A jövőben is nyitott marad a királyi palota

 L. Simon László, aki a budai Várnegyed megújításáért is felel. Hozzátette: az előkészítésre 1,5 milliárd forintot biztosít a kormány. Megismerhettük a tanácsadó testületként összehívott Nemzeti Hauszmann-terv bizottságának névsorát is. Az államtitkár azt is ígéri, hogy az intézmények kiköltöztetése után látogatható marad a királyi palota. Kérdésünkre megerősítette, föl sem merült a kormányban, hogy lemondjon a Városligetbe tervezett múzeumi negyed építéséről.
„Másfél milliárd forint jut a Hauszmann-terv előkészítésére” (Fotó: Csudai Sándor)
– Két évvel ezelőtt már született hivatalos koncepció a budai Várnegyed fejlesztésére, a közbeszerzést a Középülettervező (KÖZTI) Zrt. nyerte. Milyen munkát fog így végezni a nemzeti Hauszmann-terv bizottsága, amely ma ül össze első alkalommal?

– A testületben helyet foglaló szakértők (lásd keretes írásunkat – a szerk.) számára vázolni szeretnénk a kormányzati szándékokat, kikérjük a véleményüket, legyen az akár ellenvélemény is. Az első ülésen Orbán Viktor miniszterelnök összefoglalja a problémákat, a kormányzati javaslatokat, és én is tartok egy előadást, amelyben a KÖZTI koncepciójának számos elemét bemutatom.

– Meddig tarthat a testület mandátuma, és mekkora súlya lesz a tagság szavának? Lesz társadalmi egyeztetés is?

– Szeretném, ha a kormányzati ciklus során rendszeresen üléseznénk. A szakemberek álláspontját mérlegeljük, a döntéseket a kormány hozza. A társadalmi vitának is lehet helye, de vannak evidenciák, például hogy a királyi palotát helyre kell állítani.

– Milyen elképzeléseket vezet elő az első ülésen?

– Főképp a királyi palota, illetve az Erdélyi-bástya és a Táncsics-börtön kérdéseit járnánk körül (itt volt a 14. században a vár első királyi udvarháza – a szerk.). De szerepel a javaslataim között a palota melletti lovarda visszaépítése is.

– Mire kell lovarda a Várban, ráadásul egy nagy költséggel rekonstruált épületben?

– Bármilyen meglepő, lovak számára. A negyed hangulatához illeszkedve a turisták számára élményt jelent a kocsizás, ehhez biztosítana kulturált hátteret.

– A királyi palotáról az örökségvédelmi hivatal két éve úgy foglalt állást: műemléki szempontból nem javasolt a teljes helyreállítás, akkora átépítés történt a Kádár-korban. Nemcsak díszeket vertek le, hanem több fal és a kupola is máshová került, mint a háború előtt. Ez nem gond?

– Tiszteletben tartjuk, ha egyes szakemberek így látják, de engedtessék meg, hogy ne értsünk egyet velük. Természetesen csak azt építenénk vissza, amit megalapozottan lehetséges. Például a Szent István Terem vagy a trónterem megfelelően dokumentált. Utóbbi helyreállításához az 1963-as részletes kiviteli tervek is megvannak. Számos további helyiségnél hasonló a helyzet.

– Az eddigi hírek szerint a Budapesti Történeti Múzeum maradhatna a palotában, mellette lesz még kulturális funkció? Nyitott marad az épület?

– Nyitott marad, sőt az eddig a látogatók elől elzárt tereket teszünk láthatóvá a rekonstrukció után, a leendő palotamúzeumban.

– Az épület másik lakója, az Országos Széchényi Könyvtár új otthonára van már ötlete?

– Van. Az elmúlt hónapokban a hírekben is fölmerült az egykori rádiószékház a Bródy Sándor utcában, de több más lehetőséget is bemutatok majd.

– Kap költségvetési forrást is ezekhez a feladatokhoz?

– A 2015-ös büdzsé tervezetében 1,5 milliárd forint szerepel a Hauszmann-terv előkészítő munkálataira. De több mint kétmilliárdra volna szükség, többek között a királyi palota régészeti, művészettörténeti kutatására és dokumentálására, egyéb felmérésekre. Van ígéretünk arra, hogy a fenti összeget kiegészítik majd.

– Ha már pénzről beszélünk: a minap Baán László miniszteri biztos azt mondta, a Városligetbe tervezett múzeumi negyedre meglesz a forrás, hiába szólt egy újsághír arról, hogy a költségvetésben csupán néhány millió forint szerepel e célra. Mi a helyzet ez ügyben?

– Föl sem merült, hogy ne valósuljon meg a múzeumi negyed. Vannak sorok a költségvetésben, amelyek nemcsak nevesítve, hanem külön is kapnak támogatást. A szándék az, hogy a Magyar Nemzeti Galéria elköltözzön a várból, így a Városligetben tervezett új otthonát mindenképp meg kell építeni. A Néprajzi Mú­zeum új otthonának felépítése stratégiai cél, hiszen az ilyen funkcióra amúgy is alkalmatlan egykori Kúria épületében nem maradhat. De arról sincs szó, hogy a további három intézmény ne épülhetne meg a ligetben.

A Hauszmann-bizottság tagjai
Megkaptuk L. Simon Lászlótól a Hauszmann-bizottság tagjainak listáját: a testület munkájában részt vesz mások mellett a Forster Központ elnöke, Sághi Attila és több szakembere; a Magyar Építész Kamara alelnöke, Eltér István; a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, Sáros László György; a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, Farbaky Péter; a Hadtörténeti Múzeum vezetője, Hermann Róbert; valamint Saly Noémi várostörténész, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum munkatársa. Több neves építész, például Csomay Zsófia, Dévényi Tamás, Schneller István, Zoboki Gábor, a KÖZTI-től pedig Tima Zoltán, Potzner Ferenc és Pottyondy Péter. A Budai Várbarátok Körének elnöke, Buzinkay Géza történész, illetve önkormányzati delegáltak is helyet foglalnak a testületben, és a Magyar Nemzeti Levéltár, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Magyar Művészeti Akadémia is képviselteti magát.