A múlt évben országosan 13,8 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, s negyven százalékkal bővült az új lakáscélú hitelkihelyezés. A piacon egyelőre nem tapasztalhatók túlfűtöttség jelei, de a fővárosra már figyelni kell.
Tavaly folytatódott a hazai ingatlanpiacon a korábbi élénkülés, amelynek következtében országos átlagban 13,8 százalékkal emelkedtek a lakásárak. Ez mérsékelt lassulást jelent az előző évhez képest. Minden makrogazdasági fundamentum a további kereslet és ezzel együtt az áremelkedés irányába mutat, a várakozások szerint az erősödés 11 százalékos lehet – mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője tegnap, a jegybank lakáspiaci jelentésének bemutatóján.
A jelentés szerint tavaly csaknem negyven százalékkal bővült az új lakáscélú hitelkihelyezések volumene is, amelyből a fix kamatozású konstrukciók aránya februárra elérte a 72 százalékot. Mivel a hazai GDP-arányos lakáshitel-állomány még mindig a második legalacsonyabbnak számít a régióban, az MNB lát további teret a növekedésre.
Nagy Tamás szerint a lakáspiacon egyelőre nem tapasztalhatók túlfűtöttség jelei, országos átlagban a lakások ára nagyjából 15 százalékkal elmarad a jövedelmek, a munkanélküliség és a kamatkörnyezet által indokolt szinttől, Budapesten viszont a lakásárak már elérték azt.A tavalyi és az idei első negyedévben látható áremelkedés tehát még indokolt, de a fővárosra már figyelni kell – hangsúlyozta lapunknak a főosztályvezető.
Hozzátette: 2013–2017 között 101 százalékos volt az áremelkedés, márpedig ilyen gyors emelkedés általában árkorrekcióval jár, ezért figyelni kell a dinamikára és arra is, hogy a hitelből történő vásárlások ne fűtsék egészségtelenül túl a budapesti piacot, s a túladósodás jövedelem- vagy vagyonarányosan se történhessen meg.
A jelentés szerint a lakáspiacon átrendeződés zajlik, tavaly az árak országosan gyorsabban növekedtek, mint a fővárosban, ahol 13,3 százalékos volt az drágulás mértéke, szemben az országos 13,8 százalékkal. A motivációról az látszik, hogy Budapesten már évek óta a befektetés az elsődleges cél, a vásárlások negyven százaléka ilyen célú. A második helyen a nagyobb ingatlanba költözés szerepelt tavaly, harmadik helyre pedig az új ingatlan szerzése csúszott le.
A kínálatról kiderült, érdemben tavaly bővült, amikor 14,4 ezer, az egy évvel korábbinál 44 százalékkal több új lakást adtak át a fejlesztők, ráadásul a tendencia az idén is folytatódott, s az első negyedévi adat 3,4 ezer új lakás. Nagy Tamás ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakásállomány megújulása régiós összehasonlításban még így is kiugróan alacsony, nagyjából 0,3 százalékos a szomszédos országoknál tapasztalható egy százalékkal szemben. Szerinte az újlakás-átadások a fővárosban az idén és jövőre tetőzhetnek, 2020-tól nem terveznek érdemi építéseket a fejlesztők, s ennek fő okát az ötszázalékos áfa fenntartása körüli bizonytalanságban látják.
A jelentés szerint tavaly csaknem negyven százalékkal bővült az új lakáscélú hitelkihelyezések volumene is, amelyből a fix kamatozású konstrukciók aránya februárra elérte a 72 százalékot. Mivel a hazai GDP-arányos lakáshitel-állomány még mindig a második legalacsonyabbnak számít a régióban, az MNB lát további teret a növekedésre.
Nagy Tamás szerint a lakáspiacon egyelőre nem tapasztalhatók túlfűtöttség jelei, országos átlagban a lakások ára nagyjából 15 százalékkal elmarad a jövedelmek, a munkanélküliség és a kamatkörnyezet által indokolt szinttől, Budapesten viszont a lakásárak már elérték azt.A tavalyi és az idei első negyedévben látható áremelkedés tehát még indokolt, de a fővárosra már figyelni kell – hangsúlyozta lapunknak a főosztályvezető.
Hozzátette: 2013–2017 között 101 százalékos volt az áremelkedés, márpedig ilyen gyors emelkedés általában árkorrekcióval jár, ezért figyelni kell a dinamikára és arra is, hogy a hitelből történő vásárlások ne fűtsék egészségtelenül túl a budapesti piacot, s a túladósodás jövedelem- vagy vagyonarányosan se történhessen meg.
A jelentés szerint a lakáspiacon átrendeződés zajlik, tavaly az árak országosan gyorsabban növekedtek, mint a fővárosban, ahol 13,3 százalékos volt az drágulás mértéke, szemben az országos 13,8 százalékkal. A motivációról az látszik, hogy Budapesten már évek óta a befektetés az elsődleges cél, a vásárlások negyven százaléka ilyen célú. A második helyen a nagyobb ingatlanba költözés szerepelt tavaly, harmadik helyre pedig az új ingatlan szerzése csúszott le.
A kínálatról kiderült, érdemben tavaly bővült, amikor 14,4 ezer, az egy évvel korábbinál 44 százalékkal több új lakást adtak át a fejlesztők, ráadásul a tendencia az idén is folytatódott, s az első negyedévi adat 3,4 ezer új lakás. Nagy Tamás ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakásállomány megújulása régiós összehasonlításban még így is kiugróan alacsony, nagyjából 0,3 százalékos a szomszédos országoknál tapasztalható egy százalékkal szemben. Szerinte az újlakás-átadások a fővárosban az idén és jövőre tetőzhetnek, 2020-tól nem terveznek érdemi építéseket a fejlesztők, s ennek fő okát az ötszázalékos áfa fenntartása körüli bizonytalanságban látják.
