Először kapott önálló standot a kortárs költészet a Könyvfesztiválon

A fesztivál díszvendége Orhan Pamuk Nobel-díjas török szerző

MH/MTI – 2017.04.21. 14:15 –

Csütörtöktől vasárnapig tart a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvvásár, ahol először kapott önálló standot a kortárs magyar költészet. A helyszín Líracsúcs címmel szervezett programjai arra keresik a választ, hogy miért van szükség verseskönyvekre az internetes megosztás korában.

A Könyvfesztivál programja

A hosszú idő után friss kötettel jelentkező Peer Krisztiánt, valamint Varró Danit és Jónás Tamást is felléptető kortárs verses standon huszonegy program lesz a Könyvfesztivál három napja alatt. Pénteken Írókölcsönzővel indul a Líracsúcs, a Fiatal Írók Szövetségének (FISZ) iskolai programján a diákok a kreatív írást tanulhatják a kortárs irodalom és Arany János szövegeinek segítségével.

Szombaton délután az első kötet megírásának ideális idejét járják körbe a Független Mentorhálózat képviselői, Babiczky Tibor beszélgetőtársai Zilahi Anna, Ferencz Mónika és Láng Orsolya lesznek. A standon számos, friss kötettel jelentkező költővel, köztük Báthori Csabával, Acsai Rolanddal, Jónás Tamással, Bognár Péterrel, Hevesi Judittal, Turi Tímeával és Halasi Zoltánnal lesz beszélgetés.

A stand programja vasárnap a Hány szólamú a kánon? című műsor zárja. A Jelenkor folyóirat kritikusok szavazatai alapján állította össze az elmúlt harminc év legjobb verseit és verseskönyveit, és a Szegő János által vezetett beszélgetés arról szól, mit mutat meg, és mit takar el egy ilyen lista. A vendégek Kőrizs Imre és Visy Beatrix lesznek.

A hétvége mindkét napján lesznek a fiatalabbakat megszólító verses programok is. A Szív küldi keretében az InstaVerssel küldhetnek kortárs verses képeslapot, míg a József Attila Kör (JAK) szervezte Kincskeresésen az érdeklődők a Könyvfesztivál területén elrejtett könyvek után kutathatnak - olvasható a közleményben.

Szvetlana Alekszijevics, Boualem Sansal, Krzysztof Varga, Háy János és számos más szerző köteteivel jelentkezik az Európa Könyvkiadó. A Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics életművéből egyetlen könyv, az Utolsó tanúk nem volt olvasható eddig magyarul.A szépirodalom mellett az Európa számos más műfajban is jelentkezik újdonságokkal: többek között életrajzi kötet jelenik meg José Mourinho sztáredzőről és Yves-Saint Laurent divattervezőről; kiadják Rudolf trónörökös özvegye, Stefánia főhercegnő emlékiratait, valamint Joshua Rubinstein Sztálin utolsó éveiről írt monográfiáját is.

A fesztivál díszvendége: Orhan Pamuk Nobel-díjas török szerző

Azért írok regényeket, hogy megértsem azoknak az embereknek a lelkét is, együtt tudjak érezni azokkal is, akik teljesen máshogy gondolkodnak, mint én - mondta el Orhan Pamuk irodalmi Nobel-díjas török szerző. "Egész életemet Isztambulban, a szülővárosomban töltöttem. Amikor megszülettem, még csak egymillióan lakták, mára 17 millió lakosa van. Harminc éves koromig azt hittem, ismerem az összes utcát, de negyvenéves koromra elvesztettem a fonalat és most úgy tekintek a városra, mintha egy térképet néznék" - a 65 éves szerző. Mint fogalmazott, 50 éves koráig nem tudta, hogy Isztambul írója lenne, hiszen csak arról írt, amit ismert és Törökországban senki nem hivatkozott így rá, csupán nemzetközi szinten kezdték el így emlegetni."Mára öntudatos isztambuli író lettem, korábban természetes isztambuli író voltam" - mondta Orhan Pamuk. A mérnökcsaládból származó, korábban építészetet tanult szerző úgy vélte: megkülönbözteti a többi írótól, hogy talán részletesebben tervez előre, mint mások. Rengeteget jegyzetel és ahogy egyre idősebb, egyre több a meg nem írt regényötlete."Nem mindig ír az ember úgy, ahogy szeretne, de nem vagyok emiatt csalódott. Az elmúlt 42 évemet írással töltöttem és ez nagyon boldoggá tesz" - mondta el. Felidézte azt is: az 1980-as évek végén járt először Budapesten, mivel ex-felesége magyar felmenőkkel is rendelkezik, így lányai is. Orhan Pamuk a pódiumbeszélgetés végén átvette a Budapest Nagydíjat, a rangos elismerést Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes és Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke adta át.

