„Mi vagyunk a végvárak”

Budapesti mozaik. Borbély Lénárd: A főváros világszínvonalú várossá lett, ezt rengeteg eredmény bizonyítja, csak Csepelen az idén egymilliárd forintnyi támogatást adunk fejlesztésekre

Jobbágyi Zsófia – 2017.08.03. 04:26 –

Budapest politikailag sokszínű, különleges város, és többségében semmiképp sem liberális – mondta a lapunknak adott interjúban Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere, aki a saját kerületét ebből a szempontból állatorvosi lónak tartja. Beszélt arról is, hogy Németh Szilárddal, a kerület korábbi polgármesterével, a Fidesz alelnökével a lehető legjobb viszonyban van.

borbelyMagyarország legnagyobb lopása a baloldal sara – mondta a csepeli polgármester (Fotó: Varga Imre)
– Megszavazta májusban a helyi képviselő-testület, hogy Csepelen épüljön fel a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia. Az építmény annak a Magyar Birkózó Akadémia Alapítványnak a tulajdonában lesz, amelynek alapítója Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke. Az ügyet legfőképpen az a vád éri, hogy mivel alapítványi tulajdon, nem lesz beleszólása a működésbe sem az önkormányzatnak, sem az államnak, noha közpénzből épül fel. Mi a garancia arra, hogy nem így lesz?

– Csepelen óriási hiányosság, hogy nincs multifunkcionális sportcsarnok, ezért gondot okoz a sportrendezvényeknek vagy akár ballagásoknak, nagyobb szabású közösségi programoknak helyszínt találni. Ez a helyzet a beruházással megoldódik, az pedig külön öröm, hogy ez a kerületnek egy fillérjébe sem kerül majd, hiszen kétmilliárd forintos kormánytámogatásból fedezik. Az előtörténete annyi, hogy néhány éve döntés született egy Csepelnek ítélt négyszázmillió forintos központi támogatásról, amelyet a birkózóklub kapott egy kisebb, egyszintes csarnok felépítéséhez. Most pedig a Kis-Duna-part legelején épül fel egy multifunkcionális épület, amely emeli a kerület presztízsét, nem mellékesen a Magyar Birkózó Szövetséget is támogatják vele. Az említett alapítvány létrehozásáról maga a szövetség döntött. Aki ezen a területen dolgozik, tudja azt is, hogy egy sportcsarnok üzemeltetése nem tud nyereséges lenni, ezért előny, hogy ezeket a terheket nem a kerület viseli majd. Az észérvek mellett a szövetséggel való együttműködés és Németh Szilárd személye – aki egyébként a szervezet elnöke is – a garancia arra, hogy tisztességesen fog működni. Nem mellékesen az alapítvány működését az ügyészség felügyeli, tehát szigorú kontroll alatt van.

– Mikorra készül el a csarnok?

– Annak örülnék, ha már zajlana az építkezés, ám egyelőre csak a szerződéseket írtuk alá. Szeretném, ha ebben az évben már elkezdődne a kivitelezés, de előtte még pályáztatni kell, ezért valószínű, hogy csak 2018-ban indul a munka. Így pedig 2019-ben már át is lehet adni az új csarnokot.

– Amúgy jó a kapcsolata elődjével, Németh Szilárddal?

– A lehető legjobb. A támogatás jó része, ami a kerületbe érkezik, például kormányzati vagy uniós forrás, az ő lobbijának az eredménye. Sajnos sokan nem tudják Csepelen, hogy Németh Szilárd a parlamentből, a Fidesz alelnökeként rengeteget segít a kerületnek, függetlenül attól, hogy az emberek hogyan ítélik meg politikusként.

– Szintén a csepeli önkormányzatot érinti annak a kétmilliárd forintnak az ügye, amelyet elszámolt a kerület pénzügyi vezetője, vagyis tulajdonképpen nincs is ekkora többlet a büdzsében. Az érintett munkatárs már nem dolgozik az önkormányzatnál, az ellenzék szerint pedig „ellopták” a pénzt. Mi történt?

– Amikor átvettük Csepel vezetését, 2010-ben, 3,8 milliárdos hiány volt a költségvetésben, a csőd szélén álltunk, a közalkalmazottak munkabéreit folyószámlahitelből fizették. Egy akkori kimutatás szerint 2005 és 2010 között a kerületnek több mint tízmilliárd forintos vagyonvesztése volt. Mára ez nemcsak hogy megszűnt, hanem több milliárd forintos tartalékkal tudunk gazdálkodni. Tudni kell azt is, hogy az önkormányzatoknak minden évben dönteniük kell előző évi pénzmaradványaik hasznosításáról. Míg korábban a tartalékainkat letétbe helyeztük, most államkötvényeket vásárolunk belőlük. A konkrét ügy hátterében az áll, hogy volt egy kétmilliárd forintos lekötésünk, amely lejárt, így a bank visszautalta az önkormányzatnak. A pénzügyi vezető pedig elkönyvelte a többletet, ám továbbra is feltüntette az egyébként visszautalt kétmilliárdos megtakarítást is. Amikor év elején tájékoztatott a pénzmaradványokról, feltűnt az irreális többlet, ám a pénzügyi vezető állította, hogy összeszedtek minden fel nem használt forrást, és 3,8 milliárdos megtakarításunk van. Annyi történt tehát, hogy tévesen szerepeltette az összeget. Amikor rájött a hibára, magától mondott fel, azonnali hatállyal. Az ellenzék persze azt próbálja kommunikálni, hogy kétmilliárd forint közpénzt eltüntettünk, ám olyasmit nem lehet eltüntetni, ami nem létezett, mert kizárólag papíron szerepelt. Az pedig erkölcsileg megkérdőjelezhető, hogy egy olyan ember beszél most lopásról, aki korábbi funkciójában egy önkormányzati cég élén azt a megtisztelő becenevet kapta a kollégáitól, hogy Mr. Húsz Százalék.

