A gazdasági területekért felelősminiszter-jelöltek is ismertették programjukat az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, kinevezésük előtti meghallgatásán. Céljaik a nemzeti vagyon megőrzése, a hazai vállalatok, illetve gazdálkodók támogatása, s ezzel együtt a mezőgazdaság fehérítése.
Technológiai kihívások
Palkovics László miniszterjelölt kinevezése előtti meghallgatásán elmondta: az Innovációs és Technológiai Minisztérium a technológiai kihívások megoldására jött létre. Erre a minisztériumi szerkezetre azért van szükség, mert a folyamatosan változó környezeti kihívásokat csak integráltan lehet kezelni – mutatott rá. Palkovics László a tárca által lefedett szakpolitikák közül példaként említette az energia- és a klímapolitikát, az infokommunikációt, a közlekedést és a fenntarthatóságot. Ismertetése szerint a minisztérium feladatkörébe tartozik majd egyebek között a vasúti és a közúti közlekedési hálózat fejlesztése, Magyarország energiaellátásának biztosítása, a Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia előkészítése parlamenti elfogadásra, valamint a hulladékgazdálkodás. Elmondta, hogy az autópályák közül az M1-es a legterheltebb, a helyzet javítása érdekében fel kell újítani, és ki kell bővíteni. Beszélt arról is, hogy jelentősen növelni kell a magyar tulajdonú vállalatok súlyát a gazdaságban a hozzáadott értéket tekintve. A cégek 97 százaléka magyar tulajdonú vállalat, hozzáadott értékben azonban kevesebbet állítanak elő, mint a három százaléknyi multinacionális cég. Közölte: Cseresnyés Péter tölti be a parlamenti államtitkári posztot, György László lesz a vezetője a gazdaságtervezésért és szabályozásért felelős államtitkárságnak, Weingartner Balázs a fenntarthatóságért, Mosóczi László a közlekedéspolitikáért, Kara Ákos pedig továbbra is az infokommunikációért felel. Az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárság élén Kaderják Péter áll majd. Palkovics László arról is beszámolt, hogy a vezetése alatt működő minisztériumhoz kerül a jövőben a szakképzés és a felnőttképzés is. Kitért arra is, hogy az energiaellátás alapját az atomenergia, azaz a Paksi Atomerőmű adja.
Figyelni a húzóágazatokra
Az állami vagyonon belül azonosítani kell azokat a területeket, amelyek húzóágazatokká válhatnak, és amelyekhez szakpolitikai érdek fűződik, továbbá azoknak a vagyonelemeknek a kijelölését, amelyekre az államnak nincs szüksége – mondta Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén kinevezése előtti meghallgatásán. A hosszú távú vagyonpolitika kidolgozásához a jelenlegi gazdasági helyzet megfelelő, túl van az ország az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb pénzügyi-gazdasági válságán – vélekedett a miniszterjelölt. Hozzátette: meg kell erősíteni az állami részvételt a feltörekvő iparágakban is. A magyar gazdaságpolitika jó irányba halad és globális szinten is kedvezőek a kilátások. Az állami vagyon értéke megközelíti a tizenhatezermilliárd forintot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által kezelt vagyon értéke nyolcezerhatszázmilliárd forint – mutatott rá Bártfai-Mager Andrea utalva arra, hogy mekkora jelentősége van a várhatóan az irányítása alá tartozó területnek. Az eddigi kormánybiztos, aki 2016 óta felelt a postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért, a továbbiakban a hozzá tartozó négy főbb terület aktualitásairól beszélt. Ami a postát illeti, a miniszterjelölt szerint a cél hosszú távú stratégiával biztosítani a piaci nyereségességet. A Magyar Fejlesztési Bankról szólva felidézte, hétszázmilliárd forintnyi olyan finanszírozási igényt azonosítottak, amelyet a kereskedelmi bankok nem tudnak valamiért lefedni. A Takarék csoportról szólva a tárca nélküli poszt várományosa rámutatott, az integráció után továbbra is az a cél, hogy a vidék bankja maradjon a csoport. A közműszolgáltatás területén többek között azt emelte ki, hogy a társaságok a jövedelmeket visszaforgatják a korszerűsítés érdekében.
Az agrárium fehérítése
Az agrárium területén a munkaerőhiány csökkentésére, a mezőgazdaság fehéredésének további elősegítésére, az öntözött területek nagyságának növelésére, a feldolgozási kapacitások bővítésére lenne szükség – egyebek mellett ezeket mondta Nagy István agrárminiszter-jelölt kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén. Közölte, hogy ötvenezer közfoglalkoztatottat irányítana át a versenyszférába az agrárium számára a munkaerőhiány okozta feszültségek oldására. Magyarországon 103 ezer hektár területet öntöznek, holott ennek duplájára van engedély, igény pedig 400-500 ezer hektár locsolására lenne – húzta alá az agrárminiszter-jelölt, utalva arra, hogy ennek az igénynek a kielégítését feladatának tekinti. Hangsúlyozta, jelenleg minden kockázatot a termelők viselnek, akik sokszor önköltség alatti áron kénytelenek eladni termékeiket. A kockázatokat meg kellene osztani a termelők, a feldolgozók és a kereskedők között – tette hozzá. Nagy István tervei közé tartozik továbbá a nagyjából 300 ezer tulajdonost érintő közös osztatlan földterületek felszámolása, ez a tulajdonviszony ugyanis sokszor gátja a sikeres gazdálkodásnak. Az afrikai sertéspestis problémájának a kezelése komoly erőfeszítést igényel – mondta, majd hangsúlyozta, hogy a tenyésztett állatállományt nem veszélyezteti a betegség. Kiemelte, hogy a céljai között van az erdősített területek növelése, a jelenlegi huszonegy százalékról huszonkét százalékra. Fontosnak tartja a Nébih kapacitásának bővítését is.
A bizottsági ülésen hét igen és három tartózkodás mellett támogatták a miniszterjelölt kinevezését. A mezőgazdasági bizottságnak hét fideszes és három jobbikos tagja van, az LMP-s Gémesi György összeférhetetlenség miatt nem kezdhette meg munkáját, az MSZP pedig nem delegált tagot.