Orhan Pamuk Orhan Pamuk Nobel-díjas török íróval, a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Közös standon mutatkoznak be a V4-es országok

A főbejárat mellett felállított stand csütörtöki megnyitóján Rigó Konrád, a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának államtitkára emlékeztetett arra, hogy a szlovák irodalom tavaly nagy sikerrel mutatkozott be a könyvfesztiválon.

Tizennyolc országból érkeznek írók az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljára
Tizennyolc országból érkeznek fiatal írók az idén a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon tartandó Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljára, amelyen Magyarországot Szaniszló Judit képviseli.
A rendezvény 17. alkalommal ad otthont Európa legtehetségesebb pályakezdő prózaírói nemzetközi bemutatkozásának - mondta el korábban Karádi Éva főszervező. Hozzátette: az elsőkönyves fesztivál és az Európai Írótalálkozó idei fő témája is az európai irodalom soknyelvűsége, a nyelvi határok átjárásának lehetősége.
A program szerint a Márai Sándor-teremben szombaton beszélgetést tartanak az idei németnyelvű elsőkönyves írókkal. Szombaton külön programon mutatják be V4-es standon az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljára meghívott szlovák, lengyel, magyar és cseh szerzőket, Michal Havrant, Maciej Plazat, Szaniszló Juditot és Sára Vybíralovát.
Karádi Éva főszervező tájékoztatása szerint szombaton délután az európai elsőkönyvesekkel Gács Anna és Forgách András beszélget a Lázár Ervin teremben.
Ivana Dobrakovová Olaszországban élő szlovák írónő Halál a családban című elbeszéléskötetét Tóth Krisztina és Hidas Judit mutatja be. Claudiu M. Florian erdélyi szász író gyerekkoráról szóló, az Európai Unió irodalmi díjával kitüntetett Játszadozások kora - Erdélyi gyermekkorom regénye című művét Csordás Gábor és a fordító, Koszta Gabriella mutatja be a román standon. Szintén szombaton délután tartják az Európa női szemmel című sorozat új köteteinek bemutatóját Lidia Amejko, Ivana Dobrakovová és Svetlana Zuchová írók részvételével.
Többek között Ignacy Karpowicz Szálkák és Maros Krajnak Entrópia című köteteinek bemutatójára is várják az érdeklődőket.
A főszervező a vasárnapi programokról adott tájékoztatása szerint Lidia Amejko egyszerre megrendítő és mulatságos panelszentjeinek bemutatóján közreműködik Erdős Virág, A telepi szentek élete című könyv szerzőjével Pászt Patrícia beszélget. Svetlana Zuchova az Európai Unió irodalmi díjával kitüntetett, Jelenetek M. életéből című kötetét Kiss Noémi mutatja be.
Szaniszló Judit Beenged című kötetével képviseli Magyarországot a rendezvényen. Szaniszló Judit történetei egészen újfajta fénytörésben mutatják be mindennapi életünk problémáit: a magánytól való félelmet, a társas kapcsolatok és a hivatali élet nehézségeit. Egy harmincas éveiben járó, hol egyedül, hol kapcsolatban élő nő mesél a családjáról és munkahelyi mindennapjairól.
Szaniszló Judit (1977, Miskolc) magyar-esztétika szakon végzett. Blogot ír évek óta Zetor Leila néven, 2008 óta jelennek meg írásai. Az Örkény Színházban egyfelvonásos dráma készült blogszövegeiből. A Petri György-díjas szerzőnek a Beenged az első kötete - olvasható a programfüzetben.

Rigó Konrád hangsúlyozta a közép-európai kulturális gondolatok cseréjének és a V4-es országok együttműködésének fontosságát, valamint rámutatott annak szükségességére, hogy a régió népei minél mélyebben megismerjék egymást.

Juraj Chmiel, a Cseh Köztársaság nagykövete szerint a közös stand bizonyítja a V4-ek közötti együttműködés fontosságát Magyarországon. Csehország tavaly húsz éves szünet után jelentkezett saját standdal a könyvfesztiválon, és a kedvező fogadtatás hatására a további esztendőkben is önállóan fog megjelenni a mustrán - közölte, hozzátéve: idén kilenc cseh fordítás jelent meg és öt cseh író látogat el a fesztiválra.

Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság nagykövete kiemelte: nem szerencsés, ha a régió lakosai csak a nyugati országok irodalma iránt érdeklődnek és nem kíváncsiak a szomszédos népekre.
Lengyelországban egyre jobban érik az a tudat, hogy a közép-európai kultúrának van egy sajátos, eredeti értéke, azt nem lehet csak a nyugati mintákból levezetni - mutatott rá a diplomata.

