Oktatás

Dinamikus fejlődést hozott a megújult egyetemi struktúra

A hallgatóbarát fordulat nyomán 4500-zal kevesebben morzsolódtak le

Dinamikus fejlődést hozott az új egyetemi struktúra, dinamikusabbak, erősebbek lettek a magyar egyetemek, csökkent a hallgatói lemorzsolódás - mondta Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára szombaton Tusnádfürdőn.

Dinamikus fejlődést hozott a megújult egyetemi struktúra
Varga-Bajusz Veronika (3. b) a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2025. július 26-án
Fotó: Facebook/Varga-Bajusz Veronika

A magyar felsőoktatás jövőjéről rendezett pódiumbeszélgetésen a tisztségviselő elmondta: 40 százalékkal emelkedett a megújult egyetemeken a hallgatói létszám, nőtt a tudományos teljesítmény. A tudományos publikációk száma 50 százalékkal növekedett, hatszorozódott a szabadalomszám, emelkedett a szellemi tulajdonból származó bevétel - sorolta.

A hallgatóbarát fordulat nyomán 4500-zal kevesebben morzsolódtak le, mint a korábbi időszakban, közel 22 ezren pedig gyorsabban haladnak a képzésükben a kreditekkel, gyorsabban tudják elsajátítani a tananyagot, a nemzetközi hallgatók száma 20 százalékkal nőtt az elmúlt 5 évben, egyre erősebb a magyar egyetemek nemzetközi jelenléte - sorolta.

„Míg 2020 előtt 7, mostanra 12 egyetemünk a világranglistákon meghatározóan részt vesz” - summázta az államtitkár.

Varga-Bajusz Veronika nemzeti ügynek nevezte a tehetséggondozást. Mint mondta: a Nemzeti Tehetség Program az elmúlt 16 évben már több mint 40 milliárd forintnyi forrást kapott, ennek fele adófizetői adomány, másik fele költségvetési forrás.

„Az a dolgunk, hogy olyan pályázatokkal, olyan programokkal segítsük a fiatalokat, és segítsük megtalálni a tehetségeket a tehetséggondozó szervezetekkel, az iskolákkal, a tanárokkal közösen, hogy ők aztán ezt tényleg ki tudják magukban bontakoztatni” - fogalmazott az államtitkár.

A lakhatási kérdésekről Varga-Bajusz Veronika elmondta: jelenleg 46 ezer kollégiumi férőhely van Magyarországon, ezen belül Budapesten 16-17 ezer érhető el. Az elmúlt időszakban a gondolkodás fókuszába került a budapesti Diákváros program, amelynek a műszaki háttértervezése van folyamatban. Folyik az egyeztetés a hallgatói önkormányzatokkal az igényekről, amelyek alapján 12-18 ezer férőhelynyi kollégiumi elérhetőség épülne ki a déli városkapu környékén - részletezte.

Emellett a vidéki városokban is elindult a tervezés, hogy a kollégiumi férőhelyek számát hogyan lehetne tovább növelni. Ami a nemzetköziesítést illeti, a diákvárosoknál kialakítottak egy olyan alapelvet, miszerint a férőhelyek 70 százaléka magyar hallgatóké legyen, és 30 százalékot nyitnának meg a külföldi hallgatók előtt.

A lakhatási gondok megoldásában fontos szerepe lesz a szeptemberben induló Otthon Start Programnak - tette hozzá.

„Az Otthon Start Program egy olyan lehetőség lesz azoknak, akiknek még nem volt lakástulajdona, amivel egy 50 millió forintos értékhatárig egy 3%-os fix kamatozású, 25 éves futamidejű hitelt biztosítunk a számukra. Ez azért is egy érdekes adat ehhez, hogy azt láthatjuk, hogy a 40 év fölöttieknek ma nagyjából a 80 százalékuknak van lakása vagy saját tulajdonú otthona, míg a 40 év alattiaknál ez a szám nagyságrendekkel alacsonyabb, ezért is indította el a kormány ezt az intézkedést, és bízunk abban, hogy minél többen élni tudnak vele” - mondta az államtitkár.

Kapcsolódó írásaink