Lúdas Matyi kilenc alakváltozata

Negyvenéves az egyik legismertebb és legnépszerűbb magyar rajzfilm – A Pannónia stúdió Dargay Attila emléke előtt tiszteleg

Pálffy Lajos – 2017.05.20. 00:41 –

Negyvenéves lett minden idők egyik legjobb, legismertebb és legnézettebb magyar rajzfilmje, a Lúdas Matyi. Az évfordulóra május 27-ig látogatható kiállítással emlékezik a megújult Pannónia Filmstúdió, ahol a Dargay Attila filmje valaha megszületett. A tárlaton az animáció rajzai, tervei és archív fotók is láthatók a díszbemutatóról, s kiderül az is, hogy a másik legendás alkotó, Jankovics Marcell hogyan vett részt a mesefilm létrehozásában.

Jankovics Marcell 20170520Az alkotás plakátját részben Jankovics Marcell tervezte (Fotó: Hegedüs Róbert)

A Hűvösvölgyi úton március elejétől újra működő legendás intézmény, a Pannónia Filmstúdió elsősorban a kilencven éve született Dargay Attilára emlékezik a szintén jubiláló, negyven éve bemutatott legendás alkotása, a Lúdas Matyi című animációs film rajzait, korabeli fotókat is bemutató tárlatával.

Dargay a Nemzeti Színháznál lett díszletfestő 1951-ben, de közben a magyar rajzfilm atyjához, Macskássy Gyulához is beajánlották. Ekkorra pedig már mindennél jobban érdekelte a rajzfilm, és fázisrajzolóként már ott volt A kiskakas gyémánt félkrajcárja munkálatainál, 1954-től pedig már figurákat tervezett A két bors ökröcske című, ma is nézhető remekműhöz. Később Jankovics Marcellel és Nepp Józseffel összehozta a legendás Gusztáv-sorozatot is, ahol már rendezőként dolgozott Dargay, hogy aztán a Fazekas Mihály-mű kilencszeri átdolgozása után hozzáfoghasson első, egész estés rajzfilmje, a Lúdas Matyi megvalósításához.

Dargay, ahogy egykori munkatársai is emlékeznek rá, rendkívül gyorsan és könnyen rajzolt, s ez látszik is a falakra kirakott, a filmhez készült képes forgatókönyv lapjain. Ezek a rendezői utasításokkal ellátott lapok voltak akkoriban a rajzfilmek vezérfonalai, és Dargay mindig nagyon részletgazdag instrukciókat adott.

Rendkívül pontosan megalkotta a figurákat, azok mozgását, arcmimikáját, mozgáspályáját, és természetesen a háttereket is. Az is kiderül, hogy milyen utasításokat adott az operatőrnek (aki nemritkán a felesége, Henrik Irén volt), megtervezte, hogy hol milyen felvételi effektusokat kér, és így tovább. Ezek tehát dokumentumértékű rajzok és szövegek a 2009-ben eltávozott mestertől, aki az 1977. április 7-én, az Urániában tartott bemutatón ott szorongott a függöny mögött, ahogy a korabeli fotókon látszik. Ott van mellette felesége, valamint Hernádi Edit és Zsilli Mária animátorok, a hátteresek meg a hangmérnök is.

A fotókon látszik, hogy már a bemutatóhoz kapcsolódóan kiállítás is volt a film grafikai anyagából, és persze megvolt az elmaradhatatlan közönségtalálkozó is, ahol Dargay népes gyermekseregnek rajzolgatta a kívánt figurákat. Aztán a falon találkozhatunk a magyar rajzfilmgyártás másik nagy figurájával, Jankovics Marcellel, és az itt lévő tervek arra engednek következtetni, hogy neki köszönhetjük Matyi két átalakulását is.

Jankovics volt az, aki megtervezte az orvos és az itáliai építész karakterét, de neki köszönhető a tohonya és ostoba hajdúk mellett a rövid időre békává változtatott intéző zseniális megjelenítése is. És mint kiderült, a film eredeti plakátja is részben az ő munkája, ahol Matyi pörge bajuszkájú, magyaros ruhájú figurájának az árnyéka az újabb pálcázástól rettegő Döbrögi vonalait rajzolja ki.

Megtudhatjuk azt is, hogy a kilenc átirat mellett a főszereplő figurájának is voltak változatai. És végül itt van a falon néhány úgynevezett cell is a filmből, mert a fázisrajzokat a papírról fóliákra rajzolták át, és aztán ki is festették. Ezek kerültek akár több rétegben is az operatőr asztalára, a kamera alá. Öreg darabok ezek, némely rajzról már le is pattogott a kifestés.