„A barikád hasonló oldalán állunk”

Köves Slomó: Az iszlám szélsőségességtől fűtött erőszak egyre elviselhetetlenebb a nyugati, vallásos zsidó közösségek számára

Kacsoh Dániel – 2017.05.20. 01:00 –

„Soros, szabad identitásválasztása alapján, nem mint zsidó jelenik meg a közéletben, s valóban Izraellel kapcsolatban is van egy sajátos – hitvilágom szerint – nem kifejezetten zsidó értékrendű értelmezése” – mondta a lapunknak adott interjúban Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, akivel az európai zsidóság fenyegetettségéről és a magyarországi zsidó reneszánszról is szót ejtettünk.

Köves Slomó 20170520„Komoly felelősségük van az iszlám vallási vezetőknek” (Fotó: Nagy Balázs)

– Franciaországban a Le Pen-féle párt nyomására, a minapi választás hétvégéjén egy önkormányzat bezáratott egy holokausztmúzeumot. Jellemző történet a nyugati zsidóság helyzetéről, avagy csupán egyedi esetről van szó?

–  Azt mindenképpen szomorúan konstatálhatjuk, hogy a Franciaországban és Belgiumban élő zsidó közösség tagjai egyre diszkomfortosabban érzik magukat. Csak remélni tudjuk, hogy az iszlám szélsőségességtől fűtött erőszaknak, ha nem is Le Penék módszereivel, de valahogy sikerül határt szabni. A mindennapokban, különösen a vallásos, zsidóságukat külsőségeikben is megélő közösségekben ez ugyanis tényleg egyre elviselhetetlenebb, a fizikai biztonságot is veszélyeztető jelenség. Amúgy ezekben az országokban nem csak a korábban nem látott gyakoriságú erőszakos gyűlöletcselekmények okozzák a diszkomfortot, hanem a többségi társadalom szolidaritásának a tökéletes hiánya is. Például, amikor a 2014-es gázai konfliktus idején egy franciaországi zsinagógánál szabályos pogromot rendeztek helyi tüntetők, Francois Hollande államfő azt nyilatkozta, hogy nem fogja hagyni a közel-keleti konfliktus áttelepítését. Lényegében nem állt ki a vallásuk miatt gyűlöletcselekmény áldozataivá vált állampolgárok mellett, hanem provokátoroknak bélyegezte őket. Eközben a manapság inkább a muszlimok ellen fellépő szélsőjobbnak továbbra is komoly antiszemita hagyományai vannak. Tehát rendkívül sokrétű és korántsem megnyugtató a helyzet.

– Mindezek tükrében a bevándorlás erősödése az európai zsidóság számára különösen is fenyegető lehet, nem?

– A történelmi tapasztalatai nyomán a kitaszítottak, így a menekültek irányában is fokozottan érzékeny zsidóság számára mindez egy összetett, sok ellentmondással tűzdelt kérdés. Úgy tűnik, senki nem találta még meg a teljességgel megnyugtató megoldást. Nem egyértelmű ugyanis, hogy a vallási hivatkozásokkal fűtött erőszak csupán integrációs kérdés lenne. Miközben érthető, hogy a második és harmadik generációs bevándorlókban létezhet frusztráció a körülményeik miatt, vannak bizonyosan olyan terrorcselekmények is, amelyeket látszólag jól beilleszkedett, konszolidált körülmények között élő emberek hajtanak végre. Ezért komoly felelősségük van az iszlám vallási vezetőknek. Persze minden vallásban benne rejlik az erőszakos megoldások veszélye, ám a zsidó keresztény vallások két-három ezer éves története során volt alkalom tanulni a keserű tapasztalatokból, a jeruzsálemi zelótáktól a keresztes háborúk kegyetlenségéig. Úgy tűnik viszont, hogy az iszlám még nem jutott ennek a folyamatnak a végére.

– De akkor a kockázatokat mégis csak növeli a jelenlegi uniós migránspolitika.

– Fontos hangsúlyozni, nem csupán jövőbeli kockázatokról beszélünk. Ez a jelen. Ha Franciaországnál maradunk, az antiszemitizmust vizsgáló helyi szervezet éves szinten nagyjából kétezer ilyen gyűlöletcselekményt jelez, amelynek fele fizikai bántalmazást takar, de szinte valamennyi szélsőséges muszlim indíttatású. Hovatovább, ez a jelenség, ez az agresszió mindenkit érint az európai nagyvárosokban.

– A szigorú határvédelem meg persze Soros emlegetése miatt a magyar kormány a minap az Európai Bizottság alelnökétől kapta meg az antiszemita bélyeget. Ez nem inkább árt, mint használ a zsidóságnak?

– Sajnálatos, hogy Magyarországon komoly piaca van a legkülönfélébb összeesküvés-elméleteknek. A közhatalomnak szerintem komoly felelőssége lenne abban, hogy az efféle teóriákat ne nagyítsa fel. A leegyszerűsítő világmagyarázatok ugyanis akkor is butító hatásúak, ha történetesen nem explicit antiszemiták. Ettől függetlenül egyet kell értsek Yossi Amrani izareli nagykövettel: azt biztosan helytelen lenne képviselni, hogy, aki Soros Györggyel szemben kritikát fogalmaz meg, rögvest antiszemita, csak mert Soros egyébként zsidó.

– Állítólag Izrael állam létét megkérdőjelező palesztin emberi jogi szervezeteket is támogat. Ez igaz?