– Ha már szóba került a korábbi politikai éra: május óta vezeti a 4-es metró botrányát kirobbantó OLAF-jelentést vizsgáló munkacsoportot. A nyomozás még tart, ám az uniós jelentés szerint több mint százmilliárd forint elsikkasztásáról van szó. Egy ilyen horderejű ügy hogyan húzódhat ennyi időn át?

– Felháborítónak tartom az egész ügyet. Semmit nem akarok előre borítékolni, de furcsa lenne, ha politikusokat nem neveznének meg a hatóságok. Egyértelmű, hogy az ország legnagyobb korrupciós botránya a 2010 előtti szocialista–szabaddemokrata vezetéshez köthető. A fővárosi munkacsoport meghallgatásai alatt pedig kiderült, hogy az egész 4-es metró-projekt kézi vezérléssel zajlott, az utasítások Demszky Gábortól jöttek. Azt, hogy pontosan mennyi pénzt loptak el, szerintem senki nem tudja megmondani. Az viszont beszédes, hogy egy kétszázhatvanmilliárd forintról indult beruházást szakmaiatlanság, hozzá nem értés vagy direkt károkozás miatt végül négyszázötvenkétmilliárdon zártak. Már önmagában botrányos, hogy a beruházás alatt egy kinevezett metróbiztos mindenféle közbeszerzési pályázat nélkül nevezett ki több száz milliós megbízásokra cégeket, amelyek kizárólag Demszkynek és helyettesének, Hagyó Miklósnak tartoztak jelentési kötelezettséggel. Aki követte az ügy fejleményeit, látja, hogy Magyarország legnagyobb lopása a baloldal sara.

– Az unió ötvenkilencmilliárd forintos büntetést akar rajtunk behajtani, a főváros és a kormány viszont küzd, hogy ennek csak a töredékét kelljen visszafizetni. Hol tart az ügy?

– A kormány már hivatalosan elküldte Brüsszelbe azt a dokumentumot, amelyet a főváros érvei alapján készített, de döntés egyelőre nem született. Teljesen egyértelmű, hogy a kormányok és a fővárosi vezetések között jogfolytonosság van, de ne felejtsük el, hogy jelen pillanatban a megválasztott vezetőknek az a feladatuk, hogy itthon tartsák a pénzt, és minimalizálják a büntetés mértékét. A megküldött válasz is ennek szellemében született. Ez a döntéshozók egyik feladata, a másik, hogy megnevezzék a felelősöket, ami már nehezebb feladat, hiszen Magyarországon inkább jogszolgáltatás, semmint igazságszolgáltatás zajlik.

– Nem jogos az unió követelése?

– A logika szerint, mivel folytonosság van, természetesen lehet igaza az uniónak. Nekünk viszont a magyar emberek érdekét kell előtérben tartanunk, lévén, hogy közpénzről van szó.

– Ha már a korábbi döntések felülbírálása került szóba, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek volt egy javaslata arról, hogy vonják vissza George Soros korábbi budapesti díszpolgári címét. Ha lenne ilyen előterjesztés, hogyan szavazna?

– Azt hiszem, igent nyomnék. Ugyanakkor egyetértek Tarlós István főpolgármesterrel abban, hogy a városvezetésnek van egy más típusú felelőssége is. Ha elkezdünk egy ilyen folyamatot, néhány évtizeden belül olyan állapot alakulhat ki, amely tovább mélyítené a politikai nézeteltérések miatt már létező társadalmi szakadékot. Mindenesetre ilyen előterjesztés azonban egyelőre nem készült, és rendkívüli ülést sem hívtak össze.

– Azt mondta, erkölcsileg megkérdőjelezhető, hogy korábbi politikai vezetők saját mulasztásai-
kat, „bűneiket” kérik számon a mostani vezetésen. A közbeszéd „durvulását” az ellenzék eszközei is jelzik: korábban például azzal is megvádolták, hogy az édesapja temetését közpénzből fizette. Mit gondol, honnan indult a lejtmenet?

