Hetvenháromezren kezdik meg felsőoktatási tanulmányaikat

Idén a legtöbb jelentkezőt felvett intézmény az alap- és osztatlan, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas képzések esetében az ELTE volt

Szalai Laura – 2017.07.28. 00:53 –

A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemre kerültek be az idei felvételi eljárásban, és az egyik legmagasabb pontszámot a Budapesti Műszaki Egyetem mechatronikai mérnöki képzése esetében kellett elérni. Bár csökken az érettségizők száma, de a felsőoktatás továbbra is vonzó a fiatalok számára.

diák 20170728 Az informatika területén tavalyhoz képest több diák nyert felvételt (Fotó: Varga Imre)

A mintegy 106 ezer jelentkezőből összesen 72 641-en nyertek felvételt felsőoktatási intézménybe, ami viszonylag jónak számít – közölte tegnap Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár. Tájékoztatása szerint ebből állami ösztöndíjas formában 55 733-an, önköltséges módon pedig 16 908-an kezdhetik meg tanulmányaikat.

Horváth Zita megjegyezte, hogy a munkarendeket nézve még mindig a nappali képzés számít a legvonzóbb képzési formának, amelyben idén több mint ötvenegyezren vehetnek részt. Levelező munkarendben valamivel több mint húszezren tanulhatnak.

A helyettes államtitkár ismertette a különböző képzési szintekre vonatkozó adatokat is. Alapképzésre 47 684, mesterképzésre 11 540, osztatlan képzésre pedig 7462 jelentkező nyert felvételt.

A számok alapján az összes felvételiző több mint felét vették fel az elsőként megjelölt szakra. A képzési területeket nézve elmondható, hogy alap- és osztatlan képzésen a felvettek 17,1 százaléka gazdaságtudományi, 15,4 százaléka műszaki tanulmányokat folytat ősztől. Ugyanez az arány a pedagógusképzés esetében tizenhárom, az orvosképzésnél, egészségtudomány területén 8,5, a társadalomtudomány területén 5,6 százalék.

Idén a legtöbb jelentkezőt felvett intézmény az alap- és osztatlan, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas képzésben az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt, a második helyen a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) áll, amelyet a Debreceni Egyetem követ. Az alap- és osztatlan képzéseket tekintve a negyedik helyre a Szegedi Tudományegyetem, míg a mesterképzések esetében a Budapesti Corvinus Egyetem került.

Horváth Zita tájékoztatása szerint idén a BME-re kellett az egyik legmagasabb pontszám, ahol a mechatronikai mérnöki alapszakon négyszázötvennégy pontot kellett elérni. Nem volt könnyű bekerülni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakára sem, ahol négyszázhuszonnyolc pontra volt szükség. A Semmelweis Egyetemen a gyógytornászképzéshez négyszázhuszonöt pontot kellett elérniük a leendő hallgatóknak.

Készült egy kimutatás a legtöbb jelentkezőt felvett képzésekről is. Ebben a kategóriában – alap- és osztatlan képzés esetében – első helyen a mérnökinformatikus-képzés áll, ahová 1997 diákot vettek fel. Ezután következik a gépészmérnök, a programtervező informatikus, a gazdaságinformatikus, valamint az általánosorvos-képzés. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet, hogy az informatika területén tavalyhoz képest nőtt a felvettek száma, a műszaki és a természettudományok területén viszont egyszázalékos csökkenés tapasztalható. Horváth Zita pozitívumként említette, hogy egyre több leendő hallgatónak van már a felsőoktatásba való belépéskor nyelvvizsgája. Szó esett a mesterképzésekről is, amelyek esetében a legnagyobb létszámú képzés a pszichológia, a vezetés és szervezés, illetve a kommunikáció- és médiatudomány volt. Emellett nőtt az osztatlan tanárképzésre felvettek száma is, a tavalyi 2146-hoz képest idén 2337-en nyertek felvételt.

A tájékoztatón Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár értékelte az idei érettségi eredményeit: összesen 106 907 diák tett vizsgát, és az összesített érettségi átlaga az osztályzatokból 3,66 volt. Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke pedig jelezte, hogy mától elindul a pótfelvételi, amire kizárólag e-felvételin lehet jelentkezni. Egy helyre, elsősorban önköltséges képzésekre jelentkezhetnek azok, akik nem vettek részt az általános eljárásban, vagy nem kerültek be felsőoktatási intézménybe.


Röviden

Az ELTE a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény a 2017-es felvételi eljárásban, összesen 8776 hallgató kezdi meg tanulmányait az ősszel, köztük több mint kétezer-háromszázan pedagógusképzésben – közölte az intézmény. A legmagasabb ponthatár 480 volt, ezt matematika-latin szakon kellett elérni.

Pozitívan értékelte az idei számokat a Corvinus: az intézmény idén is növelni tudta felvett hallgatóinak számát. Összesen 3352 hallgatót vettek fel, akik közül 2305-en állami ösztöndíjas, 997-en pedig önköltséges formában kezdhetik meg tanulmányaikat.

A Budapesti Műszaki Egyetemre több mint ötezren nyertek felvételt. Az egyetem jelezte, az alapképzéseire felvett jelentkezők átlagpontszáma magas maradt: az állami ösztöndíjas képzéseken meghaladja a 418 pontot.

A Pécsi Tudományegyetem az utóbbi öt év legeredményesebb felvételi eljárásának értékelte az ideit, az intézménybe összesen négyezer-nyolcszázhetven új hallgatót vettek fel.

Több mint hatezer-ötszáz hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben a Szegedi Tudományegyetemen – közölte Szabó Gábor rektor, majd fontosnak nevezte, hogy a demográfiai okok miatt a csökkenő hazai felvételizők számát az egyetemek külföldi diákokkal pótolják.

Ugyan a tavalyinál kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, ám idén több új hallgatót vettek fel az intézmények – mondta Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke a Kossuth rádióban.


Vélemények

Drasztikusnak tartja a Jobbik a felsőoktatásba felvett hallgatók létszámcsökkenését, valamint úgy véli, „rossz irányba változott a hallgatók megélhetése”  – részletezte tegnap Dúró Dóra jobbikos frakcióvezető-helyettes. A felvételi ponthatárok kapcsán szóvá tette: az Eurostat szerint Magyarország utolsó helyen áll az unióban a társadalmi mobilitás szempontjából, amiben véleménye szerint az oktatási rendszernek kulcsszerepe van. Említette azt is, hogy egyre több elitgimnázium tanulója tervez külföldi továbbtanulást, ugyanakkor a magyar kollégiumok a magasabb támogatás miatt előtérbe helyezik a külföldi hallgatókat.

Az LMP öt év alatt a költségvetés húsz százalékára növelné az oktatás támogatását, hogy a diplomások aránya a társadalomban a mostani huszonöt-harminc százalékról negyvenre emelkedjen – mondta tegnap Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője. A megélhetés és a lakhatás könnyítése érdekében a családi adókedvezményt huszonnégy éves korig biztosítanák a továbbtanuló fiatalok szüleinek, az albérletárakat pedig albérleti törvénnyel, a kollégiumi férőhelyek számának növelésével fékeznék meg.