Ajánló

Fellendülést hozhat a jövő év az ingatlanfejlesztőknek

Az újlakás-piacon idén nagyon kevés projekt indult el, a kibővített otthonteremtési programnak, az ötszázalékos áfának viszont jelentős lesz az élénkítő hatása

Noha a pandémia megtörte az elmúlt négy-öt év ingatlanpiaci szárnyalását, a tervezett, előkészítés alatt lévő fejlesztések alapján jövőre a fejlődés a korábbinál is magasabb ütemben folytatódhat – fejtette ki közleményében Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke.

Fellendülést hozhat a jövő év az ingatlanfejlesztőknek
Nő a kereslet az új lakásokra, ezért emelkedhetnek az árak
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A járvány megrázta az ingatlan­piac-fejlesztői ágazatot is, az eredmények a legtöbb területen jelentősen elmaradnak a várttól, vannak azonban kifejezetten jól teljesítő szegmensek, például a logisztika, a kilátások pedig biztatók, az ágazat szereplői V alakú felpattanásra számítanak – mutatott rá közleményé­ben Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke. Az ingatlan-tanácsadó CBRE adatai alapján a befektetések összege szeptember végéig elérte a 762 millió eurót, ami 41 százalékos csökkenés a 2019-es adattal összevetve. Idén optimista forgatókönyv mellett 1,2 milliárd eurót érhetnek el a befektetések a tavalyi 1,8 milliárd euró után, emellett mintegy ötszázmillió eurónyi fejlesztés átcsúszik a következő évre, megalapozva az erős 2021-es évet – tette hozzá.

Mint azt a távirati iroda beszámolója alapján ismertette, az újlakás-piacon idén nagyon kevés új projekt indult el, a kibővített otthonteremtési programnak, az öt százalékra csökkenő újlakás-áfának viszont jelentős élénkítő hatása lesz. Az áfacsökkentés miatti kínálatbővülés mérsékelheti az árakat, középtávon azonban ha lassuló ütemben is, de folytatódik az új lakások drágulása, amit az egyre növekvő kereslet is hajt.

Az irodapiacon kivárnak a fejlesztők. Az idén bérbeadott terület alig 250 ezer négyzetméter a Budapest Research Forum64 adatai alapján, ami 43 százalékos csökkenés 2019 első háromnegyed évéhez képest. A legtöbb cég megpróbálja albérletbe adni a felesleges területeit, ez pedig jó lehetőség a bérlőknek: a tavalyi ötszázalékos üres irodaterülettel szemben most nyolc százalékból tudnak válogatni. Régiós átlagban még alacsonyabb a kihasználatlanság Budapesten, ugyanis Varsó, Pozsony és Bukarest iroda­piaca sokkal jobban „megbillent”.

Óriási fordulat volt a logisztikaiingatlan-piacon. A robusztus fejlődés a digitális gazdaság és az e-kereskedelem erősödésének köszönhető, amit a pandémia felgyorsított. A bérleti kereslet az első háromnegyed évben 24 százalékkal emelkedett, és nőtt az előbérleti szerződések aránya. Itt a legalacsonyabb a kihasználatlanság (alig két százalék), stabilak a bérleti díjak, és erős a kereslet. Az ipariingatlan-fejlesztések sem torpantak meg, annak köszönhetően, hogy az ipar ledolgozta tavaszi visszaesését. A fejlesztők optimisták, Budapest környékén a tavalyi 64 ezer négyzetméter új átadással szemben idén 124 ezer négyzetméter új csarnok épül, jövőre pedig évtizedes csúcsot dönthet a volumen csaknem 180 ezer négyzetméter új területtel a CBRE számításai szerint.

A legnagyobb problémát a hoteleknél tapasztalták, itt van példa arra, hogy átmenetileg leálltak a fejlesztések. Takács Ernő úgy látja, ez inkább átütemezés, amire a turizmus jövőre várható normalizálódása jelenthet megoldást. Ez különösen igaz Budapesten.

Népszerűek a támogatott konstrukciók

Összesen 688 milliárd forint értékben szerződtek új lakáshitelekre a bankok az év első kilenc hónapjában, ez egyszázalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben – olvasható a Money.hu portál összesítésében. A szeptember pörgős volt: 91,4 milliárd forintot tett ki az új lakáshitelek szerződéses értéke, ami a legmagasabb havi összeg idén, és több mint húszszázalékos emelkedést jelent tavaly szeptemberhez képest. Felemás az államilag támogatott és a piaci alapú lakáshitelek éve. Előbbiek 49 százalékos növekedést mutattak, a piaci újlakás-kölcsönök összege viszont négy százalékkal csökkent. Ugyanakkor szeptemberben a támogatott lakáshiteleknél kétszázalékos volt az éves többlet, míg a piaciaknál 21 százalékos növekedés következett be. (MOA)