– Nehéz kérdés. Áder János köztársasági elnök is beszélt erről a beiktatásakor, az elhangzottakkal pedig teljes mértékben tudok azonosulni. Sok éve úgy tűnik, mintha az ország jobb- és baloldalra válna ketté, ám ez a folyamat megtörni látszik, hiszen vannak már olyan ügyek, amelyek egységbe kovácsolják az átlagembereket. Ilyen például az illegális bevándorlás kérdése. A közbeszéd pedig körülbelül 2010 óta durvult el, akkor estek ki ugyanis a hatalomból a baloldali szereplők. Azóta minden követ megmozgatnak azért, hogy újra a közpénzek közelébe kerüljenek, ráadásul nevetséges, ahogy viselkednek. Amikor Horváth Csaba kritizálja az általa is csődbe vitt BKV-t, vagy az évtizedeken át elhanyagolt 3-as metrót vagy az árvízvédelmet, azt hiszem, az már tényleg vicc. Csepelen pontosan ugyanez a helyzet, a kerület egy állatorvosi ló. Csepel tele volt lehetőséggel, a 2010 előtti szocialista vezetés viszont ezeket nem használta ki, hosszú évtizedek múltak el fejlődés nélkül. Mi hét éve próbálunk visszakapaszkodni, és sok eredményt értünk el. Visszatérve a kérdése elejére: valóban, annak idején engem azzal vádoltak meg, hogy önkormányzati pénzből fizettem az édesapám temetését. Ennél aljasabb dolgot nehezen tudnék elképzelni. De úgy tűnik, mindig van lejjebb.

– Mennyire politizálódott át 2010 óta Budapest?

– A főváros az elmúlt hét évben inkább fejlődik, mint politizál. Világszínvonalú várossá vált, ezt rengeteg eredmény bizonyítja, és ez a kerületek szintjén is érzékelhető. Csak Csepelen az idén egymilliárd forint fővárosi támogatásból fedezünk fejlesztéseket. Budapest politikai szempontból sokszínű, különleges város, azt pedig semmiképp sem mondanám, hogy többségében liberális. Azt a pillanatot viszont várom, amikor eljön egy olyan esemény vagy fejlődési pont, amelynek az ellenzék is örül, és nem esik neki rögtön száz karommal. Semmit nem támogatnak, mivel ami Budapestnek most siker, az tőlük elveszi a szavazatot.

– Sokan azt tartanák ideálisnak, ha lennének olyan ügyek, amelyeket nem támad a mindenkori ellenzék, hanem elismeri. Elképzelhető egyáltalán ilyesmi?

– Érdekes felvetés, de erre nincs egyértelmű válasz. Az viszont biztos, hogy most már a baloldali szavazók érdekeit is inkább a Fidesz képviseli, nem a szocialisták vagy a DK. Erre jó példa a rezsicsökkentés. A baloldalnak sok éve volt rá, hogy enyhítse az ilyen típusú költségeket, ezzel szemben inkább privatizálta a közműcégeket és hozzájárult a brutális rezsiemelésekhez.

– Mit gondol, kerületi szinten hogyan választanak inkább polgármestert, helyi ismertség vagy pártszimpátia alapján?

– Egy helyi önkormányzati választáson döntő szempont, hogy az adott polgármesterjelölt mennyire tagja a közösségnek, ismerik-e, bíznak-e benne. Mégis a legfontosabb mérőszám egy politikus esetében az elvégzett munka és az elért eredmény. Egy kerületben pedig sokkal közelebb van az emberekhez egy-egy polgármester, mint az országos politika. A polgármesterek napi szinten találkoznak a legkisebb problémákkal is, ha úgy tetszik, mi vagyunk a végvárak. Csepel megint jó példa, hiszen itt baloldali szavazók voltak többségben, ám 2010-ben mind az önkormányzati, mind az országgyűlési választáson fideszes jelölt nyert, kerületi szinten pedig 2014-ben is nyertünk. Az itt élők szemében a korábbi vezetők hiteltelenné váltak.

– Mire a legbüszkébb a saját kerületében?

– A három kislányomra. A kerületemből nem emelnék ki konkrét példát, a legbüszkébb inkább arra vagyok, hogy 2010-től egy kiváló csapattal olyan változásokat értünk el, amelyekkel sikerült negatív a folyamatokat a visszájukra fordítani. Csepel ékköve lett a Kis-Duna-part, amelyet annak idején a szocialista kerületvezetés eladott, hogy lakópark épüljön oda. Hosszas csata után sikerült visszavásárolni, mostanra pedig több mint nyolcszázmillió forintos keretből felújítjuk és visszaadjuk a gyerekeknek, ugyanis ott korábban napközistábor üzemelt. Rendbe tettük a kiserdőt is, amely korábban szemétlerakóként működött, megújult a főterünk és több mint tíz helyszínen zajlanak jelenleg is fejlesztések, például az útépítési programok, bölcsőde-, óvoda- és iskolafelújítások. Mi, a korábbi kerületvezetés hagyományát megszakítva, nem csak választások előtt fejlesztünk.