Ki rejtőzik Sherlock Holmes mögött?

Ma is nagy népszerűségnek örvendenek a Sherlock Holmes feldolgozások. Valójában azonban a háttérről nagyon keveset tudunk.

Sherlock Holmest Sir Arthur Conan Doyle egy valós személyről, Dr. Joseph Bellről mintázta, aki a tanára volt az Edinburgh-i Egyetemen.

Dr. Joseph Bell (1837–1911) egy híres skót sebész volt, aki rendkívüli megfigyelőképességéről és deduktív módszereiről volt ismert.

Conan Doyle többször is elismerte, hogy Bell volt a legfőbb inspiráció Holmes karakteréhez. Bell maga is tudott Doyle terveiről, és büszke volt arra, hogy a híres detektív róla kapta a „módszerét”.

A sebész és oktató valóban figyelemre méltó személyiség volt nemcsak orvosként, hanem tanárként, gondolkodóként és inspirációforrásként is. Kiemelkedő megfigyelőképességéről volt híres. Képes volt pusztán a beteg járásából, akcentusából, kézmozdulataiból vagy ruházatából megállapítani foglalkozását vagy szokásait. A „deduktív módszert” az orvosi diagnózisra alkalmazta – ez lett az alapja Holmes logikájának.

Bell egyik híres mondása: „A megfigyelés és következtetés nem trükk, hanem tudomány.”

Conan Doyle-nak bőven volt lehetősége jól megfigyelni, hiszen asszisztensként dolgozott Bell mellett a Royal Infirmary kórházban. Doyle később így nyilatkozott róla: „Sherlock Holmes inkább volt Joseph Bell, mint én magam.”

Bell valóban segített rendőrségi nyomozásokban is. Több történet szól arról, hogy tanácsaival hozzájárult ügyek megoldásához. Bár nem volt „detektív”, a szakértelme és deduktív módszerei révén korai kriminalisztikai gondolkodónak is tekinthető.

Bell híres volt türelméről, éles humoráról és emberségéről. Presbiteriánus vallású volt, mélyen vallásos, etikus gondolkodó. 1911-ben hunyt el, 73 évesen. Skóciában ma is nagy tisztelettel emlékeznek rá, amit jól mutat, hogy szobra áll az Edinburgh-i Egyetem közelében. Sok orvosi és kriminalisztikai írás említi mint a modern kriminalisztika egyik előfutárát.

Némely életrajz szerint Bell olyannyira precíz volt, hogy egy beteg ujjáról meg tudta mondani, milyen munkát végez. Egyes történetek szerint még az is előfordult, hogy ruhakopásból következtetett a páciens életmódjára – ahogy Holmes tette a novellákban.