Gyermekközpontú korai fejlesztés

Az egész Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb a koraszülések aránya, amelynek része az is, hogy míg hazánkban rendelkezésre állnak az erre vonatkozó statisztikák, addig a régióbeli országok nagy részében nincs erre vonatkozó adat – derült ki a Koraszülöttekért Országos Egyesület rendezvényén. Az ideális állapot az lenne, ha a megelőzésre is megfelelő figyelmet és erőforrást fordíthatnának a szakemberek, vagyis megfelelő számú szakképzett személyzetre, több inkubátorra és családbarát feltételek kialakítására lenne szükség, ami ott kezdődhetne el, hogy elegendő széket biztosítsanak a koraszülöttosztályokon.

Kiderült az is, hogy 2017-től a korai fejlesztés folyamata is gyermekközpontúbb lett, ezenkívül egy ágazatközi fejlesztésre kapott hatmilliárd forintos keretből mások mellett orvosoknak, védőnőknek, gyógypedagógusoknak, pedagógusoknak és szociális munkásoknak biztosítottak olyan képzést, amely után magasabb szinten tudják ellátni a fejlődési rizikóval született gyermekeket és családjukat. Ennek ellenére a korai fejlesztés területén még számos probléma megoldásra vár, például olyan „gyermekutak” és protokollok meghatározása, amelyek minden szakember és szülő számára elérhetők és pontos tájékoztatást adnak az ellátások igénybevételéről – hívta fel a figyelmet Czeizel Barbara miniszteri biztos.

Szerinte a korai fejlesztésre való jogosultság nem kell, hogy egyenlő legyen a fogyatékossággal, s a koraszülők sem kéne, hogy stigmatizálva érezzék magukat. Beszélt arról is, hogy bizonyos arányban a koraszülés és az autizmus között is fellelhető összefüggés, ezért is különösen fontos, hogy széles körben elérhetővé váljon az a tudás, amely felkészíti a szülőket, hogy mire kell figyelni még a probléma kibontakozása előtt.

A témához kapcsolódik a védőoltások kérdése is, amellyel kapcsolatban az a tévhit kering, hogy a koraszülött babákra veszélyt jelentenek. A vakcinák nyújtotta védelemre azonban kiemelten nagy szükségük van az idő előtt született babáknak, hiszen rájuk nem maga az oltás, hanem a fertőző betegek jelentenek óriási veszélyt.

Egy, a témában tartott tájékoztatón a rotavírus elleni védőoltás fontosságát hangsúlyozta Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HYGE) elnöke is: a riasztó tények szerint a rotavírus gyakorlatilag minden gyermeket megfertőz, heveny hasmenéssel, hányással jár, a csecsemőket pedig kiszáradással fenyegeti. A babákat ilyenkor átlagosan három-hét napon át kell kórházban ápolni. Ezzel szemben létezik a rotavírus elleni fájdalommentes védőoltás, amely hatékony védelmet nyújt a fertőzés ellen.

A rotafertőzés elkerülhetetlen, világszerte minden kisgyermek átesik rajta különféle súlyossággal, így a vírus elleni oltás immár nyolcvanegy ország oltási rendjében szerepel.

A rotavírus ellen egyébként nem létezik gyógyszer, a leghatékonyabb védekezési mód a védőoltás, hiszen a betegség egyszeri átvészelése sem jelent biztos védettséget a későbbiekre, még akkor sem, ha sok gyermekben kialakul valamilyen szintű immunitás az adott vírustörzs ellen.

Hazánkban évente körülbelül öt-hétezer rotavírus-gastroenteritis fertőzöttet regisztrálnak.

Gyermekgyógyászok becslése szerint a megbetegedések száma ennél valójában jóval magasabb lehet, hiszen az enyhe eseteket nem diagnosztizálják és nem jelentik. A védőoltás széles körű elterjedése előtt évi négyszázötvenezer haláleset volt írható a rotavírus- fertőzés számlájára világszerte.

---

Hiányosságok a rehabilitációs intézetben

Lezárult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben (OORI) a 2005-2015 közötti időszakra vonatkozóan. Többek között kiderült az is, hogy az irányító és a középirányító szervek intézetre vonatkozó feladatellátása az SZMSZ és a munkáltatói joggyakorlás területén tapasztalt hiányosságok miatt nem volt szabályszerű. Az intézet belső kontrollrendszerének működtetése sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Ennek ellenére az intézet pénzügyi gazdálkodása összességében szabályszerű volt.