Érdemi többlet az egészségügyben

Megkerestük ennek nyomán a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatóját, aki úgy véli, a 6,5 százalékos növekedés érdemi többletet jelent, hiszen a jelenlegi adósságállomány körülbelül nyolc százaléka az éves kórházi büdzsének. Csiba Gábor szerint ugyanakkor fontos figyelembe venni Zombor Gábor egészségügyi államtitkár korábbi bejelentését is, amely szerint élesen elválasztanák egymástól az állami és a magánellátást, vagyis az utóbbi szolgáltatókat a jövőben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem finanszírozná. „Amennyiben ez így lesz, olyan adósságtermelő egység kerül ki az egészségügyi ellátók kötelezettségei közül, amely tartozásaik jelentős részét termelte” – hangsúlyozta a főigazgató, hozzátéve, az OEP „direkt módon” csaknem százhetvenötmilliárd forintot fizet a magánszolgáltatóknak, miközben az „indirekt”, kórházakon keresztül történő kifizetések összege nem ismert.

Csiba rámutatott, ha ennek csak a fele megmarad mint megtakarítás, s a maradéknak is csak a húsz százaléka lesz tényleges nyereség, akkor néhány év alatt – a külső segítségen kívül – a rendszer „önmaga szünteti meg az adósságtermelést”. Rétvári Bence viszont megemlítette, a pénzek elosztása függ majd attól is, hogy milyen garanciákat vállalnak az egyes ellátók tartozásaik újratermelődésének elkerülésére. A főigazgató ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, a feltételek között lehet olyan struktúraátalakítás, amely a valós kereslethez igazítja egy-egy kórház működési felépítését. „Nem kell egymástól két-három kilométerre ugyanolyan szakmákat működtetni, inkább egy-egy intézménybe kell koncentrálni a magas halálozási rátával járó betegségek ellátásait” – vélekedett. Hozzátette, minden intézménynek meg kell határozni a szerepét a rendszerben, ki kell küszöbölni a párhuzamosságokat a kórházakon belül és az ellátók között is.