A magyarság elleni fegyveres harcot 1849. október 6. után felváltotta a magyarság ellen folytatott kultúrharc, amelyet az idegen politikai önkény kísért és segített, és tapasztalható napjainkban is – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton a szlovákiai Nyárasdon, az aradi vértanúk kivégzésének 169. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
Az Országgyűlés elnöke koszorút helyezett el a nyárádi emlékműnél (Fotó: MTI - Krizsán Csaba)
Az aradi vértanúk kivégzése utáni megtorlással a magyarságot szerették volna megfosztani nemzeti büszkeségétől, mert akit alattvalónak szánnak, annak nem öntudatosnak kell lennie, hanem bűntudattal és identitászavarral kell küszködnie – fogalmazott Országgyűlés elnöke a szombaton, a nemzeti gyásznapon a Dunaszerdahelytől tizenhárom kilométerre keletre található Nyárasd temetőjében. A magyar szabadság lángja már akkor fellobbant, amikor a Habsburg-király kénytelen volt a magyar nyelvet hivatalos nyelvként elismerni Magyarországon. Ez megerősítette a magyar öntudatot, segítette a magyar önérdek megfogalmazását és kinyilvánítását, emlékeztetett a házelnök. Ezért a magyarság ellen folytatott kultúrharcban először azt támadták meg, ami szellemi kovásza volt az 1848-as forradalomnak: a magyar nyelvet és annak gyökereit, hangsúlyozta a házelnök. Aláhúzta: a magyarság elleni tudatos kultúrharc változó eszközökkel és módszerekkel végig zajlott a 20. században, és tapasztalható napjainkban is.
Kövér László rámutatott: mindig azokat támadják, akik a magyarság öntudatát akarják erősíteni, akik meg akarnak maradni keresztényeknek, magyaroknak, férfiaknak és nőknek, és egy olyan Magyarországot akarnak, amely magyar ország marad, olyan Európát akarnak, amely az európai embereké marad az eljövendő nemzedékek számára is.
Akik támadnak, azok önmagukat haladóknak nevezik, akiket támadnak, azokat maradiaknak titulálják. Vagy nacionalistáknak, populistáknak, idegengyűlölőknek, kirekesztőknek, ami a hivatalos közvélemény szerint az adott időben a legkedvezőtlenebb megítélést vonja maga után – hangsúlyozta Kövér László, hozzátéve: akik támadnak, azok mindig bűntudatot akarnak kényszeríteni a magyarságra.
A politikus úgy vélte: az 1848–49-es magyar forradalom, hőseink teljesítménye és mártíriuma kötelez bennünket, hogy a 21. században is legyünk a megmaradás emberei, legyünk a megmaradás nemzete a Kárpát-medencében, és a megmaradást választó európai sorstársaink- kal együtt tegyünk meg mindent azért, hogy Európa is megmaradjon a keresztény kultúrájú népek közös otthonának. „Elődeink 1848-ban az ország és a nemzet számára a szabadság eszményéből megteremtették a szabadság valóságát. A magyar történelem egyik legnagyobb hatású közös vállalkozása bukásában is életerőt adott a nemzetnek a 20. és a 21. századra” – fogalmazott Kövér.
A megemlékezés előtt misét tartottak Nyárád katolikus templomában, majd a megemlékezők zászlókkal vonultak át a temetőben található 1848-as emlékműhöz. A koszorúzáson részt vett Menyhárt József, a Magyar Közösség Párt elnöke, Szabó József, a pozsonyi magyar nagykövetség első tanácsosa és Bacsó László polgármester. Nyárasdnál a szabadságharc idején két csatát vívott a honvédsereg a császári haderővel, ezt a községben emlékmű örökíti meg.
