Megkezdte vádbeszédét az ügyész tegnap a hetvenegy ember halálát okozó parndorfi ügy tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken. A vádirat szerint a bűnszervezet 2015 februárja és augusztusa között csaknem ezerkétszáz embert juttatott illegálisan Nyugat-Európába személyszállításra alkalmatlan, zárt, levegőtlen furgonokba zsúfolva.
A korlátokat nem ismerő, az életet, méltóságot semmibe vevő kapzsiság, pénzsóvárság motiválta a vádlottakat és a vérfagyasztó közönyt – hangoztatta tegnap a Kecskeméti Törvényszéken Schmidt Gábor. Az ügyész szerint ez volt az oka annak, hogy az esetek túlnyomó részében sötét, levegőtlen, túlterhelt, e célra alkalmatlan furgonokban, megfelelő mennyiségű étel, ital és megállás nélkül, megalázó körülmények között szállítottak migránsokat, s ez a mélyen embertelen hozzáállás vezetett hetvenegyük gyötrelmes fulladásához, kínhalálához. Az ügyész a vádat alátámasztó bizonyítékokra hivatkozva kiemelte, az embercsempészés során minden elkövetőnek külön szerepe, feladata volt, de valamennyien tisztába voltak azzal, hogy amit tesznek, azt bűnszervezet tagjaként követik el.
Schmidt Gábor utalt rá, bár a Kecskeméti Járásbíróság 2015. augusztus 13-ától engedélyezte az elsőrendű és a másodrendű vádlott mobiltelefonjain folytatott beszélgetésekkel kapcsolatban a titkos adatszerzést, a magyar hatóságokat mégsem terheli a 2015 augusztusában történt tragédiáért felelősség, a hívások azonnali fordítása akkor nem volt indokolt. A titkos adatszerzések elrendelésekor még nem voltak ugyanis információk az emberi életet veszélyeztető szállításokról, így a hanganyagot a fordítóiroda munkatársai csak novemberben kapták meg. Az ügyészség határozott álláspontja szerint azok, akik az elhunytak tragikus haláláért közösen felelősek, a minősített emberöléssel vádolt embercsempészek, vagyis az első négy vádlott.
A vádirat szerint a bűnszervezet tagjai 2015. augusztus 26-án hajnalban hetvenegy embert zártak be egy szellőzés nélküli hűtőkamionba, akik már Magyarországon megfulladtak.
Schmidt Gábor utalt rá, bár a Kecskeméti Járásbíróság 2015. augusztus 13-ától engedélyezte az elsőrendű és a másodrendű vádlott mobiltelefonjain folytatott beszélgetésekkel kapcsolatban a titkos adatszerzést, a magyar hatóságokat mégsem terheli a 2015 augusztusában történt tragédiáért felelősség, a hívások azonnali fordítása akkor nem volt indokolt. A titkos adatszerzések elrendelésekor még nem voltak ugyanis információk az emberi életet veszélyeztető szállításokról, így a hanganyagot a fordítóiroda munkatársai csak novemberben kapták meg. Az ügyészség határozott álláspontja szerint azok, akik az elhunytak tragikus haláláért közösen felelősek, a minősített emberöléssel vádolt embercsempészek, vagyis az első négy vádlott.
A vádirat szerint a bűnszervezet tagjai 2015. augusztus 26-án hajnalban hetvenegy embert zártak be egy szellőzés nélküli hűtőkamionba, akik már Magyarországon megfulladtak.
