Banki elemzők egyhangúlag úgy vélekedtek, hogy indokolt és várható volt a hitelminősítői döntés, a stabilitást biztosító magyar gazdaságpolitika pedig akár újabb felminősítéseket hozhat.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az S & P hitelminősítő pénteki döntése után kiemelte, a felminősítésre akár már korábban is sor kerülhetett volna. A hazai bankrendszer helyzete és kilátásai határozottan javultak az utóbbi években. A hitel/betét arány hetven százalékra csökkent a tíz évvel ezelőtti 160 százalékról. Mindebből az következik, hogy a hazai bankrendszer nincs rászorulva külső forrásokra, szemben a tíz évvel ezelőtti helyzettel, sőt nettó külföldi finanszírozóvá vált. A vezető elemző rámutatott: az államadósság ráta egyelőre csak lassú ütemben csökken, de a következő években az uniós források lehívásával a nominális adósság is csökkenhet, így a ráta látványosan, bőven a bruttó hazai termék (GDP) 70 százaléka alá eshet vissza. Jövőre már mindenképp, és legkésőbb két év múlva újabb felminősítésre számítanak a Takarékbanknál.
Németh Dávid, a K & H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az S & P elsősorban a jelentős GDP-növekedés, az alacsony költségvetési hiány, a mérséklődő államadósság miatt döntött a felminősítésről. Szintén szerepet játszhatott a jobb osztályzatban a beruházások bővülése, mert sok esetben ez gépek beszerzését jelentette, ami javítja a gazdaság termelékenységét – mondta a szakember. Úgy vélte, a felminősítés ellenére a jövőben a hitelminősítő kockázatosnak tarthatja a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg többletének csökkenését, ha a jövőben ez az eddigi tempóban mérséklődik, az a gazdaság túlfűtöttségének veszélyét hordozza. Mivel kicsi és nyitott a magyar gazdaság, a nemzetközi környezet is nagyban befolyásolja a teljesítményt. Németh Dávid ugyanakkor megemlítette, hogy a mostani felminősítéssel együtt is lemaradt Magyarország a régiós (visegrádi) versenytársaitól.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője emlékeztetett, Magyarország a gazdasági felzárkózás időszakát éli, amit a jegybanki és a kormányzati politika egyaránt támogat, a hitelminősítői döntéshez pedig a kedvező makrogazdasági folyamatok elegendő alapot szolgáltattak. Az elemző jelezte: az államháztartás hiánya mérsékelt, az államadósság GDP-arányos mutatója csökkenő pályán van, bár továbbra is magas a hasonló fejlettségű országokhoz képest. Az államadósság finanszírozásában csökkent a külföldiek szerepe, miközben meghatározóvá váltak a hazai befektetők.
Németh Dávid, a K & H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az S & P elsősorban a jelentős GDP-növekedés, az alacsony költségvetési hiány, a mérséklődő államadósság miatt döntött a felminősítésről. Szintén szerepet játszhatott a jobb osztályzatban a beruházások bővülése, mert sok esetben ez gépek beszerzését jelentette, ami javítja a gazdaság termelékenységét – mondta a szakember. Úgy vélte, a felminősítés ellenére a jövőben a hitelminősítő kockázatosnak tarthatja a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg többletének csökkenését, ha a jövőben ez az eddigi tempóban mérséklődik, az a gazdaság túlfűtöttségének veszélyét hordozza. Mivel kicsi és nyitott a magyar gazdaság, a nemzetközi környezet is nagyban befolyásolja a teljesítményt. Németh Dávid ugyanakkor megemlítette, hogy a mostani felminősítéssel együtt is lemaradt Magyarország a régiós (visegrádi) versenytársaitól.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője emlékeztetett, Magyarország a gazdasági felzárkózás időszakát éli, amit a jegybanki és a kormányzati politika egyaránt támogat, a hitelminősítői döntéshez pedig a kedvező makrogazdasági folyamatok elegendő alapot szolgáltattak. Az elemző jelezte: az államháztartás hiánya mérsékelt, az államadósság GDP-arányos mutatója csökkenő pályán van, bár továbbra is magas a hasonló fejlettségű országokhoz képest. Az államadósság finanszírozásában csökkent a külföldiek szerepe, miközben meghatározóvá váltak a hazai befektetők.
