A könyvkiadás már nem sikerágazat

Hatalmas a felfordulás a hazai piacon, a kisebb kiadók nehezen tudnak fennmaradni, az Alexandra még mindig milliókkal tartozik a legtöbb cégnek

Zováthi Domokos – 2017.08.09. 00:54 –

Egy könyv fogyasztói árának ötven–hatvan százaléka a könyvterjesztőknél marad, a fennmaradó részen osztozik a szerző, a kiadó és a nyomda. Megjelentek a lánctartozások, hiszen ha a kiadó nem jut a pénzéhez, ő sem tudja kifizetni a szerzőt és a nyomdát.

Alexandra 20170809 Az Alexandra-boltok kiesése az egész szektorra hatott (Fotó: Nagy Balázs)

Az elmúlt öt évben a magyarországi könyvkiadói piac szereplőinek száma és az általuk elért nettó árbevétel is folyamatosan csökkent. A 2016-os évre vonatkozó pénzügyi beszámolók vizsgálata szerint a negatív trend tavaly sem tudott megfordulni – ismertette kutatását Hantos Zoltán, az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzsere. Míg 2012-ben ötvenhétmilliárd forintos árbevétel mellett 1746 működő vállalkozás foglalkozott főtevékenységként könyvkiadással, addig tavaly már csak 1510 piaci szereplő maradt, és összárbevételük alig haladta meg a negyvennégymilliárd forintot. A cégek alkalmazotti létszáma a 2012-es 3918 főről 2016-ra mintegy 1291 fővel csökkent. A negatív statisztikákat csak kissé kozmetikázza az a tény, hogy a felszámolási eljárás alá kerülő cégek aránya a vizsgált időszakban 3,6 százalékról lecsökkent 0,9 százalékra.

A hazai könyvkiadók gazdasági helyzetét alapvetően meghatározza, hogy az ellátási láncban lévő többi szereplőhöz képest mekkora részt tudnak kihasítani az árból. Jelenleg ugyanis egy könyv fogyasztói árának ötven–hatvan százaléka a könyvterjesztőknél marad, a fennmaradó részen osztozik a szerző, a kiadó és a nyomda. Ráadásul az utóbbi években több nagy terjesztő cég kiadási tevékenységgel is kezdett foglalkozni, ezzel kiszorítva sok kisebb piaci szereplőt. Sok kiadó helyzete gazdaságilag tarthatatlanná vált, mivel a nagy kereskedelmi láncok vagy le sem szerződnek velük, vagy csak bizományba vesznek át tőlük könyveket. Ebből következően sok vállalkozásnak jelentős kintlévősége halmozódott fel, amely akadályozza működését.

Az építőiparhoz hasonlóan itt is megjelentek a lánctartozások, hiszen ha a kiadó nem jut a pénzéhez, ő sem tudja kifizetni a szerzőt és a nyomdát. Gyakori eset, hogy a kereskedők arra kényszerülnek, hogy jelentősen leértékelve adjanak el kiadványokat, ami gyengíti a kiadók piaci pozícióit, bár a kiadók is alkalmazzák ezt a módszert, hogy megszabaduljanak a készleteik­től. A szektor szereplőinek az e-könyvek további elterjedésével és az ezzel kapcsolatos szerzői jogi kérdések okozta kihívásokkal is meg kell küzdeniük a jövőben. Összesen huszonnégy egykori Alexandra-üzlet helyén nyitott könyvesboltot Líra-Móra néven április végéig a Janikovszky és Kolosi Kft. A januárban bezárt egykori Alexandra-könyvesboltok kiesését az egész magyar könyvpiac megérezte, a Móra Könyvkiadó és a Líra-csoport tulajdonosai ezért elhatározták, hogy ajánlatot tesznek az ingatlan-tulajdonosoknak a stratégiai szempontból fontosnak ítélt könyvesboltok átvételére. A nyilvános cégadatok szerint a Líra Könyv Zrt. nettó árbevétele 2015-ben 5,89 milliárd forint volt az előző évi 5,13 milliárd forint után. A cég mérleg szerinti eredménye százhatvanhétmillió forintra nőtt az előző évi száznegyvenötmillió forint után.

Lapunk megkérdezte a Tericum könyvkiadót, hogy a kialakult helyzetet követően hogyan élheti túl egy kisebb vállalkozás. „Nehezen és ügyesen” – válaszolta Pavlov Anna kiadóvezető. Hozzátette, ha valaki jól gazdálkodik és spórol az alkalmazottakkal, akkor átvészelheti ezt az időszakot. Megtudtuk azt is, hogy az Alexrandra, ahogy majdnem mindenkinek, nekik is tartozik, és amennyiben nem rendezi tartozását, büntetőjogi útra terelik az ügyet. Kérdésünkre válaszolva hozzáfűzte, a Librivel és a Líra-Mórával is jó az üzleti kapcsolatuk.

Egy kis bizakodásra adhat okot, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének statisztikái szerint 2013 és 2015 között a kiadott könyvcímek száma és a példányszám növekedett. A könyv­piacot tehát mi, fogyasztók menthetjük meg leginkább, ami még egy ok az olvasásra.