Kellenek a sikeres kisvárosok a magyar jövőhöz

A beruházással is tovább szárnyal a magyar baromfiágazat (Fotó: MTI - Koszticsák Szilárd)

A magyar jövőhöz sikeres kisvárosok kellenek, a kormánynak pedig az is szívügye, hogy megerősítse a magyar vállalatokat – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Bács-Kiskun megyei Mélykúton, a Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. gyáravató ünnepségén. Kijelentette, hogy a magyar modell működik, Magyarország egyre jobban teljesít. A gazdasági tervekről szólva megerősítette: a magyar gazdaság növekedésének minden évben legalább két százalékkal kellene meghaladnia az uniós bővülés mértékét, mert így hazánk versenyelőnyhöz juthat. Ehhez a jelenleginél kétszer annyi olyan vállalatra van szükség, mint a Hunent – közölte. Jó látni, hogy ma már olyan időket élünk, amikor magyar kisvárosokban sokmilliárdos termelő beruházások valósulnak meg, mert úgy képzeljük el a magyarok jövőjét, hogy a kisvárosok sikeresek lesznek, és a magyar falvaknak is lesz jövőjük, ehhez pedig ilyen beruházások kellenek – mondta Orbán Viktor. Hangsúlyozta, hogy Mélykút a mai naptól fogva egész Európa egyik legmodernebb víziszárnyas-feldolgozó üzemével büszkélkedhet. Kiemelte, hogy a 350 új munkahelyet teremtő negyvenmillió eurós beruházást egy magyar családi vállalat hozta tető alá. Hozzátette, jó esély van arra, hogy megindulhatnak majd a fejlesztés következő szakaszának munkálatai is.

A beruházás egyértelmű jele annak is, hogy a magyar baromfiágazat tovább szárnyal majd – mondta, kiemelve, hogy az új üzemmel Magyarország megőrizheti előkelő második helyét Európában – Franciaország mögött – a minőségi kacsatermelésben. Az új gyár anyagi hátteréről szólva a kormányfő közölte: az összeg egy tekintélyes hányadát a vállalat biztosította, a kormány több mint négymil­liárd forinttal vette ki belőle a részét, míg a költségek felét is meghaladó összeget a nemzetközi tulajdonban, orosz részvétellel működő Nemzetközi Beruházási Bank adta. Utóbbival kapcsolatban hozzáfűzte: ez az első beruházás, amelyet az utóbbi időben a bank Magyarországon támogatott. Beszéde végén a miniszterelnök arról szólt, hogy a kormány szerint egy egészséges nemzetgazdaság két lábon áll: az egyiket a nemzetközi vállalatok adják, a másikat a magyar cégek, és akkor lehetünk majd elégedettek, ha a magyar vállalatok lesznek az erősebb láb. Mi nemzeti alapon állunk, ezért nekünk és nekem személyesen is szívügyünk a magyar vállalatok megerősítése – zárta szavait. Kiss István, a Hunent Zrt. igazgatóságának elnöke köszöntőjében kifejtette: 2013-ban döntöttek a beruházás megindításáról, az alapkőletétel 2017-ben történt meg, és bő egy év alatt megvalósult a projekt, létrejött Európa egyik legkorszerűbb víziszárnyas-vágóhídja.

Az igazgatósági elnök végül elmondta, hogy egy újabb feldolgozóüzem építését is tervezik, ez várhatóan 2020-ra valósul meg. Bányai Gábor, a térség fideszes ország­gyűlési képviselője a rendezvényen arról beszélt, hogy a jövőben a legfontosabb hiánycikk a víz mellett az egészséges élelmiszer lesz, ezért is kiemelkedően fontos a mélykúti üzem. Jó helyre került a költségvetési támogatás, Európa egyik legmodernebb vágóhídja készült el – mondta. Nyikolaj Koszov, a hitelező Nemzetközi Beruházási Bank igazgatóságának elnöke hangsúlyozta: a mélykúti kiváló példa egy jó befektetésre, a lehető legmodernebb magyarországi mezőgazdasági üzem jött létre 350 új munkahellyel. Az ünnepségen elhangzott, hogy a 8,5 hektáros telken létrejött új üzem vágási kapacitása naponta ötvenezer kacsa vagy huszonötezer liba.

Gyurcsány és a szocialisták elvették a lehetőséget a magyar vállalkozásoktól – mondta tegnap Böröcz László, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a közmédiának. Hozzátette, Magyarország jobban teljesít, amióta hátat fordított a baloldal rossz gazdaságpolitikájának. Akkor sorozatos adóemelésekkel sújtották a cégeket, különösen a magyar agrár- és élelmiszeripari szektort lehetetlenítették el, előnyhöz juttatva a külföldi gazdasági szereplőket. Kormányzásuk alatt a töredékére csökkent a magyar élelmiszeripari vállalkozások száma, és teljesen leépült a magyar húsipar – sorolta a fideszes politikus.

A vidékfeljesztési források elengedhetetlenek

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 28-i brüsszeli ülésén tizenhét tagállam állt ki közös nyilatkozatban a vidékfejlesztési források legalább jelenlegi szinten történő megtartása mellett. „Elfogadhatatlan az a bizottsági javaslat, amely több mint 26 százalékkal csökkentené a Magyarországnak 2021 után jutó vidékfejlesztési forrásokat” – emelte ki felszólalásában a magyar delegá­ciót vezető Nagy István agrárminiszter. Az ágazati kihívások kezeléséhez, a magyar gazdák versenyképességét biztosító beruházási támogatások megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy a következő pénzügyi időszakban is megfelelő nagyságú uniós források álljanak rendelkezésre. Az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről, benne az agrártámogatások mértékéről az Európai Tanács hoz majd döntést várhatóan még az ősszel. (AMB)

Erősödik hazánk pénzügyi központ jellege

A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) központjának Budapestre költözése volt a fő téma Orbán Viktor miniszterelnök és Nyikolaj Koszov, az NBB elnökének megbeszélésén a karmelita kolostorban – tájékoztatta tegnap az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A bank tavaly decemberi kormányzótanácsi ülésén a tagállamok egyhangúlag támogatták a székhely Magyarországra költöztetését, és felhatalmazták a bankot a szerződés aláírására – emlékeztetett a sajtófőnök. A magyar kormány álláspontja szerint a székhely Magyarországra telepítése erősíti Magyarország és Budapest nemzetközi pénzügyi központ jellegét. Jelenleg öt szupranacionális fejlesztési bank székhelye található az Európai Unió területén, de egyik sem a közép-európai régióban. Így az NBB Budapestre költözése jelentős előrelépésnek tekinthető. (MOA)