél több feladata. A gól előtt az újonc Willi Orban hibázott, így aztán nem kaphatna kiváló jegyet a debütálására, ezzel együtt az kiderült, hogy vitathatatlanul ő a legjobb jelölt a posztra, akinek egyszerű jelenléte is további önbizalmat ad védőtársainak. Vele kapcsolatban talán a legérdekesebb a meccs utáni nyilatkozata volt, szerinte az előrejátékban nem volt elég bátor a társaság – na, itt lehetett érezni, hogy más közegben nőtt fel, olyanban, amelyben az önbizalomhiány és a bátortalanság nagyrészt ismeretlen, másrészt semmiképpen nem következik az előző évek futballmúltjából.
Mindazonáltal abban feltétlenül igaza van, hogy gólt, gólokat kell tudni idegenben is szerezni a válogatottnak, mert a jelek szerint nem tud kapott gól nélkül „lehozni” tétmeccset. A mérleg három kör után nem jó – harmadik hely a csoportban, három ponttal –, de vitathatatlanul az első szakasz programja nehezebb volt, mint a másodiké. Mindazonáltal semmiképpen sem ígérkezik könnyűnek a mai mérkőzés. Az észtek támadójátéka nem igazán hatékony – 270 perc alatt egyetlen gólt szem szereztek –, de egy gólnál többet eddig sem két kísérletből a finnek, sem egyből a görögök nem tudtak lőni nekik.
Egyelőre Tallinnban nyoma sincs futball-láznak, ez erre az évre már megvolt, amikor augusztusban itt járt a Real Madrid és az Atlético Madrid.
Nekem szerencsém volt, rábukkantam egy, az élete legalább kétharmadát a szovjet időkben töltő futballrajongóra, aki a mai magyar futballból az immár pályaedző Gera Zoltán nevét ismerte, emlékezett arra, hogy egyszer már nyert itt a magyar csapat. Igaza van: 2012-ben Hajnal Tamás lőtte a gólt, a mostani kerettagok közül Kádár Tamás, Szalai Ádám és Gyurcsó Ádám is játszott. A leglelkesebb attól volt, hogy hajdanán, lassan száz éve, a húszas években három magyar szövetségi kapitányuk is volt. Kónya Ferencről, Nagy Ferencről és Maly Antalról úgy tartják, igazi tanítómesterek voltak itt.
Mindazonáltal abban feltétlenül igaza van, hogy gólt, gólokat kell tudni idegenben is szerezni a válogatottnak, mert a jelek szerint nem tud kapott gól nélkül „lehozni” tétmeccset. A mérleg három kör után nem jó – harmadik hely a csoportban, három ponttal –, de vitathatatlanul az első szakasz programja nehezebb volt, mint a másodiké. Mindazonáltal semmiképpen sem ígérkezik könnyűnek a mai mérkőzés. Az észtek támadójátéka nem igazán hatékony – 270 perc alatt egyetlen gólt szem szereztek –, de egy gólnál többet eddig sem két kísérletből a finnek, sem egyből a görögök nem tudtak lőni nekik.
Egyelőre Tallinnban nyoma sincs futball-láznak, ez erre az évre már megvolt, amikor augusztusban itt járt a Real Madrid és az Atlético Madrid.
Nekem szerencsém volt, rábukkantam egy, az élete legalább kétharmadát a szovjet időkben töltő futballrajongóra, aki a mai magyar futballból az immár pályaedző Gera Zoltán nevét ismerte, emlékezett arra, hogy egyszer már nyert itt a magyar csapat. Igaza van: 2012-ben Hajnal Tamás lőtte a gólt, a mostani kerettagok közül Kádár Tamás, Szalai Ádám és Gyurcsó Ádám is játszott. A leglelkesebb attól volt, hogy hajdanán, lassan száz éve, a húszas években három magyar szövetségi kapitányuk is volt. Kónya Ferencről, Nagy Ferencről és Maly Antalról úgy tartják, igazi tanítómesterek voltak itt.
