Nagy hasznot hajt az apró poszméh

A melegháziparadicsom-termelők komoly bajban lennének a Hollandiából és Belgiumból importált rovarok segítsége nélkül, hiszen a gépi beporzás nem túlzottan sikeres

Lázin Miklós András – 2017.07.18. 00:47 –

Önmagában nem tűnik soknak az a durván másfél milliárd forint, amelyet a hazai, melegházi termeléssel foglalkozó gazdák a beporzó rovarokra költenek – ám rögvest más a kép, ha az ágazatban előállított sok milliárd forintos értéket nézzük. A döntően Hollandiából és Belgiumból importált poszméhek nélkül lényegesen nehezebb dolguk lenne a melegházi paradicsomtermelőknek.

poszmehA kinti virágpor csábítóbb, így gyakran megszöknek a családok (Fotó: MH)
A melegházi beporzást végző poszméhek döntően két forrásból, Hollandiából és Belgiumból érkeznek Magyarországra – mondta lapunknak Bélai Gyula. A kecskeméti Zephyr Kft. igazgatója kifejtette, egy-egy család ára a kaptár nagyságától függően változik, de minimum tizenötezer forintot kell letenni értük az asztalra. Kiderült, az anya nélküli, csak dolgozókat tartalmazó famíliák három-négy, míg az anyások nyolc-tizenkét hétig élnek. Egy-egy kolónia poszméh jellemzően ötszáz négyzetméteres melegházat képes beporozni.

A poszméheket általában a paradicsom, a sárgadinnye, a cseresznye és a cukkíni beporzására használják – mondta Bélai Gyula. Beszélt arról is, a latinul Bombus terrestrisnek nevezett rovarok felmérhetetlen segítséget jelentenek, hiszen olyankor lehet őket alkalmazni, amikor más fajok még nem vagy csak elenyésző számban vannak jelen a természetben. Az importált poszméhek nélkül a paradicsomtermelők komoly bajba kerülnének, mert bár kézzel és géppel is megoldható a beporzás, de mindkét módszer hatékonysága messze rosszabb. Igaz, a dongók nem nagyon rajonganak a paradicsomvirágért, s ha találnak egy nyílást a melegházon, akkor hajlamosak kijárkálni a szabadba – mondta Bélai Gyula.

Nem agresszívek, így nem kell attól tartani, hogy megtámadják a gazdákat, s az sem elhanyagolható szempont, hogy egész Európában őshonosak, így akkor sincs gond, ha egész famíliák „lépnek le”. Kiderült, régebben Izraelből is érkeztek családok, de az import a kötelező állatorvosi ellenőrzés miatt olyannyira megdrágult, hogy egyszerűen nem érte meg az üzlet. Ezzel kapcsolatban Bélai Gyula úgy fogalmazott, kezdetben egy teljes szállítmány – végül pedig egy család vizsgálatáért kellett tizenötezer forint körüli összeget fizetni. Mivel az EU-n belül szabad a kereskedelem, érthető, ha Hollandia és Belgium két legnagyobb üzeme, a Koppert és a Biobest maradt versenyben.

A családok ára egyébként nem ingadozott, hanem folyamatosan emelkedett az elmúlt években. A cégvezető arra a kérdésre, hogy idehaza miért nem foglalkozik senki a „poszméhtermeléssel”, kifejtette, borítékolhatóan több száz millió forintos beruházást igényelne egy olyan tiszta üzem létrehozása, amely minden tekintetben megfelel a roppant szigorú uniós előírásoknak.

Hozzátette, Magyarországon a melegházi termesztéssel foglalkozó gazdák durván másfél milliárd forintot költhetnek poszméhekre, ami a teljes nemzetgazdasághoz képest nem tűnik soknak, ám ha a rovarok által előállított értéket tekintjük, rögvest más lesz a kép.


Pusztít az atka

A méhállomány negyede pusztult el az elmúlt hónapokban az elszaporodott ázsiai méhatka terjesztette vírusok miatt. A hazai mézellátás biztosított, de elképzelhető, hogy exportra az idén kevesebb jut – mondta tegnap a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke az MTI-nek. Haász Ferenc kifejtette, a megyében az ősszel regisztrált mintegy hetvennyolcezres méhállomány csaknem húszezerrel csökkent az elmúlt hónapokban, volt olyan gazda, akinél a kaptárak hetven százaléka kiürült. Egy termelő család huszonöt-harminc kilogramm mézet állít elő, most csak tizenkettőt-tizenötöt produkáltak a betegség miatt.