Javult a versenyképességünk

Bűn, hogy korábban nem használtunk uniós forrásokat gazdaságfejlesztésre – mondta Parragh László

Gazsó Rita – 2017.04.29. 02:07 –

A kormány különböző fiskális és monetáris eszközökkel igyekezett az elmúlt években javítani az ország versenyképességét – mondta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Hozzátette: eközben sikerült növekedési pályára állítani a gazdaságot.

Rákossy Balázs 20170429Rákossy Balázs: Hatásos volt a társaságiadó-csökkentés (Fotó: Kocsis Zoltán)

A versenyképesség rendkívül összetett fogalom: az oktatástól a gazdaságszabályozáson át a kutatás-innováció fejlesztéséig rendkívül széles spektrumot lefed - fogalmazott Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a Versenyképesség 2017 konferencián. A kormány versenyképességet javító intézkedései között megemlítette a társasági és a szociális hozzájárulási adó csökkentését, továbbá a bérmegállapodást. Hozzátette, a versenyképesség erősítése érdekében hozták létre a héttagú Nemzeti Versenyképességi Tanácsot is, az alakuló ülésen megfogalmazottakat már el is fogadta a kormány.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke úgy fogalmazott, a jelenlegi, kiélezett globális versenyben kiemelt jelentősége van annak, hogy egy nemzetállam mit tesz országa rövid és hosszú távú versenyképessége érdekében. Rámutatott arra is: a magyar adócentralizáció, azaz az adó- és járulékbevételeknek a GDP-hez viszonyított aránya regio­nálisan a legmagasabbak közé tartozik. A magyar kormány a konvergenciaprogramban az adócentralizáció csökkentését tűzte ki célul, de még a 2020-ra kitűzött cél is magasabb, mint a legtöbb versenytársunk 2014-ben mért rátája - vélte. A versenyképességet javító tényezők közül a legalapvetőbb feladatnak a közkiadások céljainak mérhetőbbé tételét, valamint az adórendszer további korszerűsítését, illetve a kiadások eredményességének növelését említette. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tragikusnak nevezte, hogy a gazdaság és a felsőoktatás ilyen mértékben eltávolodott egymástól. Ha nem tudjuk összekötni az oktatást és a gazdaságot, nincs esélyünk - szögezte le. A jelenlegi versenyképességi helyzetről úgy fogalmazott: bűn volt, hogy korábban az uniós forrásokból nem költöttek gazdaságfejlesztésre. Emiatt elvesztettünk tíz évet, amelynek most isszuk meg a levét, ezért mutatkoznak lassan a fejlődés jelei. Az elnök kiemelte a bérnövelés jelentőségét: az uniós bérek hatvan százalékát el kellene érniük a hazai jövedelmeknek ahhoz, hogy megfordítható legyen a szakképzett munkaerőhiány elvándorlása, és a háromszázezer külföl­dön élő munkavállaló hazatérjen.