Mikroműanyag-szennyezésben Európa-bajnok lett a Tisza

A mikroplasztik a környezetbe került hulladék fizikai-kémiai aprózódásának eredménye, az anyagok élő szervezetekre gyakorolt hosszú távú hatása ma még nem ismert

Pálfy Dániel Ábel – 2017.08.31. 01:47 –

Nemzetközi összehasonlításban is jelentős mértékű mikroműanyag-szennyezést mért a Tiszában július­ban egy független laboratórium. A műanyagok a környezetre és élő szervezetekre gyakorolt hosszabb távú hatásai ma még nem ismertek, ami valódi kockázatot jelent – közölte lapunkkal Záray Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, aki szerint a problémát a hasonló anyagok használatának visszaszorításával lehetne kezelni.

Júliusban az V. PET Kupán a Tiszán vett víz- és üledékminták vizsgálata igazolta a nemzetközi kutatások eredményeit, a mérések alapján elmondható, hogy a mikroműanyag-szennyezés globálisan érinti vizeinket – közölte a napokban a Laboratorium.hu nevű szakportál. A méréseket a Wessling Kft. végezte. A PET Kupa résztvevői évek óta versenyeken gyűjtik össze a Tiszát tonnaszámra elárasztó, főleg külföldről érkező műanyag szemetet a folyóból, az ártérből és a környező településekről. Az elsősorban PET-palackokból álló hulladékból speciális hajókkal közlekedve összeszedett szemét végül a hajókkal együtt szelektív hulladékgyűjtőbe kerül, majd újrahasznosítják.

Mikroműanyagnak az öt milliméternél kisebb, a környezetbe kerülő darabkákat nevezik a szakemberek, amelyek természetes felszíni  vizeinkbe a szintetikus szövetből készült ruhák mosásával és a kozmetikai szerekből a szennyvíztisztítókon keresztül, valamint a környezetben jelen lévő hulladékok fizikai-kémiai aprózódása útján kerülhetnek be.

A legutóbbi mérési eredmények szerint a Tiszában köbméterenként öt, háromszáz mikrométernél nagyobb, de két milliméternél kisebb, míg több mint hatvan, tizenöt és háromszáz mikrométer közé eső részecske található. Ezek az adatok a nemzetközi eredmények tükrében is aggasztók, hiszen a háromszáz mikrométernél nagyobb tartományban a Duna ausztriai szakaszán 0,3, az olaszországi tavakban egy-négy, a Rajna iparosodott szakaszán pedig tizenöt-húsz részecskét mértek köbméterenként. A vizsgálatok szerint óránként több millió darab, az említett tartományba tartozó mikroplasztik úszik le a Tiszán. A leggyakoribb műanyagfajták a polipropilén, politetrafluoretilén – teflon – és a polietilén voltak. Az eredmények szerint egy kilogramm tiszai üledék átlagosan 1,76 darab mikroplasztikot tartalmaz.

A mikroműanyag kutatása az utóbbi tíz évben került a tudományos érdeklődés középpontjába, de eddig elsősorban tengereken végeztek méréseket. Bár egyes kutatócsoportok már európai élővizekben is végrehajtottak vizsgálatokat, a mikroműanyagok jelenlétére Kelet-Közép-Európában eddig csak a nagy mennyiségű, szemmel is látható, a vízen úszó, illetve a talajon szerteszét heverő hulladékból lehetett következtetni.

A mikroműanyag-szennyezés összes hatása egyelőre nem ismert – mondta lapunknak Záray Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója. Kiemelte, hogy műanyagokból a napsugárzás hatására a gyártásukkor használt adalékok oldódnak ki, amelyeknek egyes káros hatásait ismerik, például a ftalát-vegyületek a férfiaknál potenciacsökkenést okozhatnak. De a valódi kockázatot az jelenti, hogy e vegyületeknek az élő szervezetekre gyakorolt hosszabb távú hatásai még ismeretlenek – hangsúlyozta a szakember. A szennyezőanyagok például bekerülhetnek az élőlények tápcsatornájába és szöveteibe, és fizikai úton különféle elváltozásokat okozhatnak. A közeljövőben az Unió Life programja segítségével a közép-európai régió országai együttműködésében a Duna teljes szakaszán végeznek majd méréseket és a szennyezés hatásait kutató vizsgálatokat, amelyekben az MTA Ökológiai kutatóközpontja is részt vesz – tette hozzá Záray Gyula.

A szakember szerint a jelenséget elsősorban a PET-palackok használatának állami vagy akár uniós szintű visszaszorításával, illetve társadalmi szemléletformálással lehetne kezelni.

Az analitikusok arra hívták fel a figyelmet, hogy a felszíni vizek mikroműanyag-tartalma az emberi egészségre a jelenlegi tudományos ismeretek szerint közvetlen veszélyt nem jelent, a Tisza vízitúrázásra, fürdésre, egyéb tevékenységekre továbbra is alkalmas.