Belföld

Ezerötszáz iskolában indul a Koala

Palkovics László: A tízmilliárd forint keretösszegű projektben részt vesz valamennyi jelentős, tanárképzést is folytató egyetem

Megkezdődik az egri egyetemen kidolgozott Komplex oktatási alapprogram bevezetése. „A források jelentős részét hátránykompenzáló folyamatokra szeretnénk fordítani, olyan helyekre eljutni a segítséggel, ahol eddig ebből kimaradtak” – mondta az oktatási államtitkár az uniós projekt megnyitóján.

iskola 20170504
A legfőbb cél az esélyteremtés (képünk illusztráció) (Fotó: MH)

Személyközpontú, differenciált nevelési-oktatási módszertan készül, a Komplex oktatási alapprogramot – azaz a Koalát – 2020 szeptemberéig ezerötszáz alapfokú oktatási intézmény vezeti be, első körben az 1-4. évfolyamon. Amint arról korábban már beszámoltunk, a sokat kárhoztatott „frontális tanítástól” teljesen eltérő, csoportszintű pedagógiai munkára épülő Koalát az egri Eszterházy Károly Egyetemen (EKE) dolgozták ki, a „hejőkeresztúri modellt”, azaz a már több mint negyven iskolában eredményesen működő KIP-módszert alapul véve. A végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni kormányzati stratégia fontos részét képezi a Koala, amelynek be kell épülnie a pedagógusképzésbe és -továbbképzésbe is.

Palkovics László oktatási államtitkár tegnap az egri egyetemen a Komplex alapprogram bevezetése a köznevelési intézményekben – tanulni élmény nevű uniós projekt ünnepi megnyitóján a távirati iroda tudósítása szerint elmondta: a 2020-ig tartó uniós ciklusban kétszázmilliárd forintot fordíthat Magyarország a köznevelésre, és ennek az összegnek jelentős része a hátrányos helyzetű települések felzárkóztatását szolgálja. A Koala súlyát nemcsak a kis híján tízmilliárd forintos keretösszege mutatja, hanem az is, hogy a projektben az EKE vezetésével részt vesz valamennyi jelentős, tanárképzést is folytató egyetem: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, a szegedi, a pécsi, a nyíregyházi, a debreceni és a miskolci egyetem.

„Egyértelműen látszanak azok a kapcsolatok a hátrányos családi háttér és a tanulási képességek között, amelyeken változtatnunk kell. A közösség érdeke, hogy mindenki ugyanolyan eséllyel jusson el az iskolában megszerezhető tudásig” – hangsúlyozta az államtitkár. A magyar oktatás paradoxonjának nevezte, hogy bár az egy pedagógusra jutó diáklétszám alacsony, az oktatás mégsem jobb, mint például az OECD-országok bizonyos részében, emellett egy nagyobb város nagy iskolájában egy tanárra több diák jut, sokszor mégis jobb oktatás folyik, mint egy kis falu kis iskolájában. „Most jutottunk el odáig, hogy a köznevelés fejlesztésére szánt források jelentős részét hátránykompenzáló folyamatokra szeretnénk fordítani, olyan helyekre eljutni a segítséggel, ahol eddig ebből kimaradtak” – mondta Palkovics László.

Liptai Kálmán, az EKE rektora kijelentette: ennyi pénzt soha korábban nem fordítottak arra, hogy az oktatás jobb legyen, még sosem volt a közoktatás átalakítására ennyire sok és átfogó kezdeményezés. A projekt szakmai vezetője, Révész László arról beszélt, a Koala a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányainak javítása érdekében az egész oktatási rendszer minőségét hivatott emelni. Ide tartozik a differenciált oktatás, valamint a szervezet- és iskolakultúra módszertani fejlesztése, a tanulással összefüggő esélyek növelése is. A program keretében egyébként harmincötezer pedagógus vesz részt továbbképzésben.