Tudomány
A pestis evolúciós hackje, így élt túl három világjárványt
A pestis okosabbnak bizonyult
„Amikor a baktérium virulenciája csökkent, előnyre tett szert – lassabban ölte meg gazdáit, de gyorsabban terjedt” – magyarázza Javier Pizarro-Serda, a Pasteur Intézet munkatársa, számol be a ScienceAlert.
Ez a pla géncsoport mutációinak köszönhető. Ezek közvetlenül befolyásolják a buborékok kialakulását és ezáltal a fertőzés halálozási arányát.
Mit találtak az áldozatok maradványain?
A tudósok több tucat ősi Yersinia pestis törzset elemeztek, amelyeket VI-VII. és XIV-XV. századi sírokból vettek ki Európa-szerte. Az első és a későbbi járványok áldozatainak genomjait összehasonlítva a kutatók azt látták, hogy az aktív pla-változatok száma a pandémiák fejlődésével csökkent.
Modern törzsek a múlt viselkedésével
Hogy megértsék, hogyan működnek ezek a mutációk, a szakértők három modern törzset vizsgáltak, amelyek hasonló genetikai jellemzőkkel rendelkeznek. Sejt- és egérkísérletek során kiderült, hogy a mutációk néhány nappal meghosszabbítják a fertőzött rágcsálók életét. Ennek köszönhetően a baktérium tovább terjedhet, különösen a ritkán lakott régiókban.
Miért fontos ez?
Ez a „enyhülés” a baktérium ravasz trükkje volt: kevésbé lett halálos, de sokkal hatékonyabb a fertőzésben. Éppen ezért az ősi pandémiák nem szűntek meg gyorsan, hanem a vártnál hosszabb ideig tartottak.
