Hallani sem akarnak autonómiáról

A külhoni románságnak szervezett Marosfői Nyári Egyetemen Az úgynevezett Székelyföld etnikai alapú területi autonómiája – az egykori sztálinista kísérlet, a Magyar Autonóm Tartomány aktualizált formája című fórumon fejtette ki a székely auto­nómigényről való álláspontját a román külügyminiszter. „A magyarországi döntéshozóknak a kollektív jogokat vagy az etnikai alapú területi autonómiát szorgalmazó nyilatkozatai, amelyeket nem egyszer román területen fogalmaznak meg, gyakorlatilag megkérdőjelezik a Románia és Magyarország közötti alapszerződés érvényességét, ami nagyon súlyos, vagy éppenséggel a szerződés megsértését jelentheti” – közölte Titus Corlatean a csütörtöki rendezvényen, A tárcavezető szerint az „úgynevezett Székelyföld autonómia mesterséges témájának” felvetése politikailag, jogilag és közigazgatásilag is elfogadhatatlan, mivel a már említett alapszerződés leszögezi, hogy „kétoldalú kapcsolatokban nem fogadjuk el a kollektív jogokat és az etnikai alapú autonómiákat”. Corlateant kérdezték a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – még nyilvánosságra nem hozott – székelyföldi autonómiatervezetéről is, amelyről a fórum résztvevői tudni vélték, úgy rendelkezik, hogy azok, akiknek nem felel meg autonómia, a statútum elfogadásától számított fél éven belül kérhetik átköltöztetésüket. A tárcavezető jelezte, hogy nem ismeri a tervezet végleges formáját, ugyanakkor teljesen elfogadhatatlannak tartja azt a felvetést, hogy „román etnikumú román állampolgárokat arra kötelezzenek, hogy elköltözzenek”.  
Nagy Anna, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy autonómia kérdése nem sérti a magyar–román alapszerződést, hiszen éppen ez a dokumentum emeli a kisebbségi ügyeket a kétoldalú kérdések közé. Kiemelte, hazánk többször is egyértelműsítette, hogy a szerződés értelmében az erdélyi magyarság ügye nem román belügy. „A román kormány nem Magyarországgal vitatkozik, hanem a saját állampolgá­raival” – mondta Nagy Anna, hozzátéve – a magyar kezdeményezések nem az etnikai alapú területi autonómiáról szólnak, de „a román reakciók gyakran félreértelmezik ezt”.

Viszontválaszában a bukaresti külügyminisztérium közölte, hogy Románia saját állampolgáraihoz fűződő viszonya nem tartozik Magyarországra. A tárca nyilatkozata megismételte Corlatean álláspontját az alapszerződésről, és a magyar félnek azt „sugallja”, hogy olvassa el figyelmesen, és tartsa be az említett dokumentumot.
Tegnap a román miniszterelnöki hivatal közölte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökével, hogy nem vonja vissza beavatkozási kérelmét abból a perből, amely az Európai Unió luxembourgi bíróságán zajlik az SZNT képviselői és az Európai Bizottság (EB) között. Magyarázatuk szerint a kormány elejét akarja venni annak, hogy az EU a joggyakorlat révén terjessze ki a hatáskörét olyan területekre, amelyek jelenleg a hatáskörébe tartoznak – ilyen terület a nemzeti kisebbségek védelme is. Az SZNT azért fordult bírósághoz, mert az EB elutasította polgári kezdeményezésük bejegyzését, amelyről Izsák Balázs SZNT-elnök a kormányfői hivatalnak küldött válaszában hangsúlyozta, „nem a kisebbségvédelemre, hanem az EU kohéziós politikájára vonatkozik”. Izsák szerint Románia azért avatkozott bele a perbe, mert hibásan értelmezte a kezdeményezést. Mint mondta, az unió hatásköreinek bírósági úton való kiterjesztése lehetetlen, s a kezdeményezés sikere egyébként is érdekében állna Romániának. „Az ezzel ellentétes megközelítés olyan rejtett szándékként értelmezhető, amely a romániai magyar közösség, de elsősorban Székelyföld többségi székely lakosságának az erőszakos asszimilációját célozza” – szögezte le Izsák. Hozzátette, a kormányfő azt ígérte az RMDSZ-nek, hogy a mások mellett általuk jegyzett Minority SafePack című polgári kezdeményezés luxembourgi perében nem tesz le indoklást, márpedig az kimondottan a nemzeti kisebbségek jogairól szól.