Hammerstein Judit külföldi magyar intézetekért és nemzetközi oktatási kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár közölte: a térség irodalmi együttműködésének fontosságára tekintettel a díszvendég standot a Külgazdasági és Külügyminisztérium - Balassi Intézet által felügyelt Publishing Hungary program finanszírozza.

A V4-es stand megnyitóján delegációval képviseltette magát a Cseh Köztársaság Szenátusa Milan Stech, a testület elnökének vezetésével, valamint a Lengyel Köztársaság Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériuma Pawel Lewandowski helyettes államtitkár vezetésével.

Japán vonzásában - Magyarok, akik szerették Japánt címmel jelent meg Kiss Sándor könyve 

Kiss Sándor a könyvben 1869-től 1959-ig kilenc évtized történéseit írja le, bemutatva a felkelő nap országában tevékenykedő magyarokat. Japán és az akkori Osztrák-Magyar Monarchia 1869-ben kötötte meg a barátsági, kereskedelmi és hajózási egyezményt. Szokatlan formát választott, mert összefonta az akkoriban ott élő és kereskedő magyarok tevékenységét a világpolitika történéseivel, a változó Japán ábrázolásával és a japán-magyar kapcsolatok építésének fő állomásaival. 

Ugyanakkor megemlékezik azokról a magyarokról is, akik évszázadokkal korábban a japán-magyar kapcsolatok úttörői voltak. Olyan egykor jeles magyarok, akiknek sorsa mára feledésbe merült és leszármazottaik szétszóródtak a világban. Kiss Sándor az ő sorsukat és a később Japánban tevékenykedő magyar vállalkozók, üzletemberek, kereskedők sorsát kutatta fel. 

Veronika Sikulová, Elfriede Jelinek és Acsai Roland szépirodalmi köteteivel jelentkezik a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából a L'Harmattan Kiadó.

Az első magyar, aki Japánba érkezett, Uremann János jezsuita szerzetes volt. 1608-tól nyolc éven át hittérítőként dolgozott az országban. A második Jelky András bajai szabólegény, aki 1767-ben már holland küldetésben érkezett Japánba. A harmadik gróf Benyovszky Móric volt, aki 1771-ben Kamcsatkából menekülve lépett a szigetország földjére, a negyedik magyar pedig Bettelheim Bernát orvos misszionárius volt, aki 1846 és 1854 között tevékenykedett Okinaván. 

A kultúra is fontos helyet foglalt el a kapcsolatok történetében: Reményi Ede hegedűművész volt az első külföldi, aki 1886-ban társaival együtt koncertet adott Meidzsi császárnak.  A szerzőt viszont leginkább egy itthon alig ismert magyar műszaki zseni sorsa ragadta meg: Sikos János az első világháborúban orosz fogságba esett és Vlagyivosztok környékére került. Minden gépet meg tudott javítani és mindenféle új szerkezetet talált ki. Amikor a japánok átvették az oroszokról a tábort, a magyar foglyok sorsa sokat javult. 24 éves korában került Jokohamába, ahol hűtőgépekre szakosodott műhelyt nyitott. Ő tervezte meg Japán első ipari hűtőgépét és a japán haditengerészet is vele terveztette meg tengeralattjáróinak hűtőgépeit. Lemondott a magyar állampolgárságról és felvette a japánt, megnősült és családot alapított. 1969-ben halt meg és a jokohamai külföldiek temetőjében nyugszik, a szerző ott bukkant rá a sírjára. 
Sorsát azért tartotta különlegesnek, mert - mint fogalmazott - Sikos János rájött a beilleszkedés igazi titkára. Megtanult a japánokkal együtt élni és dolgozni. Kiss Sándor ennek párjaként említette, amikor évtizedekkel ezelőtt maroknyi japán érkezett Magyarországra és gyárak építésébe kezdett. Megtanulták, hogy miként kell a magyarokkal együtt dolgozni, közben a magyar partnereik is elsajátították a japán vállalat irányítási kultúrát és alkalmazkodtak. 

Kiss Sándor szerint ugyanakkor sok tanulnivalónk maradt még. Például olyan alapkérdésekben, hogy mi a minőség, hogyan kell gyárat szervezni vagy épp hogyan kell a gyártási folyamatokat javítani. Az általa vezetett Magyar-Japán Gazdasági Klub ezt a feladatot karolta fel és a kapcsolattartás hasznosságát hirdeti. Fontosnak tartja a japán ismeretek terjesztését a középiskolás fiatalok körében, és ezért 2005 óta ötévente országos versenyt rendez számukra. Mindenekelőtt ezért a tevékenységért, az indoklás szerint a magyar-japán kapcsolatok fejlesztésért és ápolásáért kapta 2010 májusában az Akihito császár által adományozott kitüntetést, a Felkelő Nap Rendjét.