Szalai LauraGender a pénztárcánkban

Hideg zuhanyként érkezett a nyári forróságban Szigetvári Viktornak, az Együtt választmányi elnökének bejelentése, aki férfiak helyett nőket látna szívesen a magyar bankjegyeken a jövőben

Szalai Laura – 2017.08.11. 02:07 –

A jobb hónapokban egy százalékra mérhető ellenzéki párt politikusa szerint hiba, hogy a hazai fizetőeszközön kizárólag férfiak vannak, miközben továbbra is gondot jelent a nők bér- és szociális egyenlőtlensége. Éppen ezért Szigetvári úgy véli, hogy egy apró, de szimbolikus lépés lenne, ha a következő két évtizedben a bankjegyekre nők kerülhetnének.

Szigetvári történelmünk több neves nőalakját hozta példaként, így megtudhattuk, hogy Kéthly Anna, Brunszvik Teréz, Zrínyi Ilona, Slachta Margit, Hugonnai Vilma, Kaffka Margit vagy Jókai Anna méltó lenne arra, hogy fizetőeszközünkön szerepeljen.

Tény, hogy a magyar forintra egyetlen hölgy portréja sem került még fel. Pedig azt senki nem vitathatja, hogy jó páran vannak, akiknek legalább olyan sokat köszönhetünk, mint azoknak az államférfiaknak, akik jelenleg bankjegyeinken szerepelnek. Nem mi vagyunk azonban az egyetlen ország, ahol hiányoznak a híres nőalakok a pénzről. Még a nemek esélyegyenlőségét kiemelten szem előtt tartó Egyesült Államokban is csak két éve hangzott el a történelmi bejelentés, hogy 2020-tól, pontosan száz évvel azután, hogy az amerikai alkotmány szavazati jogot adott a nőknek, a tízdollároson egy hölgy fog szerepelni.

A bankjegyek „feminizálására” való igény felismerése a legtöbb országban társadalmi kezdeményezésre történik. A román nők néhány éve lázadtak fel az ellen, hogy a lej valamennyi címletén csak férfiak portréja látható, és itthon is volt hasonló, végül hamvába holtnak bizonyult kezdeményezés, amikor pár éve egy, a nők forintra kerülését támogató csoport alakult a legnagyobb közösségi oldalon. Nagy-Britanniában egy feminista aktivista volt az, akinek sikerült elérnie, hogy Jane Austen angol írónő szerepeljen a tízfontos bankjegyen.

Mindeközben sok olyan ország van, ahol már régóta hölgyek is szerepelnek a bankjegyeken. Maga Nagy-Britannia is ilyen, hiszen valamennyi brit bankjegycímlet és pénzérme egyik oldalán II. Erzsébet királynő portréja látható, de Argentína és Mexikó bankjegyeiről is a nemzet számára fontos nőalakok köszönnek vissza. Sőt, Törökországban, ahol a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés idült problémának bizonyul, az egyik bankón egy, a századforduló elismert írójaként és nőjogi aktivistaként számon tartott hölgy szerepel.

A nőmozgalmaknak világszerte fontos törekvése, hogy több nő kerüljön a bankjegyekre. Az viszont többlépcsős folyamat eredménye, amíg kialakul, kik a társadalom számára legfontosabb nőalakok. Ebbe a folyamatba nem árt bevonni magukat az érintetteket sem, amit azonban az ügyet „privatizáló” Szigetvári Viktor elmulasztott. Arra az állításra pedig, hogy a magyar nők akkor lesznek jobban megbecsülve, ha bankjegyeinkről történelmi nőalakok köszönnek vissza, azonkívül, hogy közhely, nem igazán lehet mást mondani.

Nem nagyon vitatható, hogy a nők megbecsülése és gazdasági, szociális helyzetük javítása terén van még teendő bőven, elég csak a KSH idei, nőnapkor kiadott jelentésében szereplő megállapításokat idézni. Ez alapján a keresetek szempontjából a nők még mindig jelentősen elmaradnak a férfiaktól, és a foglalkoztatottsági adataik is kedvezőtlenebbek. A kormány is elismerte, hogy bőven van még teendő: Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a közelmúltban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisgyermekes anyák foglalkoztatási arányát, a részmunkaidő és általában a rugalmas munkaerőpiac meglétét illetően Magyarország az európai országok között a sor végén kullog. Sőt, ha megnézzük, milyen a közbeszéd állapota a nőkkel kapcsolatban, vagy hogyan állunk a női politikusok számát illetően, akkor is beláthatjuk, van még hova fejlődni. Ugyanakkor azt senki nem vitathatja, hogy az utóbbi években született több, a nők helyzetének javítását célzó intézkedés. Ilyen a gyed extra bevezetése, a munkahelyvédelmi akció vagy a családbarát munkahelyek létrehozása.

A nők bankjegyeken való megjelenítésének sürgetése ugyan nevezhető nemes gesztusnak, de felvetődik a kérdés: tényleg ez a legfontosabb intézkedés, amit ma a magyar nők várnak és elvárnak? De ha már az Együtt felkarolta a témát, a pénzügyi genderdirektívák megismertetése előtt nem ártott volna átismételni, hogy jelenleg mely államférfiak szorítják ki híres asszonyainkat a fizetőeszközeinkről.

Szabó Szabolcs, a párt politikusa ugyanis nem nagyon kapott volna jelest „bankjegyismeretből”, amikor a minap az ATV-ben kikérdezték. Legyünk azonban valamennyire megértők Szigetvári Viktorral és csapatával, hiszen egy egyszázalékos pártnak igazán nincs könnyű dolga a politikai uborkaszezon kellős közepén.