Kultúra
Titkos ajtók és kincsek a magánmitológiában
Szabó Magda születésének századik évfordulója alkalmából interaktív, az író magánéletébe is betekintést nyújtó kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Szabó Magda történetei, regényeinek alakjai erősen összeforrnak az írónő emlékével, életének meghatározó eseményeivel, így legtöbb művében központi szerepet játszanak az őt gyerekkorától ért hatások. Mézescsók Cerberusnak című kötetében így vallott erről: „Ami velem és köröttem valaha megesett, és amit én annak a nyersanyagából alkottam, aligha különíthető el. Ha meghalok, magammal viszem minden titkomat, s nem lesz irodalomtörténész, aki meg tudja fejteni, mikor ki voltam, melyik figurám, vagy mi volt valóban igaz ebben vagy abban az ábrázolásban.”
A Petőfi Irodalmi Múzeum új, tegnap nyílt kiállítása a száz éve született íróra emlékezve ezt az állítást járja körbe, felfedve azokat a szemléletformáló hatásokat, amelyek az életmű meghatározó szimbólumait, figuráit ihlették. Az Annyi titkom maradt még című tárlat első terme a családi környezetre, a szülők befolyására hívja fel a figyelmet, akik gyermekük számára már kiskorában sajátos mesevilágot teremtettek. Szabó Magda későbbi gyerekkönyvei, mint a Tündér Lala vagy a Sziget-kék nagyban táplálkoztak ebből. A mesék világát és hőseit a tárlaton falrajzok, bábok, illusztrációk elevenítik meg, a falon pedig fontos mondatok olvashatók a művekből.
Az író szüleinek alakja szintén szövegeken át elevenedik meg: a Für Elise és az Ókút részletein keresztül ismerhetjük meg őket, emellett néhány fotó és hozzájuk kapcsolódó relikvia is látható, például Szabó Elek táskája, vagy Jablonczay Lenke sétapálcája, tükre és utolsó, el nem szívott cigarettája. A kiállítás egyébként nem feledkezik meg Szabó Magda teremtett testvéréről, vagy ha úgy tetszik, alteregójáról, a Für Elise-ben megjelenített Bogdán Cecíliáról sem. Láthatók mindazok a dokumentumok is, amelyek előkészítették az életműbe való beléptetését. Ehhez a blokkhoz még részletes családfa is tartozik, amely azt bizonyítja, mennyi tudós, művész és irodalmár volt már korábban is a famíliában. Megismerkedhetünk az írónő rokonaival, és az szintén kiderül, hogy melyik őse milyen művének szereplőjeként elevenedik meg.
A szülők mellett a szülőváros, Debrecen, valamint az író alma matere, a Dóczi gimnázium világa is megjelenik, összefonódva az Abigél című regénnyel, amely az életmű talán legismertebb alkotása. A kiállításnak ezen részében meg lehet nézni egy videót, amelyen Szabó Magda iskolai éveiről mesél, és megtekinthető a tablója is. A leánynevelőben töltött évekről ezek mellett más tárgyak is tanúskodnak, például a szerző osztályának gimnáziumi naplója, vagy a magyar dolgozatait tartalmazó kék füzet 1934-ből. Az Abigél kultuszának a kurátorok külön kis teret szenteltek, ahol nem csak a filmadaptáció egyik központi jelenete látható, hanem kis átlátszó hengerben üzenetet is hagyhatnak a látogatók Abigélnek.
A harmadik terem Szabó Magda „maszkjait” mutatja be fotók és vallomásos idézetek segítségével, amelyek elsősorban naplóiból, levelezéséből származnak. A kultikus képek mögött az élelmes látogató valódi kincseket fedezhet fel: kedvenc könyveit, folyóiratát, parfümjét és háziállatait is megismerheti. Itt vitrinekben szerepelnek mindazok a könyvek, amelyeket hosszú és gazdag pályája során írt.
A tárlat utolsó termére csak az bukkan rá, aki nagyon figyelmesen járja körbe a teret: egy titkos, alig észrevehető ajtó mögött az író szerelmi életébe, házasságába leshetünk bele. Mivel Szabó Magda magánmitológiájába férje, Szobotka Tibor és szeretett bejárónője, Szőke Julianna is beépült, a kurátorok a velük való kapcsolatát is fontosnak tartották bemutatni.
A 2018 márciusáig látható kiállítást kortárs írók reflexiói, emlékei zárják, tanúskodva az ő hatásáról. És kicsit közelebb kerülhetünk ahhoz is, hogy megtudjuk, milyen ember lehetett Szabó Magda, amikor nem a regényhősein keresztül szólalt meg.