A Budai Krónika nagy rejtélye

Az új kutatások szerint politikai okból késett az  első könyv kiadása (Fotó: Varga Imre)

A Budai Krónika több szempontból is izgalmas dokumentum, s egyik legfőbb érdekessége, hogy ez a legelső Magyarországon nyomtatott könyv. A hetven levelet tartalmazó kötet 1473-ban jelent meg, és ma már csak tíz példánya lelhető fel a világon. A krónika egyik kötetét az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik, és a mai napig rengeteg kérdés és rejtély kapcsolódik a kiadásához. Az elvarratlan szálakról és a lehetséges válaszokról lapunknak Farkas Gábor Farkas, a Régi Nyomtatványok Tárának vezetője beszélt.

„Mi, itt az Országos Széchényi Könyvtárban időnk legjavát régi könyvek között töltjük, ezért folyamatos impulzusok érnek bennünket. Néha azt hisszük – ahogy például a Budai Krónika esetében is –, hogy a kutatás már lezártnak tekinthető, de aztán rendre kiderül, hogyha az ember kicsit megkapargatja a felszínt, elképesztő dolgok, históriák jönnek elő” – magyarázta Farkas Gábor Farkas. Szerinte a Budai Krónika egyik különlegessége a záró sora, ugyanis, ha az (és Hess András előszava) nem lenne, nem is tudnánk, hogy hol született a könyv. Nyomdásza ugyanis a következővel zárta az első magyarországi könyvet: befejeződött Budán az Úr 1473. esztendejében, pünkösd előestéjén Hess András által.

„Magyarország történelmi okokból nehezebb helyzetben van, mint a tőlünk nyugatabbra lévők, mert nálunk a középkori könyvanyag jelentős része a háborúk következtében – a törökök, majd a második világháború pusztítása miatt – megsemmisült. Ezért hiányoznak például azok a lényegbevágó levéltári források, amelyek segítségével a 15. századi magyar nyomdászat történetét teljesen rekonstruálni lehetne. A probléma megoldására két módszer van: az európai nyomdászattörténetben analógiákat keresni, illetve a fennmaradt példányokat alaposabban megvizsgálni” – mutatott rá a történész.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a legmélyebb kutatások szerint – amelyek Borsa Gedeon nevéhez fűződnek –, úgy tűnik, hogy nem is 1473. június 5-én fejeződhetett be a könyv nyomtatása, valószínűleg már sokkal előbb készen állhatott, s a késésnek politikai okai voltak. Korábban azt gondolták, hogy Hess András nyomdász 1472 tavaszán jöhetett ide Rómából, most viszont úgy vélik, már egy évvel korábban Budán volt. „A késedelem valószínűleg a Mátyás király elleni, 1471-es összeesküvéssel magyarázható, amelyben vezető szerepet vállalt Janus Pannonius és Vitéz János esztergomi érsek is. Borsa Gedeon azt feltételezi, hogy létezett a kötetnek egy első ajánlása, amely Vitéz Jánoshoz szólt. S amikor már készen volt a könyv, akkor robbant ki az összeesküvés, amelyet Mátyás vaskézzel levert. Hess András tudta, hogy a Vitéz Jánosnak dedikált előszóval nem jelenhet meg a könyv, így kénytelen volt újat írni” – mesélte a történész. Van azonban egy nagy rejtély, amire ma sem tudjuk a választ: vajon miért nem Mátyás királynak, hanem Kárai László prépostnak ajánlotta a könyvét?

Farkas Gábor Farkas szerint a Budai Krónika azért is különleges, mert képet ad a korabeli Magyarország történelmi gondolkodásáról. Hess András ugyanis az előszóban arról ír, hogy azért kellett kinyomtatni a magyaroknak a Budai Krónikát, mert ők nagyon szeretik a történelmet. „Az első nyomtatott könyvünk nem mást mint az ország történetét mondja el a mitikus-biblikus kezdetektől Mátyás megkoronázásáig, és ez egész Európában különleges, hogy egy nép első nyomtatványa éppen a nemzet történetét meséli el” – hangsúlyozta. Mint kiemelte, a latin nyelvű könyvből mindössze tíz példány maradt fenn Szentpétervártól Princetonig, s hogy a többivel mi történt, az rejtély. „Hess András és a nyomdája nyomtalanul eltűnt” – mesélte a könyvtáros, aki szerint elképzelhető, hogy a műhely leégett.

Az Országos Széchényi Könyvtárban egyébként a Budai Krónika mellett más fontos és értékes könyveket is őriznek. Így az intézmény 1957-ben szerezte be legrégebbi nyomtatványát: egy töredéket Gutenberg 42 soros mainzi Bibliájából. De a könyvtárban található több nyomtatott Corvina is Mátyás gyűjteményéből. Ilyen Thuróczy János krónikájának Augsburgban kiadott díszpéldánya is. A könyvtárban nem mellesleg éppen egy krónikaprojekten dolgoznak. A tervek szerint a Budai Krónikával – később pedig több más latin és magyar nyelvű történeti munkával – kapcsolatos érdekességeket is megosztják majd: hangoskönyv, hasonmás kiadás és egy kétnyelvű hon- lap teszi majd lehetővé, hogy még alaposabban megismerhessük a hazai nyomdászat történetének első és egyik legizgalmasabb kiadványát.