Háromnapos tanácskozás az MTA-n

Száznyolcvannyolcadik alkalommal ült össze a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése: ma választják meg az új elnököt is

Vitéz Anita – 2017.05.09. 02:21 –

Nagy kihívás megtalálni annak az útját, hogy hogyan juthatunk el a megrendelésvezérelt kutatásoktól a kíváncsiságvezérelt kutatásokig - mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a köztestület idei, tisztújító közgyűlésén elhangzott beszámolójában. Tegnap átadták a legrangosabb akadémiai kitüntetéseket, ma pedig zárt ülésen megválasztják az MTA új tisztségviselőit.

AkademiaVizi E. Szilveszter és Lovász László (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Nyilvános ünnepi üléssel kezdődött meg hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 188. közgyűlése, amely a tervek szerint május 8. és 10. között tart majd. Az intézmény legfőbb döntéshozó szervének tanácskozását Lovász László elnök nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta: fontosnak tartja, hogy idén először a közgyűlés keretében bemutatkozási lehetőséget kapnak a fiatal kutatók is, amire a szerdai napon a fiatal kutatók fórumán kerülhet sor. Kiemelte továbbá a nők a kutatói életpályán bizottságot és az Akadémia tudománynépszerűsítő programjait.

A megnyitót követően átadták az MTA idei elismeréseit: a kiemelkedő tudományos munkásságért járó Akadémiai Díjat, a külhoni magyar tudósok tevékenységét elismerő Arany János-életműdíjat, a tudományos ismeretterjesztésért járó Akadémiai Újságírói Díjat, valamint a kereskedelem és ipar területén elért eredményeket elismerő Wahrmann Mór-érmet is, összesen tizennégy kitüntetést tizennyolc fő részére. Akadémiai Díjat kapott Csanády László orvos-biológus, Donkó Zoltán fizikus, Gelencsér András légkörkutató, Imre Sándor villamosmérnök, Kiss Tamás József vegyészmérnök, Korompay H. János irodalomtörténész, Püski Levente történész, Rechnitzer János közgazdász, valamint Stefanovitsné Bányai Éva élelmiszermérnök. Megosztott Akadémiai Díjban részesült két kutatócsoport: a Debreceni Egyetemről Bérczes Attila, Hajdu Lajos és Pintér Ákos, az Eötvös Loránd Tudományegyetemről Kovács Mihály, Málnási-Csizmadia András és Nyitray László. Az Akadémiai Újságíró Díjat Hanula Zsolt, az Index.hu újságírója kapta.

Akadémiai Aranyéremmel tüntették ki az MTA korábbi elnökét, Vizi E. Szilveszter idegtudóst, aki ennek apropóján azt üzente „a jövő tudósainak” és „a magyar tudományos közélet szereplőinek”: szolgálják mindig tisztességgel és becsülettel a tudományt, mert „a tudomány nem politikafüggő, és mert nemcsak közvetlenül a magyarságot, hanem a világot is szolgálja”. Hozzátette: „hasonlít ahhoz a munkához, amelyet Kodály Zoltán és Bartók Béla végzett, akik magyar népzenéből építkeztek, de euró­pai zenét szereztek”. A tudományos kutatás, fejlesztés és utánpótlás-nevelés támogatása terén szerzett érdemek elismeréseképp Lantos Csaba, a Lantos Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója kapta az idei Wahrmann Mór-érmet. Putarich Ivánszky Veronika vízgazdálkodási szakmérnök, az Újvidéki Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára pedig Arany János-életműdíjban részesült „generációkat felnevelő oktatói tevékenysége, szerteágazó és magas színvonalú kutatásai, valamint a vajdasági hidrológiai és revitalizációs tudományos eredményei elismeréseként”.

Az MTA feladatai közül Lovász László elnöki beszámolójában kiemelte az alapkutatások mellett az alkalmazott kutatásokat, az innovációt, valamint a tudástranszfert. Mint mondta, a testületnek tudományos kérdésekben a „nemzet tanácsadójának” kell lennie. Beszédében felhívta a figyelmet a férfiak és a nők arányára az MTA-n, valamint a hetvenéves „akadémiai átlagéletkorra”. Említette, az év elején elnöki bizottság alakult annak érdekében, hogy növekedjék a nők aránya az akadémikusok, az MTA doktorai és a posztdoktorok között. Az átlagéletkorra utalva kitért az idei közgyűlésen új elemként megjelenő fiatal kutatók fórumára, amelynek ideje alatt szimbolikus jelentőségű lépésként gyermekfelügyeletet is biztosítanak. Utalt rá, nem támogatja az akadémiai taggá választás felső korhatárával kapcsolatos adminisztratív szabályokat.

Mint mondta: nagy kihívás megtalálni annak az útját, hogy „hogyan juthatunk el a megrendelésvezérelt kutatásoktól a kíváncsiságvezérelt kutatásokig”. Az akadémiai tevékenységből kiemelt jelentőségűnek tartja a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programot, amely mellett „egyfajta kísérletként is tekint” a jövő nagy társadalmi kérdéseire válaszoló átfogó akadé­miai multidiszciplináris programokra. Beszélt az akadémiai infrastruktúra megújításának eredményeiről és a további tervekről is. Ma zárt ülésen választják meg az MTA új tisztségviselőit: a testület három fő vezetői posztján nem várható változás.


Változatos program vár a tudósokra

Az idei ülés három munkaközgyűlési szakaszban huszonkilenc napirendi pontot tárgyal, köztük kiemelt jelentőségű az alapszabály módosítása, a kutatóintézet-hálózat felméréséről szóló beszámolók, valamint a női kutatók helyzetével kapcsolatos javaslatok. A tisztújítás során elnöknek Lovász Lászlót, főtitkárnak és főtitkárhelyettesnek a jelenleg is e tisztségeket viselő Török Ádámot és Barnabás Beáta Máriát javasolta a jelölőbizottság. A meghirdetetthez képest egy további napirendi pont érkezett: Sarkadi Balázs biokémikus megvitatásra javasolt egy állásfoglalást a CEU-val kapcsolatban. A keddi ülésnapon egy Kodály-emlékműsor mellett öt tudományos előadás is elhangzik, míg szerdán kerül sor a külső tagok fórumára.