Magyarországról spanyolul

Sergio Fernández Riquelme történelemkönyve

Cseszneky Miklós – 2017.04.07. 01:47 –

A közös uniós tagság és az évszázadokra visszanyúló politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok ellenére Spanyolországban meglehetősen keveset tudnak Magyarország történelméről, az utóbbi évek politikai folyamatait pedig legtöbbször csak angol nyelvű cikkek fordításaiból ismerhette meg a spanyol közvélemény.

Hungría 20170407Sergio Fernández Riquelme: Hungría y la defensa de la civilización europea; Colección La Razón histórica, Murcia 2016

Mindezek fényében a magyar országimázs szempontjából úttörő jelentőségű Sergio Fernández Riquelme, a Murciai Egyetem történelem- és szociálpolitika-professzorának Magyarország és az európai civilizáció védelme (Hungría y la defensa de la civilización europea) címmel a közelmúltban megjelent könyve.

Sergio Fernández Riquelme az európai nemzetek önazonosságának elismert kutatója, aki honfitársai körében egyedülálló érdeklődést tanúsít Közép- és Kelet-Európa politikai és társadalmi folyamatai iránt, s számos könyvet és cikket publikált a témában.

Néhány éve személyesen is megismerhette Magyarországot, s azóta lankadatlan figyelemmel követi a hazai történéseket, különös tekintettel az identitáspolitika kérdéskörére.

Fernández professzor könyve két fő részből áll. Az első rész, amely Egy egyedülálló nép története alcímmel áttekintést nyújt a magyar történelem fontosabb eseményeiről, igyekezve azokat európai és spanyol történelmi kontextusba helyezni.

A spanyol olvasó megismerheti a honfoglalás jelentőségét, a keresztény magyar királyság megalakulását és fénykorát, a török hódítás eseményeit, a Habsburg-korszakot, a trianoni tragédiát, a kommunista diktatúra és az 1956-os forradalom történéseit s végül a rendszerváltást.

A szerző mindazonáltal nem szorítkozik a szűkebb értelemben vett történetírásra, hanem a főbb események leírása mellett a kulturális vonatkozásokat és a történelmi szereplők életpályáját is bemutatja.

Így mások mellett Árpád, Szent István, Hunyadi Mátyás, Bethlen Gábor, Rákóczi, Kossuth, Széchenyi, Deák politikai szerepének méltatása mellett említésre kerül a csodaszarvasmonda, a Corvina Könyvtár és Balassi Bálint is. A mű második része, amelynek Magyarország és az európai identitás védelme alcímet adta a szerző, aktuálpolitikai kérdésekkel foglalkozik, s Magyarországot mint az európai keresztény identitást és a tradicionális értékeket védelmező állammodellt mutatja be.

Fernández szerint a 2010-es választások, s Magyarország alaptörvényének 2011-ben történt elfogadását követően hazánkban jelentős politikai paradigmaváltás történt, amelyet a szerző identitárius forradalomnak nevez.

Ez az új, a történelmi kontinuitást és a nemzeti önazonosságot hangsúlyozó politikai modell alternatívát kíván nyújtani a Francis Fukuyama által a történelem végének nevezett liberális-globalizációs konszenzussal szemben.

A szerző ismerteti Orbán Viktor politikai pályáját és ideológiai fejlődését, fejezetet szentel az új alaptörvénynek, hangsúlyozva a preambulumban megfogalmazott történelmi jogfolytonosság jelentőségét.

A gazdasági szuverenitás című fejezetben elemzi az Orbán-kormány „unortodox” gazdaságpolitikáját, s annak nemzeti szuverenitást erősítő jellegét.

A további fejezetekben Fernández felhívja a figyelmet a magyar kormány Európa keresztény hagyományait és a nemzetállamot védő álláspontjára, valamint munkaalapú társadalmat meghirdető szociálpolitikai modelljére, amely újfajta politikai diskurzust honosított meg a kontinensen.

A zárófejezet Magyarország migránsválságban betöltött szerepét összegzi, s felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar álláspont egy újszerű alternatív jövőképet kínál Európának.