Orbán: A várnegyed rekonstrukciója minden magyar ügye

(Fotó: Botár Gergely)

A kormányfő a most megalakult bizottságot haditanácsként jellemezte, ahol megvitatják, miként foglalják vissza a magyar nemzetnek, "nem csellel vagy ostrommal, hanem széles nemzeti összefogással és munkával a budai Várat, a magyar nemzet szimbolikus helyszínét, identitásának szerves részét”. Orbán Viktor szerint a Várhegy a magyar kultúra Akropolisza, méltán része a világörökségnek. Hozzátette, a várnegyed rekonstrukciója nemcsak a kormány és a budapestiek, hanem minden magyar ügye, olyan vállalkozás, amelynek "könyörtelen lektora a magyar nemzet lesz".

A miniszterelnök bízik abban, hogy visszafordítható az az értékvesztési folyamat és esztétikai rombolás, amely a főváros világháborús ostromával kezdődött, a kommunista rendszer alatt teljesedett ki, a rendszerváltás utáni „toporgás" pedig konzerválta. „Azt szeretnénk, hogy a budai Várhegy - ahogy ezt Hauszmann Alajos maga is gondolta, és saját korában meg is valósította - a magyar kultúra fellegvára legyen" - mondta a kormányfő. Hozzátette, ezt a szocializmus idején is el akarták érni, de nem sikerült megvalósítani ezt az elvtársi akaratot, aminek okát abban látja, hogy a budai Várral egyetlen olyan politikai rendszer sem képes mit kezdeni, amely nem békélt meg vagy egyenesen szemben áll Magyarország történelmével. A miniszterelnök úgy fogalmazott, egy élő Várra van szükségünk, ahol zajlik az élet, reméli, ezt az ott élők is elfogadják majd. Megjegyezte egyúttal, hogy mára a Budavári Palotában lévő Országos Széchényi Könyvtár kinőtte a hozzá tartozó épületrészt, és a szintén ott lévő Magyar Nemzeti Galéria is jobb otthonra találhatna a múzeumi negyedben. A szerinte fontos gazdaságélénkítő szerepű és az idegenforgalom fellendülését hozó beruházás tervét Orbán Viktor szellemi és intellektuális kalandnak nevezte, amelynek előteremthető a pénzügyi alapja. A kormányfő szavait azzal zárta, hogy a Várkert Bazár volt a főpróba, most pedig elkezdődhet az előadás.

A testület első, az Országházban tartott üléséréről L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára, a várfelújítás központi kormányzati felelőse tájékoztatta az újságírókat. Hangsúlyozta, a kormányfő elvi és szellemi kereteket határozott meg, miért fontos jelentős forrásokat fordítani a következő évtizedekben a magyar nemzet egyik legerősebb szimbolikus erővel bíró épített nemzeti örökségére. „A bizottság ülésén olyan építészek, művészettörténészek, történészek, jogászok és közgazdászok vettek részt, akik korábban intenzíven foglalkoztak a várnegyeddel” - mondta L. Simon László. Az államtitkár hozzátette, a testület tagja még Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a kerület fideszes országgyűlési képviselője és Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere is. L. Simon László a bizottság elején hosszú előadásában számolt be a várnegyed jelenlegi állapotáról, valamint a palota lehetséges felújítási irányairól, megemlítve a felújítások konkrét összegét is. A testület külön kitért arra, hogy a Szent István-terem külső szerkezeti felújítások nélkül is felújítható, emellett az Országos Széchényi Könyvtár lehetséges új helyszínei is szóba kerültek. Utóbbival kapcsolatban a felszólalok egy új, metrókapcsolattal rendelkező épület megépítését javasolták. A felszólalók pedig többségében egyértelműen kulturális feladatokat szántak a budai Várnak.

Az ülésen a résztvevők a Várkert Bazár előtti út részleges lezárásáról is beszéltek, amelynek révén az Orvostörténeti Múzeum és a bazár vége között korzót alakítanának ki, a Lánchíd utca további részét pedig zsákutcává alakítanák a Clark Ádám tér felé. Korábban Vitézy Dávid, a BKK vezetője is támogatta ezt a javaslatot.

L. Simon László közölte, a bizottság első ülésén egyelőre az sem dőlt el, hogy a rekonstrukció egy, vagy két évtizedig tartson-e. A jövő évi költségvetésben 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti Hauszmann Terv elindítására, a bizottság pedig a tervek szerint január elején folytatja munkáját, amikor is várhatóan már a felújítás ütemtervéről, valamint költségvetési keretéről is tárgyal majd. Az államtitkár nem tartotta irreálisnak a vár teljes felújításának 200 milliárd forintra becsült költségét, de a pontos összeg szerinte csak a felújítás mértékének meghatározása után állapítható meg. Kitért arra is, hogy 2015-ben elsőként az Egyesült Államok által visszaadott Táncsics-börtön udvarán végeznek régészeti feltárásokat. A kormány abban reménykedik, hogy a területen jelentős régészeti értékek kerülnek felszínre, hiszen ott a II. világháború óta semmilyen feltárást nem végeztek. L. Simon László ugyancsak kérdésre válaszolva azt mondta, a realitások alapján a következő tíz évben a Köztársasági Elnöki Hivatal nem költözik a palotaépületbe, erről pedig nem is volt szó a bizottság ülésén.