Atomenergia – az önellátás lehetősége, amit az MI tanácsol
ĀMinden esetre én a ChatGPT-t meggyőztem, hogy az említett energiaönellátás lehetséges, most már csak a döntéshozók vannak hátra.
ĀMinden esetre én a ChatGPT-t meggyőztem, hogy az említett energiaönellátás lehetséges, most már csak a döntéshozók vannak hátra.
ĀAz egész atomenergiáról és az atomenergia segítségével történő energia önellátásról szóló cikksorozatomat a szaporító reaktorokkal kapcsolatos hírek ösztönözték
ĀPersze az MI becsületére legyen mondva, mindig felhívja a figyelmet, hogy tévedhet és egyszer én magam is kiigazítottam, amit hálásan meg is köszönt
ĀA magyar energiaigény a hazai uránkészletek alapján is nagyrészt kielégíthető
ĀKitartó kutatómunkával a problémák, technikai kihívások megoldhatók
ĀA geopolitikai vetélkedés elszenvedői vagyunk és ennek egyik meghatározó része az energiaellátás
ĀEurópa útjain évente átlagban húszezren halnak meg, mégsem fél senki sem nap, mint nap beülni az autójába
ĀAz uránhasadás energia előállítására való felhasználhatóságát elsőként az Egyesült Államokban bizonyították, de hálózatra termelő atomerőmű elsőként a Szovjetunióban épült
ĀSzilárd Leó már 1933-ban rájött arra, hogy ha egy neutron egy atommagot eltalál, és az elhasadva két neutront is ki tud bocsátani, akkor láncreakció jöhet létre
ĀBevallott célom az előző, a jelenlegi és még néhány következő cikkel az atomenergia népszerűsítése, mégpedig mind gazdasági, mind geopolitikai szempontból
ĀAz Európai Unió orosz energiaimportra vonatkozó szankciós politikája súlyosan sérti az egész unió gazdasági érdekeit, de különösen sújtja azokat a közép-európai országokat – így hazánkat is –, amelyek tengerrel nem rendelkeznek
ĀPaul Craig Roberts egy konzervatív amerikai, és mint ilyen, nagy ellensége a mélyállamnak, a háttérhatalomnak, amellyel munkája során nyilván találkozott is. Épp ezért támogatója volt Donald Trumpnak
ĀTrump elnökségével megváltoztak az amerikai külpolitika prioritásai, ám a mélyállam maradt az Ukrajnával kapcsolatos közhangulat meghatározója
ĀHa a lakosság nagyobb része a változásokra szavazna, akkor is az Európát, legalábbis annak nyugati felét uraló liberális háttérhatalom minden eszközzel igyekszik megakadályozni a változásokat
ĀUrsula von der Leyen kijelentette, hogy Ukrajna akár már 2030 előtt csatlakozhat az Európai Unióhoz
ĀMa a mélyállam vagy másképpen euroatlanti globalista háttérhatalom és a nemzetállami szuverenitást védő erők között egy háború folyik, amelyben a sajtó a leghatásosabb fegyver
ĀTrump külpolitikája valóban eltér az Egyesült Államok hagyományos külpolitikájától, de ezt ne a demokrácia-autokrácia ellentéttel magyarázzuk
ĀA brüsszeli agytrösztök sorra produkálják azokat a cikkeket és tanulmányokat, amelyek Európát igyekeznek felkészíteni egy olyan Oroszország elleni háborúra, amely már az Egyesült Államok részvétele nélkül zajlana
ĀAz sem világos, hogy Oroszországnak kivel kellene békét kötnie, ugyanis formálisan Ukrajnával harcol, de Ukrajnát egy sereg NATO-ország támogatja
ĀMa igencsak kérdéses, hogy az Európai Unió által elfogadott 800 milliárdos fegyverkezési programhoz milyen ellenség szükséges
ĀSokat gondolkodtam azon, hogy mi lehetne a kialakult ukrán helyzet megoldása, mire törekednék, ha ukrán lennék?
ĀEz a hatalom az, amely a saját eszközeivel, például uniós szinten pénzek visszatartásával, perek indításával, az NGO-k szintjén pedig felforgató tevékenységek szervezésével igyekszik megdönteni az ő lidérces eszméinek ellenálló kormányokat
ĀA liberálisnak nevezett sajtó tele van azzal, hogy Trump Orbán módszereit alkalmazza, vagyis Orbán kottájából játszik
ĀA mostani konferencián az euróval kapcsolatban a meghívott szakértők ismét megállapították, hogy az euró kissé sánta, mert a közös pénz másik lába, a közös fiskális, vagyis költségvetési politika hiányzik a rendszerből
ĀA hivatalba lépő amerikai elnök immár másodszor léptette ki az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből
ĀAz első kérdés, hogy az Egyesült Államok elnökének mekkora hatalma van egy háború elkezdésére vagy befejezésére
ĀA múlt év végén a Gallup közvélemény-kutató intézet közölt egy érdekes felmérést arról, hogy hogyan alakult az elmúlt évtizedekben az amerikaiak bizalma a médiában
ĀA történelemben, de az egyéni életben is, vissza nem térő időablakok nyílnak ki bizonyos cselekvések megtételére, amelyeket elszalasztás esetén lehet, hogy soha többet nem lehet pótolni
ĀAmi a szemünk előtt történik, az a demokrácia elfajulása, ami azonban nem új jelenség
ĀA háttérhatalom elosztott hálózatok összefüggő rendszere, amelyet összetart a közösen vallott ideológia és hatalmuk kiterjesztésének igénye