– Soros, szabad identitásválasztása alapján, nem mint zsidó jelenik meg a közéletben, s valóban Izraellel kapcsolatban is van egy sajátos – hitvilágom szerint – nem kifejezetten zsidó értékrendű értelmezése. Soros a globális kapitalizmus befolyásának szimbóluma, az ellene csatornázott gyűlölet az általa képviselt – állítólagos és valós – spekulációs tevékenység ellen szól. Ha ezt a gyűlöletet definitíve antiszemitizmusnak tekintjük, akkor azok, akik erre úgymond hajlamosak, igazolva látják tévképzeteiket.

– Vagyis, paradox módon, éppen Frans Timmermans tolta el ilyen irányba az értelmezést.

– Merem remélni, hogy a nyilatkozata nem válik önbeteljesítő katalizátorrá. Az a zsidó közösségeknek egészen biztosan nem tenne jót.

– Itthon évek óta hallunk arról, hogy egyfajta reneszánszát éli a zsidóság. Hol tart ez a folyamat?

– Egyre több kulturális rendezvény, szabadtéri fesztivál, kiállítás van országszerte. És a közösség belső hit- és közösségi életében is jelen van az újjáéledés. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség például a jelenlegi öt mellé további három zsinagóga nyitásán dolgozik, szeptemberben indul új iskolánk, a Maimonidesz gimnázium is. A Margit híd pesti hídfőjénél tervezett vallási és közösségi központ pedig 2018-ra készülhet el. Itt a zsinagóga mellett kóser cukrászda és játszóház is lesz.

– Ezek szerint a támogatás is több?

– A zsidó közösség reneszánszának elsődleges záloga a belső szellemi tartalék, de az mindenképp fontos segítség, hogy ezekhez a magyar kormány támogatólag áll hozzá. Idén januárban például közel kétmilliárd forintos támogatásra tett ígéretet a kormány a Mazsihisz által megtervezett Együttélés Háza projektre és kétszázötvenmilliós támogatást a Maimonidesz gimnázium fejlesztésére. A kormány támogatása mellett azonban fontos egy közösség életében az öngondoskodás is.

– Említette korábban, az oktatás és a kultúra a gyógyítás eszköze. Mit jelent ez konkrétan?

– Beszélgetésünk elején említést tettünk a nyugat-európai antiszemitizmus helyzetéről. Mindeközben azonban nem szabad elfelejteni, hogy az antiszemitizmus Magyarországon is létező társadalmi betegség. A Tett és Védelem Alapítvány és a Medián Közvélemény-kutató Intézet nemrég megjelentetett reprezentatív kutatásából kiderül, hogy a magyar társadalomban harminchat százalékra tehető az antiszemita nézeteket vallók aránya. A kérdés igazából az, mi a hatékony ellenszere ennek a gyűlöletnek. Megítélésem szerint fontos lenne, hogy ez a kérdés ne kizárólag és elsősorban a politikai diskurzusban jelenjen meg, hanem a társadalmat felépítő közösségek és értékcsoportok oldaláról stimulálódjon az ez elleni fellépés és prevenció az oktatáson, ismeretterjesztésen és kultúrán keresztül.

– Sokat hallani feszültségekről a zsidó felekezetek között. Mennyire erősek ezek a konfliktusok?

– A zsidó közösség egy. A közösség vezetői és intézményei között létezik a természetes és szerintem egészséges szellemi verseny, amelyben érdemes ügyelnünk a személyeskedések elkerülésére. Jómagam és az általam vezetett intézmények és az ott nap mint nap dolgozó több száz ember ehhez igyekszik tartani magát. Nemrég indítottunk egy programot a honlapunkon, ahol a zsidó közösség tagjait kérdeztük. Ennek keretében arra a felvetésre, hogy az interjúalanyok mit kérnének a Siratófalnál, nyolcvan százalék azt válaszolta: nagyobb együttműködést és megértést a hazai zsidó közösségek vezetői között.

– És milyen a kapcsolat a többi történelmi egyházzal? Egymás felé mozdító erő például Európa elvallástalanodása?

– Egyértelműen, a barikád hasonló oldalán állunk. Alapvető különbség van ugyanis, amikor valaki azt gondolja, az élet alapvető kérdéseiben egy transzcendens bázis teremti meg a morál alapjait, vagy ha valamilyen folyamatosan változó, viták százainak alapját képző, a legjobb szándék mellett is mindig esetleges társadalmi közmegegyezés. Nagyon sok a közös pont, s ez itthon és nemzetközi szinten is számos találkozási alkalomra ad lehetőséget. Nemrég Erdő Péter bíborossal tartottunk közösen előadást, de hívnak beszélgetésekre a reformátusok és az evangélikusok is. Ez mindenképp előremutató.


Gyöngyösi emlékhely a megbékélésért

„Ez az emlékhely is hozzájárul a huszadik századi diktatúrák okozta tragédiák látható és láthatatlan sebeinek gyógyításához” – fogalmazott a gyöngyösi Hősök és Mártírok Kegyeleti Emlékparkjának átadásán Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár. Az MTI beszámolója szerint elmondta, ötmillió forintos kormányzati támogatással, széles körű helyi összefogással alakították ki az emlékhelyet, ahol mindenki kifejezheti tiszteletét a helyi zsidóság hősei és mártírjai előtt. Felidézte a gyöngyösi zsidóság múltjának fontosabb dátumait, így a temető kijelölésének 1803-as, a templom építésének 1830-as esztendejét. A helyi, mint ahogyan az egész magyar zsidóság tevékenyen részt vett a szabadságharcban, segítette Kossuthot. Heisler András, a Mazsihisz elnöke megemlítette, a budapesti Salgótarján úti temető ma még nagyon elhanyagolt állapotban van, de a kormányzat ígéretet tett rá, hogy támogatja a rendbehozatalát. Weisz Péter helyi hitközségi vezető pedig utalt arra, hogy a most megnyitott emlékpark esetében is vannak még teendők a végleges kialakításáért.