Tovább csökkent a várólista

A múlt hónapban összesen 27 149-en vártak valamilyen beavatkozásra, ugyanez a szám öt évvel ezelőtt még hetvenezer volt

Jobbágyi Zsófia – 2017.10.05. 02:00 –

Harmadára csökkent 2013-hoz képest a várakozási idő a szürkehályogműtéteknél, ennek ellenére továbbra is erre a beavatkozásra várnak a legtöbben az országban. A leghosszabb ideig a gerincstabilizáló, a térdprotézis- és a csípőprotézis-műtéteknél kell a pácienseknek türelmesnek lenniük, utóbbi esetében átlagosan háromszázöt nap a várakozási idő.

Továbbra is szürkehályogműtétre várakozik a legtöbb beteg: szep­temberben csaknem minden harmadik páciens, összesen 10 316 fő várt átlagosan kilencven napot a szemműtétjére – tudatta lapunkkal a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap­kezelő (NEAK), amelynek adatait a Világgazdaság idézte. Összességében a múlt hónapban 27 149-en voltak valamilyen várólistán, amely augusztushoz képest háromszázötven, júliushoz viszonyítva ezerhatszáz fővel csökkent.

A szürkehályog-műtétekkel kapcsolatban ugyanakkor fontos azt is megjegyezni, hogy 2013-hoz képest harmadára csökkent a várakozási idő az ilyen típusú beavatkozásokra, akárcsak a térdprotézisműtétek esetében, amelyeknél négyszáznegyven nappal kevesebb időt töltenek az érintettek a várólistán.

Nagy a szórás a kórházak között is. Szintén a szürkehályogműtétek esetében a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban például négyszázharminchárom betegnek átlagosan hetvennégy napot kell várnia, míg a Kanizsai Dorottya Kórházban ötszáz páciensnél esedékes ugyanez a beavatkozás, akiknek jelenleg átlagosan kétszázharmincegy napig kell türelmesnek lenniük.

A leghosszabb ideig azonban a gerincstabilizáló, a térdprotézis- és csípőprotézis-műtétekre kell várakozni. Utóbbi esetében háromszázöt, előbbieknél pedig több mint háromszázötven nap telik el a várólistára kerüléstől a beavatkozás napjáig. Ugyanakkor az alapkezelő azt is közölte, hogy két hónap alatt a gerincdeformitás-műtéteknél csaknem száz nappal csökkent az átlagos várakozási idő. A leghosszabb ideig a Pécsi Tudományegyetemen kell a betegeknek türelmesnek lenniük ezeknél a beavatkozásoknál, itt ugyanis több mint ötszázhatvan nap, mire sorra kerülnek, miközben a Békés Megyei Központi Kórházban lényegében nincs várólista ezeknél a műtéteknél.

A várólista-csökkentési program 2012-ben indult, akkor összesen hetvenezer beteg várt valamilyenműtétre. Ez a szám 2015-re a felére csökkent, idén január elsején pedig kevesebb mint huszonnyolcezren szerepeltek valamilyen várólistán. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár korábban elmondta, évente száznyolcvanezer beavatkozás zajlik a kórházakban, s ez annyit jelent, hogy a kapacitások hatszor akkorák, mint amennyien a várólistákon szerepelnek.


Az ötven–hetven éves korosztályhoz a háziorvosokon keresztül jut el a személyre szóló meghívólevél a vizsgálatra
Hét régiós központból irányítják a vastagbélszűréseket

Meghaladta mára az ötven százalékot a vastagbélszűrési programba való részvételre előzetesen jelentkező háziorvosok száma – olvasható a humántárca parlamenti államtitkára, Rétvári Bence írásbeli válaszában, amelyet két jobbikos képviselő kérdésére adott. A képviselők az iránt érdeklődtek, hogy mikor indul a tavasszal meghirdetett szűrőprogram.

A program tavaly márciusban indult, célja pedig, hogy önkéntesen jelentkező háziorvosok bevonásával kiterjessze a térítésmentes vastagbélszűrést országosan az ötven és hetven év közötti férfiakra és nőkre. A tényleges vizsgálatok előkészítésének részeként országos hálózat alakul hét régiós központban. Ehhez kapcsolódik Rétvári Bence szerint a részt vevő háziorvosok továbbképzése is, amelynek célja, hogy az azt elvégzők naprakész információkkal rendelkezzenek a népegészségügyi szűrés helyzetéről, valamint az adott szűrésnem elméleti alapjairól. A teljes projekt ötvenkét hónapig tart, és több mint hatmilliárd forintba kerül.
Maga a program a háziorvosokon keresztül történik majd, akik összesen háromszázezer embert szűrnek végig, ám lezajlik majd egy úgynevezett kiterjesztett szűrés is, amely a teljes célcsoportot vizsgálja. Nem kizárólag az alapellátókon keresztül, hanem „egyéb módszerek bevezetésével”.

Azok, akik az előzetes szűrésen nem negatív eredményt kapnak, rövid időn belül vastagbéltükrözésen vesznek majd részt, ilyenformán lesz kétlépcsős a szűrési rendszer.

A vizsgálatokra az egyes praxisokhoz tartozó ötven és hetven év közötti lakosok személyre szóló levelet kapnak, a szükséges eszközöket a háziorvosuk továbbítja nekik.



Élesítik az elektronikus egészségügyet

Hiba nélkül zajlott le az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) próbaidőszaka, a rendszerhez november 1-jével valamennyi közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónak csatlakoznia kell – közölte tegnap Vartus Gergely, az e-health koordinációért felelős miniszteri biztos. A rendszer március 15. és augusztus 15. közötti próbaidőszaka alatt nyolcvan intézményt vontak be, ezalatt pedig négyszázezer egészségügyi adat és ennél is több e-recept keletkezett. Vartus közölte, az országos kiterjesztés szeptember elején indult, eddig 4722 háziorvos, 2705 gyógyszertár, háromszáztizenöt járó- és fekvőbeteg-ellátó kezdte meg a csatlakozást, azaz az egészségügyi szolgáltatók hetvenöt-nyolcvan százaléka. Jelezte, jövő novembertől a magánszolgáltatóknak is kötelező lesz csatlakozniuk az EESZT-hez, és az Országos Mentőszolgálat is ekkor lép majd a rendszerbe. Hozzátette, november 1-jétől a rendszer a pilot időszak alatt keletkezett adatokkal töltődik fel, de a továbbiakban az intézményeknél meglévő, utóbbi öt év adatait is iktatják.