A fizika egyik fejedelmére emlékeztünk

A megemlékezésen Lovász László, az MTA elnöke úgy fogalmazott: Eötvös személyében nem csupán a természettudomány világszerte elismert, tudományos alkotásaival máig ható kutatóját, hanem a magyar oktatásügy és tudományszervezés államférfiúi teljesítményű személyiségét, valamint az akadémia egykori elnökét is tisztelhetjük. „Eötvös pontosan tudta, hogy a tudomány nemzetközivé vált, ebben a határokon átnyúló tudományos térben pedig a magyar kutatóknak az MTA-t kell igazodási pontnak tekinteniük.” Kiemelte, a jelen vitái ellenére is változatlanul igaznak tartja Eötvös szavait: „az akadémiák nemcsak tudományos, hanem nemzeti intézmények is.”

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter köszöntőjében úgy fogalmazott: Eötvös Lorándot ünnepeljük, „a legnagyobb hatású magyar fizikust, az egyik - hacsak nem a legnagyobb - Magyarországon alkotott kutatót, kiváló elmét és tudóst, akinek munkássága nem csupán a múltban, hanem a jelenben is világhírű.” Mint fogalmazott: Eötvös Loránd korszakokat átívelő megtestesítője a kutatói és professzori ideálnak. „Ezt az ideát keressük és támogatjuk ma is” - tette hozzá. Beszélt arról is, hogy „a nemzeti innovációs rendszer legfontosabb szereplőinek rendeltetését újra kell definiálni, így az egyetemekét, a kutatóintézetekét, valamint a vállatokét is.” Hangsúlyozta, hogy a kutatási kiválóságot a továbbiakban is tématerületi megkötés nélkül finanszírozzák, ehhez olyan finanszírozási rendszert alakítanak ki, amely a kiszámíthatóságot és a motivációt tartja szem előtt.

Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének megemlékezését Szarka László, az Eötvös 100 koordinációs testület elnöke olvasta fel. A miniszter úgy fogalmazott: „Amikor Albert Einstein értesült Eötvös Loránd haláláról, úgy nyilatkozott, hogy meghalt a fizika egyik fejedelme. Úgy vélem, hogy ennél sokkal több volt Eötvös Loránd, száz évvel ezelőtt egy példakép halt meg.”

Az emléknapon beszédet mondott még Borhy László, az ELTE rektora, aki köszöntőjében Eötvös oktatásszervező és tudományszervező tevékenységéről szólt. Megemlékezett arról, hogy míg 1891-ben és 1892-ben a Budapesti Tudomány Egyetem, a mai ELTE rektori tisztségét tölthette be, később vallási és közoktatási miniszterként is szerepet vállalt. Kiemelte, hogy az Eötvös Collegium megalapításával szívén viselte a szegény sorsú tehetséges fiatalok sorsát is.

A tudós halálának 100. évfordulója alkalmából emlékérmet bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az előoldal központi motívuma az ELTE Eötvös József Collegium épülete, amely az MNB közleménye szerint Eötvös Loránd kezdeményezésére, miniszteri hivatali ideje alatt jött létre 1895-ben, míg a másik oldal Eötvös Lorándot ábrázolja. Az emlékérmék peremén az Eötvös Collegium jelmondata („Szabadon szolgál a szellem”) fut körbe. Bár Eötvös Loránd számára fontos volt a tanárokat képző kollégium terve, azt valójában hivatali utódja, Wlassics Gyula kultuszminiszter terjesztette föl, és az uralkodó, Ferenc József döntésével –került sor az alapításra.