Durván provokál Ukrajna

Az ukrán belügy emberei törtek be a tiszasalamoni iskolába a címeres magyar zászló és a Himnusz miatt

Veczán Zoltán – 2017.10.06. 02:00 –

A csaknem színmagyar Tiszasalamon általános iskolájában razziázott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) magyar jelképekre vadászva. A helyiek, a térség kisebbségpolitikai szakértője és a felelős szakpolitikus szerint is provokáció történt, és sem a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), sem pedig Budapest nem hagyja annyiban a dolgot.

A szovjet időket idéző eljárás bolygatta fel Tiszasalamon magyarságának életét: mint arról a Karpataljalap.net beszámolt, a helybéli iskola igazgatóját szerda este ukrán belügyesek hívatták be az intézménybe, majd a jelenlétében levették a külső falról a címeres magyar zászlót, s az iskola folyosóján az ukrán címer, himnusz és zászló mellé kiállított magyar jelképeket, arra hivatkozva, hogy azokat tilos így közszemlére tenni, mert szerepel rajtuk a magyar címer.

Az iskolába érkező tanárok és diákok mindebből csak annyit vettek észre, hogy a nevezett jelképek eltűntek, s később derült fény az éjszakai akcióra, amikor az iskolában dolgozó KMKSZ-tag tanárnő, Palkó Katalin kérdéseire a hírportál megkereste az iskola igazgatóját.

Maga a KMKSZ felháborítónak tartja a történteket, Balogh Lívia járási elnök közölte, feljelentést tesznek – maga a zászló két évtizede a helyén van, s eddig egyetlen ukrajnai hivatalt, szervet, döntéshozót nem zavart.

S mint arra a helyiek és lapunknak Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének főmunkatársa rávilágított, a jelképek jogszerűen voltak kihelyezve, összhangban a nemzeti kisebbségekről szóló, 1992-es ukrán törvény 6. cikkelyével, amely minden nemzetiségi kisebbség számára garantálja a nemzeti-kulturális autonómiához való jogot.

A kutató aláhúzta, hogy nem egyedülálló az efféle direkt magyarellenes atrocitás, s főleg az elmúlt két évben sűrűsödtek meg az ilyen esetek, amelyeknek magyarellenes indítékai egyenként sosem bizonyíthatók, de a tendencia sokatmondó. Főleg, ha összevetjük a kijevi televíziók magyar szeparatizmussal riogató adásaival. Mint Fedinec Csilla rámutatott, az ország keleti felén zajló háború és a de facto elszakadt területek miatt a kormány frusztrált, és attól tart, hogy a szintén peremvidéki magyarok, a románok vagy a tatárok is hasonló ösvényre lépnek majd. Ugyanakkor aláhúzta: az sem véletlen, hogy az ukrán többségű kárpátaljai megyei tanács kiállt a kisebbségek mellett az oktatási törvény ügyében, tudván, hogy szó sincs semmilyen magyar szeparatizmusról.


Grezsa: Súlyos következményei lehetnek annak, hogy Kijev újabb vörös vonalat lépett át

Grezsa István 20171005
Nyilvánvaló és jól időzített provokációnak nevezte az illetékes kormánybiztos az ukrán titkoSszolgálat tiszasalamoni razziáját; a helyzet régóta romlik, de Grezsa István reméli, hogy a magas szintű politikai találkozók megoldást hoznak majd.

– Hogyan értékelné, hogy az SZBU leszedette a magyar jelképeket a salamoni iskola faláról?

– Kijev újabb vörös vonalat lépett át ezzel a nyilvánvaló provokációval, újabb műfajjal gazdagítva a kisebbségi magyarok elleni jogsértések tárházát. A korrektség kedvéért tegyük hozzá, hogy a sérelmezett címer nélküli zászlók egy napon belül visszakerültek a falra, de ettől még a történtek mögötti indíték nem lehet kétséges.

 – Hogyan történhetett mindez egy csaknem színmagyar településen?

 - A tiszasalamoni ügyben személyes ellentétek is szerepet játszanak, ezt a mindenkori hatalom pedig remekül ki tudja használni. Ez magyarázhatja, hogy miért pont a jogszerűen kitett magyar zászlók szúrták a belügyesek szemét.

 – Milyen lépéseket tervez a magyar kormány az ügy rendezése érdekében?

 – A helybéliek megelőztek minket ezzel, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség már megtette a feljelentést. Ugyanakkor októberben Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter Budapestre látogat, egy hétre rá pedig Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője megy Kijevbe. Reméljük, hogy akkor minden vitás kérdés napirendre kerülhet, addig pedig bízunk abban, hogy mindenki tartózkodik az asztalcsapkodástól. Ha ez sem állítja meg a kapcsolatok romlását – lásd: oktatási törvény végrehajtása, vagy állítólagos magyar kárpátaljai szeparatisták „leleplezése” a kijevi médiában –, akkor alapvetően felül kell vizsgálni az ukrán–magyar alapszerződést.