Kultúra
Isztambulban Magyarország a díszvendég
A magyar standot Balog Zoltán nyitja meg
Ha nincs kulturális és bizalmi megalapozása két ország kapcsolatának, akkor az üzletemberek is nehezebben dolgoznak, azonban ha mindez megvan, a gazdasági együttműködések is gyümölcsözőbbek lesznek - hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a 33. Isztambuli Könyvvásár magyar standjának megnyitása után.
A miniszter kiemelte, hogy az az új külpolitikai irány, amelyet keleti nyitásnak neveznek, éppen erről, a kulturális identitás és a gazdasági érdekek összekötéséről szól.
A könyvvásár magyar díszvendégségével kapcsolatban tartott beszédében a miniszter a magyar nyelvről, annak fordításának nehézségeiről beszélt. Kiemelte, hogy egy ilyen "izolált nyelven" írt szépirodalmi művet nagyon nehéz úgy lefordítani, hogy azt az olvasók ugyanúgy szeressék és évezzék, mint az eredeti művet.
A miniszter a két ország "önértelmezésének" hasonlóságairól is beszélt, mint mondta, Magyarország ugyanannyira híd Kelet- és Nyugat-Európa között, mint ahogy Törökország Európa és Ázsia között.
"Azoknál a népeknél, amelyeknek kulturális gyökerei több civilizációhoz is kötődnek, a félreértés és a meg nem értés is alapérvényű tud lenni, hiszen nem úgy látnak bennünket a világban, ahogy mi látjuk magunkat. Ezért is fontos, hogy például irodalmi műveink hogyan mutatnak be minket" - vélekedett.
A törökországi látogatásán Balog Zoltán Abdurrahman Arici török kulturális és idegenforgalmi miniszterhelyettessel is találkozott, az egyeztetésen a magyar-török kulturális kapcsolatrendszerről volt szó. A miniszter elmondta, hogy tárgyaltak egyebek mellett a Szigetváron épülő látogatóközpontról, amely az I. Szulejmán szultán emlékművéhez való zarándoklatot fogja segíteni, megújul a budapesti Gül Baba türbe, valamint Pécsen is terveznek fejlesztéseket a dzsámihoz kapcsolódóan. Magyarország az isztambuli Kossuth-ház kiállításának megújításában vesz részt, ehhez a miniszter személyes keretéből is hozzájárul. Ennek átadását jövő év március 15-re tervezik.
A magyar program gerincét az elmúlt években törökül megjelent vagy jelenleg fordítás alatt álló kötetek adják olyan írók műveivel, mint Márai Sándor, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Dragomán György, Rakovszky Zsuzsa vagy Szabó Magda, akinek a női világa a törökök számára külön érdekes lehet.
Számos magyar szerzővel (Darvasi Lászlóval, Tóth Krisztinával, Hoppál Mihállyal) beszélgetések résztvevőiként is megismerkedhet a török közönség, amely a magyar művészetből, gasztronómiából is több programon, étel- és borbemutatókon keresztül kap ízelítőt, többek között Mautner Zsófia gasztronómiai írótól.
A magyar standnál gyereksarok is nyílik sok gyermekkönyvvel és diafilmekkel.
A könyvvásárra az Isztambuli Magyar Kulturális Központ három kiállítással is készül. Az intézetben a városok, tájak ihlette versek mellett kortárs vizuális alkotásokon keresztül mutatkozik be Budapest és a Balaton, valamint Tóth Andrej és Takáts Márton munkáit állítják ki, a könyvvásár magyar standján pedig gyermekkönyv-illusztrációs kiállítás nyílik.
Az isztambuli könyvvásár Törökország legfontosabb könyvszakmai eseménye, amelyen tavaly összesen 28 ország képviseltette magát és 450 ezernél is többen látogatója volt. Magyarország először 2012-ben állított külön standot és az elmúlt két évben az egyik legnagyobb érdeklődést a magyar irodalom iránt mutatták a török olvasók. A kétoldalú kulturális kapcsolatok jegyében a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége április 24. és 27. között Törökország lesz.