Hidvéghi: Jobboldal nélkül nincs Európa

Jobboldal nélkül nincs Európa, a jobboldal megerősödésén múlik Európa jövője és identitásának megőrzése is – mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtökön, a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) Az európai jobboldal jövője című pódiumbeszélgetésén az MTI tudósítása szerint. Emlékeztetett: az Európai Uniót egyértelműen kereszténydemokrata gondolkodók hozták létre, és a nemzetek Európájaként tervezték meg. A Fidesz politikusa szerint azonban ma az emberek jelentős részét nem képviselik a politikai pártok és még kevésbé a brüsszeli elit, hanem választói felhatalmazás nélküli bürokrata elit akarja rájuk erőltetni döntéseit. Hidvéghi Balázs az utóbbi évek legnagyobb válságának nevezte a migrációt, amely rávilágított Európa identitásválságra. Megállapította: Európa alapvető értékeiben bizonytalanodott el, a jobboldal folyamatosan teret veszít, mert a magukat konzervatívoknak vagy kereszténydemokratáknak vallók egy része sem áll ki saját értékrendje mellett, és egyre inkább a liberális világkép tematizálja a közbeszédet. A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint az új kereszténydemokrácia akkor lehet sikeres, ha visszatalál a gyökereihez, az emberekhez, és bátran kiáll hagyományos értékrendszere, az Isten, haza, család hármas mellett. Kósa Lajos, a Fidesz országos kampányfőnöke szerint az Európai Uniónak nincs jövője a jobboldal nélkül, vagyis „ha nem a jobboldal nyer, Európa elveszett”. A politikus szerint ugyanis a jobboldal jeleníti meg azt, ami az EU tagországaiban közös, és a keresztény civilizáció, a családmodell és a hagyományok tisztelete nélkül Európa legfeljebb egy földrajzi fogalom maradna.

Jó felzárkózási pályán van Magyarország, a növekedés elindult a gazdaságban, nőtt az export és emelkednek a bérek – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a gazdasági versenyképességet és állami szerepvállalást vizsgáló panelbeszélgetésen. Az a legjobb versenyképességi indikátor, ha az emberek azt mondhatják, jobban élnek – mutatott rá a miniszter, kiemelve: az elmúlt években amit meg tudott tenni az állam e téren, az a sérülékenység és a kockázat csökkentése volt. Elkezdték csökkenteni a kockázatot, sérülékenységet okozó tényezőket, mint a magas államadósság, magas államháztartási hiány vagy a munkanélküliség – sorolta. A miniszter fontosnak tartotta az állami szolgáltatások minőségét a versenyképesség szempontjából, ezen a területen van még mit javítani, bár nem állnak rosszul. A kis- és középvállalkozói szektor a feldolgozóipar területén például sosem lesz versenyképes a nagy cégekkel, multikkal, de a szolgáltató szektorban megvan ez a lehetőség – jegyezte meg Varga Mihály, aki szerint az állami szolgáltatások javítása mellett e területre kell fókuszálni az elkövetkező időszakban. Kitért arra is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia „dolgába” semmilyen módon nem akar beleszólni, de meg kell állapodni arról, hogy a magyar közösség mit finanszírozzon. Az elmúlt 19 évben olyan forrásokat tudtak K+F-re fordítani, mint még soha, de az eredményesség mégsem volt jó – jegyezte meg. Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója szerint a versenyben elért eredmény a versenyképesség legjobb mérőszáma. Az állami szerepvállalást nem szabad ördögtől valónak tekinteni, sok nagy nyugati vállalat mögött jelentős állami szerepvállalás van. Az állam tud okos, hatékony is lenni, attól függ, hogyan működik.
Az Index.hu arról is beszámolt, hogy vita alakult ki a Kell-e nekünk Kulturkampf? című beszélgetésen, amelyen Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, L. Simon László költő és fideszes képviselő, valamint Orbán János Dénes költő, prózaíró vett részt.

Az MSZP szerint a Fidesz nyugodtan átkeresztelhetné a tusnádfürdői nyári szabadegyetem mottóját „átmenet a demokráciából a diktatúrába” elnevezésre – mondta Ujhelyi István, az ellenzéki párt EP-képviselője az MTI-nek. Ujhelyi elmondta: az MSZP delegációja az elkövetkező két napon öt helyszínen folytat tárgyalásokat Erdélyben, illetve Székelyföldön. Ennek pár órás állomása a tusnádfürdői szabadegyetem, ahová bár meghívták az MSZP elnökét egy pódiumbeszélgetésre, de határozott álláspontjuk, hogy a „NER (nemzeti együttműködés rendszere) színpadán” nem lépnek fel – fogalmazott. Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának szocialista alelnöke közölte: a Fidesz–KDNP és a magyar kormány a számára szimpatikus és vele együttműködő határon túli magyar szervezeteknek kézi vezérléssel juttat támogatásokat. Rámutatott: a határon túli magyar szervezetek támogatását helyesnek tartják, de szerintük a forrásokról határon túli kurátoroknak kellene dönteniük. Hozzátette: a jelenlegi rendszer kormánypárti érdekeket szolgál, ezért azt javasolják, hogy az egyes kuratóriumokat a határon túli magyarok állítsák össze, és ők dönthessenek az elosztandó összegekről.

---

Beke Istvánék továbbra sem kérnek kegyelmet

A dél-romániai Margineniben működő fokozottan védett börtönbe viszik át a terrorizmus vádjával elítélt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi és erdélyi szervezetének vezetőjét – jelentette be Tusványoson Beke Csilla, Beke István felesége. A margineni börtönben – a honlapján közölt adatok szerint – a tíz évnél hosszabb büntetést töltő elítélteket tartják fogva. Beke Csilla a férje kijelentését idézte: „Egyenes gerinccel mentem be a börtönbe, és úgy is fogok kijönni.” Hozzátette: kegyelmet nem kérnek, mert tudják, hogy semmi olyant nem követett el, ami miatt elítélték őket. A sajtótájékoztatón Csóti György, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója kijelentette: az ítélet és indoklása hivatalos kiközlése után Romániában nyújtanak be az ügyvédek jogorvoslati kérelmet a legfelsőbb bírósághoz, ezzel párhuzamosan az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak, valamint politikai lépéseket is tesznek, a magyar kormányhoz fordulnak segítségért.
(ŐM)

---

Röviden
•
„A magyar revizionizmus perverz támadásának” nevezte tusnádfürdői tudósítása címében az Evenimentul Zilei román lap Németh Zsoltnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének szerdai előadását. A román lap szerzője úgy értékelte, hogy „a magyar képviselő gyújtó hangú kijelentést tett a trianoni szerződésről”, mivel ezt európai problémaként állította be, amelyre Európának közös választ kell adnia.
•
Közös Agrárpolitika 2020 után – Segíti vagy hátráltatja a gazdákat az új közös agrárpolitika? címmel tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kerekasztal-beszélgetést – derül ki a NAK lapunkhoz is eljuttatott közleményéből. Kis Miklós Zsolt, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, Magyarország korábban már többször jelezte, hogy hajlandó lenne megemelni a befizetéseket, de ezzel párhuzamosan cserébe több forrást is kér.