Szentmihályi Szabó Péter búcsúztatása

A Magyar Hírlap publicistája 69 éves korában adta vissza lelkét a Teremtőnek

2014.11.10. 04:39 –

Kollégánk, munkatársunk, barátunk, Szentmihályi Szabó Péter hamvait 2014. november 14-én 15 órakor Budapesten, az V. kerületi Szervita téri Szent Anna-templomban, gyászmise keretében helyezik örök nyugalomra.

A gyászoló család arra kéri a búcsúzókat, hogy csak egy szál virággal róják le kegyeletüket. Szentmihályi Szabó Péter megszállottan dolgozott, utolsó Sarkosan fogalmazva című írását, amelyet most közlünk, halála előtt néhány órával küldte el szerkesztőségünknek.

Sarkosan fogalmazva 2044
         Szentmihályi Szabó Péter
Amerika ismét azt teszi, amiben a legjobb, hisz a gazdaságnak pörögnie és növekednie kell. Most épp a kurdokat segíti az IS elleni harcban, ezért fegyvert szállít. Szíriában már egyre komolyabbak a konfliktusok, pedig az amerikai nagykövetség volt szíriai főkonzulja 2012-es felfüggesztéséig biztosan mindent megtett, hogy megfékezze a helyzet elmérgesedését. Miután ottani tevékenysége kudarcba fulladt – vagy sikerrel járt – több mint egy éve nálunk dolgozik azon ideiglenes ügyvivőként, hogy hazánk is a fejlődés útjára léphessen. Mivel komoly tapasztalata van a konfliktusmegelőzésben, hisz öt évig konfliktusmegelőzési stratégiákon dolgozott Washingtonban, így biztosak lehetünk benne, hogy a most megszellőztetett, csaknem tíz személy Amerikába beutazását tiltó története is egy megelőző stratégia része. A konfliktus megelőzésének legjobb stratégiája nem konfrontálódni. Aki szereti a konfliktust, csak nem akar részesévé válni, a háttérből ügyesen mozgatva a szálakat, marionettbábuként ugráltatja a szereplőket, felülről nézve az eredményt. Valami most félresikerülhetett, mert a marionettbábuk észrevették a bábost, és kérdőn néznek rá, válaszokra várva. Sajnos Németországban eközben sztrájkolnak a reptéri és vasúti dolgozók, a brit gazdaságban a GDP csökkenését prognosztizálják jövőre, mi meg azért sem akarunk egymásnak esni és fegyvert vásárolni itt Európában, mert béketűrő nemzetek vagyunk, akik már átéltek pár háborút az elmúlt száz évben. Mi csak szeretnénk dolgozni tovább, fegyverek nélkül, szeretnénk lehetőség szerint minden konfliktust békésen megoldani, egymás közt. Aki meg konfliktusokban gondolkozik, annak egyelőre marad Szíria, mert amíg lehet adni fegyvert valakinek, addig növekedhet a gazdaság, akár emberéletek árán is.