Az államé marad a gyermekváros

Cáfolat: a gyermekmentő szolgálat nem vett el területet a fóti Károlyi István Gyermekközponttól

Ajánló
  • 2019.04.17. - 00:15
Cikk borítókép
Edvi Péter és Kuncze Gábor. Kabátlopási ügybe keverték a gyermekmentőtFicsor Márton

A szolgálatnak semmilyen kapcsolata nincs a fóti gyermekvárossal, azt leszámítva, hogy olykor néhány rászoruló gyermek is igénybe vehette a lovasterápiás szolgáltatásainkat – jelentette ki Kuncze Gábor, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alelnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón.

Gyermekvároslopási ügybe keverték a Gyermekmentőt, pedig nincsenek hátsó szándékaink: közel harminc éve csak a gyermekekért tevékenykedünk, és ez így lesz a jövőben is – szögezte le Kuncze Gábor, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) alelnöke, az SZDSZ egykori elnöke tegnap Fóton. A civil szervezet alelnöke a lovasterápiás központ területén rendezett sajtóeseményen hozzátette: az NGYSZ-nek nincs kapcsolata a fóti gyermekvárossal, azt leszámítva, hogy néha rászoruló gyermekek is igénybe vehették a lovasterápiás szolgáltatásaikat.

Edvi Péter, a szervezet elnöke kifejtette: az NGYSZ által működtetett Lovasterápiás és Oktató Központ több külön helyrajzi számon létesített intézmény a fóti gyermekváros közvetlen szomszédságában, de nemcsak attól, hanem a Károlyi-kastélytól, a kastély parkjától, és a Waldorf-iskolától is független területileg. Aláhúzta: az NGYSZ által tizenkilenc éve használt valamennyi terület a magyar állam tulajdona, és ez a jövőben is változatlan marad.

Az elnök hangsúlyozta: a korábbi sajtóhírekkel ellentétben a fóti önkormányzattól csupán az egyik terület beépíthetőségének növelhetőségét kértek azért, hogy az ott található lovaspályájuk fölé tetőt emelhessenek. Bartos Sándor, fóti polgármester rámutatott: a kérdéses földdarab mezőgazdasági terület, amelynek beépíthetősége törvényileg korlátozott, azaz tíz százalék. Ezen a területen az NGYSZ korábban további fejlesztéseket is meg kívánt valósítani, ám évek óta sikertelenül pályázik forrásra. Edvi kérdésre kifejtette, hogy a területen nem wellness-szállót képzeltek el, hanem olyan épületet, ahol a vidékről és külföldről érkező, terápiára szoruló gyermek és szüleik megszállhatnának. Emellett két fedeles lovardát, gyógymedencét, tornatermeket, fejlesztő szobákat, öltözőket, irodahelyiségeket álmodtak a területre.

Az elnök hozzáfűzte, bár az NGYSZ kezelői joga a telekkönyvbe is be lett vezetve, megváltozott a jogszabályi környezet, ezért a közelmúltban az NGYSZ szerződését is meg kellett újítani. A Gyermekmentő egyúttal néhány új terület kezelői jogát is kérvényezte a Nemzeti Földalapkezelőtől legeltetésre, ám ezek is a gyermekközponttal ellenkező irányban fekszenek.

Edvi Péter kitért rá: a híresztelésekkel ellentétben más, több helyrajzi számon bejegyzett területet sem vettek el a gyermekvárostól, azokat továbbra is a Károlyi István Gyermekközpont kezeli, igaz, közösen használják. A területen szolgálati lakásokban élő egykori gyermekvárosi pedagógusokat „nem háborgatják”, mondta Edvi. Az ott élők életkörülményei egyébként nem idilliek, fűzte hozzá, akad olyan nyugdíjas, akinek szolgálati lakásának homlokzatán több ujjnyi vastag repedés fut végig.

Reklám