A külgazdasági és külügyminiszter napirend előtti felszólalása nyitotta meg a parlament keddi ülését. Szó esett az Országgyűlésben a földügyi és a büntetőeljárási törvény módosításáról is.
Szijjártó Péter napirend előtti felszólalásában a NATO és az EU külügyminisztereinek értekezleteiről beszámolva kiemelte: mindenki nemzeti alapon, a nemzeti specifikumoknak, érdekeknek meg-felelően hozta meg a döntéseit, míg a brüsszeli koordináció minden területen háttérbe szorult, legyen szó a repatriálásról vagy az egészségügyi védőeszközök beszerzéséről. Közölte: egész Európa – beleértve az állandóan rendkívül kritikus és a demokrácia lényegéről sok esetben oktatni és leckéztetni is kész Nyugat-Európát – Kínában áll sorban az egészségügyi védőfelszerelésekért. Ezért lehet, hogy a járvány után a keleti kapcsolatokra vonatkozó európai politikát is át kell gondolni – tette hozzá. Elmondta továbbá: a NATO-nak kellő figyelmet kell fordítania a terrorizmus elleni küzdelemre, mert a terrorizmus az egyik legfőbb kiváltó oka az illegális migrációs folyamatoknak. Ha egy ellenőrizetlen, nagy létszámú migrációs hullám elindul, az nemcsak az eddigi biztonsági és kulturális kockázatokat, hanem nagyon komoly egészségügyi kockázatokat is hordoz – figyelmeztetett Szijjártó. Hangsúlyozta: „A mostani parlamenti ülés élő cáfolata annak a nemzetközi álhírgyárban folyamatosan megtermelt fake newsnak, amely szerint a magyar parlamentarizmust sutba vágtuk volna.”
A külgazdasági és külügyminiszter később, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos külügyi bizottsági tájékoztatóján arról beszélt, Magyarországra csaknem 31 millió maszk, 133 ezer teszt és 152 lélegeztetőgép érkezett. A kínai–magyar légihídon várhatóan még a héten további nyolcmillió maszk érkezik Magyarországra.
A földügyi törvény módosításáról szóló parlamenti vitában a beterjesztő agrárminiszter azt mondta: évtizedes adósságát törleszti a magyar állam a teljes részarány-földkiadási folyamat gyors és méltányos lezárásával, és jelentős lépést tesz az osztatlan közös tulajdon felszámolása érdekében is. Mint mondta: előterjesztése egyfajta nemzeti birtokrendezést hajtana végre. Nagy István szerint a két évtizede zajló földkiadást úgy zárnák le, hogy – egyes, folyamatban lévő ügyek kivételével – állami tulajdonba kerülnek a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló és eddig magántulajdonba nem került ingatlanok az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő, aranykoronánként ötvenezer forintos kártalanításával. Az osztatlan közös földtulajdon felszámolása érdekében tett lépések első elemeként pedig arról beszélt a miniszter, hogy az állam a tulajdonosok javára értékesíti a Nemzeti Földalapban található állami osztatlan közös tulajdoni hányadokat. Arra a felvetésre, hogy miért a koronavírus-járvány ideje alatt nyújtották be a javaslatot, a miniszter úgy reagált: eszük ágában sem volt ez, egy normál időszakra készültek, nem a mostani helyzetre. Ugyanakkor úgy vélte: ha valamikor nagy szükség van a kis- és közepes vállalkozások megerősítésére és a mintagazdaságok mellett a nagyberuházások megerősítésére is, akkor az éppen most van. A fideszes Font Sándor kijelentette, a mezőgazdasági bizottságba még tagokat sem delegáló MSZP, DK vagy Párbeszéd képviselői légből kapott állításokat tesznek, amelyeknek nincs közük a magyar agrárium hétköznapi életéhez.
