Gazdaság
Épül a szupergyors internethálózat
Fontos, hogy a digitalizáció terjesztését oktatási programok is segítsék – mondta lapunknak az invitel vezérigazgató-helyettese
– Lezárult a szupergyors internet-hálózat pályáztatásának első szakasza. Milyen szerep jutott ebben a társaságnak?
– Az Invitel is pályázott, és a piaci méretünket figyelembe véve elégedettek vagyunk az eredménnyel, hiszen tizenegy járást nyertünk el a hagyományos szolgáltatási területeinken. Ez annyit jelent, hogy az ország újabb százezer háztartása számára tesszük elérhetővé a nagy sebességű internetszolgáltatást. A kiépítés költségének mintegy fele európai uniós támogatásból, a másik fele pedig saját erőforrásból valósul meg. Az uniós forrás kiegészíti, egy kicsit katalizálja az Invitel saját fejlesztéseit. Rajtunk nem múlik, hogy a 2020-as uniós célkitűzéshez képest Magyarországon 2018 végére minden háztartásban elérhető legyen az új generációs, széles sávú internet.
– Voltak csúszások a pályázatok idején, vagy az alatt? Mi ebben a programban az állam szerepe, azon túl, hogy meghirdeti a pályázatokat?
– Az államnak jelentős a szerepe, hiszen a beruházások előtt fel kellett mérni az országot. Pontos számot sokszor még ma is nehéz mondani, hiszen a feltételek gyakran csak az építésnél derülnek ki. Így például előfordult, hogy a családi házként feltüntetett épület valójában társasház volt, egyszerre harmincöt bekötéssel, vagy más esetben a pályázat által igényelt helyeken csak szántóföldet találtunk. Ebből adódóan az elején voltak néha csúszások. A részletes tervezést követően azonban a tényleges építési munka számos településen csak most kezdődik. Amit még érdemes tehát tudni a SZIP-ről, hogy az uniós forrásból meghirdetett pályáztatás lezárult, most a látványos fázis kezdődött meg. Fontos megjegyezni, hogy a közép-magyarországi régióban az unió erre a programra nem ad támogatást, így ez a szolgáltatók saját beruházásában és állami pénzből valósul meg. Itt is benyújtották már pályázataikat a szolgáltatók, és az előzetes információk alapján még élesebb versenyre lehet számítani, hiszen nagyobb a fizetőképes kereslet, mint az ország más régióiban.
– A Digitális Jólét Alapcsomagban (DJA) is részt vesznek? Van átfedés a két program között?
– A DJA célja az, hogy akik számára az internetszolgáltatás az ár miatt nem volt elérhető, kedvezményes alapcsomagot tudjanak igénybe venni. Ha összevetjük ezt azzal, hogy januártól csökkent az internetezés áfatartalma – amely jövő januártól tovább mérséklődik –, a kettőnek együtt már igen komoly hatása lehet. Fontos tehát, hogy ezek az újonnan kiépülő hálózatok „ne álljanak üresen”, az oktatás és a gazdaság részévé váljanak. Ehhez a szolgáltatók anyagilag is hozzájárulnak, így például a települések egy pontján ingyen Wifi–elérést kell biztosítani. Ez a beruházás megtérül, ha a lakosság és a vállalkozások felismerik és hasznosítani tudják az internet adta lehetőségeket. A végső cél tehát az, hogy ne csak a hálózat épüljön ki, társuljon hozzá értékteremtő használat és tartalom is.
– A Digitális Jólét Programban különböző eszközöket osztanak szét a lakosságnak vagy a gazdasági szereplőknek. Ez is a támogatás része?
– Ennek a programnak is több eleme létezik. Egyrészt különböző eszközöket, így például tableteket biztosítunk olyanok számára, akiknek ez nem elérhető. Legalább ennyire fontos, ha nem fontosabb eleme a programnak az oktatás, előadásokat tartunk diákoknak és felnőtteknek egyaránt, és próbáljuk ösztönözni a digitális fejlődést. Nagyon fontos, hogy a digitális átállást ne csak eszközökkel, hanem oktatással is támogassák a szereplők. A kormány és a nagyobb szolgáltatók is aktívan részt vesznek ebben a felvilágosító munkában, megmutatva a különféle új lehetőségeket.
– Mit jelent önöknek a távközlési különadó?
– Legjobb tudomásom szerint hazánkban nincs még egy olyan iparág, amely a mai napig két különadót fizet egyszerre. Az egyik ezek közül a közműadó, a másik pedig a távközlési különadó. Az első esetében már megkezdődött egy pozitív változás, és a távközlési különadóról is zajlik egyeztetés a kormányzattal. Ez a nyitottság kedvező, mi a kért javaslatokat letesszük az asztalra, és bízunk benne, hogy a különadókat fokozatosan kivezetik.
– Mit lehet még érvként felhozni a különadó mellett?
– Ezek az adók megtették a hatásukat, hiszen egyensúlyba került a gazdaság. Az óvatosságot meg tudom érteni a kivezetés kapcsán, de azt meg kellene kezdeni, nem halogatható tovább. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy jelenleg sem fizet mindenki különadót, és ez a Magyarországon működő, itt beruházó, magyar embereket foglalkoztató cégek számára komoly versenyhátrányt jelent szemben olyan cégekkel, amelyek az itteni hálózatokat csak igénybe veszik. Véleményem szerint a társasági adó csökkentésének is akkor lenne igazán kedvező hatása az iparágra, ha megszűnne a közműadó és a távközlési különadó.
– A távközlés és az informatika határai egyre inkább elmosódnak, az ügyfelek pedig mind igényesebbek. Milyen átalakításokra volt szükség, elsősorban a képzésben?
– Komoly belső átalakításokra volt szükség, ami kiterjedt a munkatársak képzésére is, egyesíteni kellett különféle műszaki csapatokat. Ma, az integrált megoldások korában már nem elegendő, hogy valaki csak egyvalamihez értsen. Egy példát említenék: a különleges tudakozó szolgáltatásunknál megfigyelhető, hogy az ügyfelek egyre inkább összetett megoldásokat igényelnek, ilyenkor nem lehet azt mondani, hogy én eddig tudok segíteni, szólok egy kollégának, aki megoldja a probléma másik részét. Az iparágunk sajátossága, hogy szükség van a kiváló és magasan képzett szakemberekre, viszont a munkaerőhiány minket is próbára tesz. Ebből adódóan a versenytársak egymástól próbálják elcsábítani a jó szakembereket, ebben a megmérettetésben is helyt kell állnunk. Az utánpótlás érdekében minél több egyetemmel igyekszünk együttműködni. Lényeges szempont, hogy a gazdasági világban mire van szükség, ezért erre már a képzés alatt is igyekszünk felhívni a diákok figyelmét.