Szolgáltatói szemléletű fenntartás

Solti Péter: Minden tankerületi központnak készítenie kell idén egy fejlesztési tervet, és felmérik az átvett iskolák állapotát is

Korompay Csilla – 2017.04.05. 01:07 –

Az a hatszázmilliárd forint, amely a rendszer működtetésére ebben az évben rendelkezésre áll, kellően megalapozott, stabil keret ahhoz, hogy a felmerülő problémákat meg lehessen oldani. A tankerületi központok számláin jelenleg közel ötvenhétmilliárd forint van, tehát nincs gond a fizetőképességgel sem – mondta lapunknak Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke.

Solti Péter 20170405„Az iskolaigazgatókkal való kapcsolat kontrollt jelent” (Fotó: Varga Imre)

– Az állami intézményfenntartó új rendszere eredetileg ötvennyolc tankerületi központtal indult, majd létrehoztak még egyet. Ez a mostani felállás végleges, vagy lehetnek még átalakítások?

– Működés közben folyamatosan vizsgáljuk, hogy a jelenlegi működési modell ezzel a szervezeti struktúrával mennyire hatékony, de úgy gondolom, hogy jól megterveztük a felépítését. A tanév végén összegezzük a tapasztalatokat, amelyeknek fényében lehet arról dönteni, hogy szükség van-e korrekcióra, de nagyobb változás már nem valószínű.

– Élesítették már az informatikai rendszert is?

– A Kréta elnevezésű szoftver segíti az iskolákban dolgozókat, és bízom benne, hogy idővel a szülők is hozzáférhetnek majd gyermekük iskolával kapcsolatos adataihoz, ezáltal könnyebbé válik a kommunikáció a szülő és az iskola között. Fontos azonban, hogy minden informatikai rendszer csak akkor működik jól, akkor lehet rá építeni, ha a benne szereplő adatok hitelesek, ellenőrizhetők. A rendszer folyamatos fejlesztése, az adatbázis bővítése, illetve ellenőrzése ennek az évnek az egyik nagy feladata.

– Mindez azt jelenti, hogy a tankerületek már össze vannak kötve ezzel a hálózattal?

– Az adatokhoz már hozzáférnek, egyes moduljait már használják is az iskolák, például a tantárgyfelosztási vagy az e-napló funkciót. Ez még nem kötelezően bevezetett rendszer, de az a célom, hogy idővel minden állami intézmény használja, ehhez viszont alapos előkészítésre van szükség.

– A tanulókkal kapcsolatos információkon kívül mire használható? Ha valahol azt tapasztalják, hogy nincs kréta, akkor a „Kréta” rendszeren keresztül is lehet ezt jelezni?

– Lehetne jelezni, de nincs rá szükség, ugyanis van kréta mindenütt, a tankerületi központoknak többek között ez a feladatuk. Én már nagyon régóta nem hallottam arról, hogy bármely iskolában ilyen jellegű problémával kellett volna szembesülni. A Kréta egy tanügyi információs rendszer, nem a beszerzési ügyek elintézése a feladata.

– Az elvárt menedzserszemléletről sokat hallhattunk már tavaly is. Ön szerint ez már jellemzi az intézményrendszert? Tekintve, hogy a korábbi tankerület-vezetők jelentős része a helyén maradt.

– Hirtelen nem válik senki sem menedzserré, ez hosszabb folyamat. Én egyébként nem szeretem annyira a menedzserszemlélet kifejezést, mert hideg és technokrata hangulata van, ezért mondom inkább, hogy a szolgáltatói szemlélettel kell tekinteni a fenntartói munkára. Néhány tankerületi igazgatónak kissé bürokratikus szemlélete volt, amin könnyű változtatni. Terjeszteni kell azt a felfogást, hogy megkönnyíti a munkájukat, ha nagyon gyorsan megoldást találnak a problémákra. Sokféle modellt ki lehet alakítani, ami ezt a problémamegoldást gördülékennyé teheti, de legfontosabb a szemléletbeli változás, ami nem megy minden tankerületi vezetőnél ugyanannyi idő alatt. Ezért fontos az, hogy mindegyikükkel le tudjunk ülni és meg tudjuk beszélni az elvárásokat, és legyen közvetlen visszacsatolásunk az iskolaigazgatóktól is. Mert hiába vannak jó megoldások, módszerek, ha egyes tankerületeknél ezek nem tudnak érvényesülni. Az iskolaigazgatókkal való kapcsolat kontrollt jelent. Ennek a rendszere is folyamatosan fejlődik. Gyakran találkozom velük, és mindig megkérdezem, hogyan érvényesül az, amit mi közvetítünk a tankerületek felé, illetve milyen hibákat látnak. Építő kritikákat szoktak megfogalmazni, de a dicséret sem marad el, ha valami jól működik.

– Azonkívül, hogy személyesen is találkozik intézményvezetőkkel, mennyi észrevétel, panasz érkezik a Klebelsberg Központba?

– Az iskolák nagyon gyorsan felismerték a rendszer előnyeit, és a jelzések elsődlegesen a tankerületi központokhoz érkeznek. Amikor pedig iskolaigazgatókkal találkozom, arról is tanácskozunk, mit tehetünk az egyes problémás ügyek megoldásáért. Különböző problémacsoportokról külön egyeztetünk, például költségvetés-tervezés, feladatmegosztás a tankerületi vezető és az iskolaigazgató között… Hiába vannak szabályozva ezek a területek, a gyakorlati működés kérdéseiről beszélni kell, meg kell nézni, hogyan működnek a mindennapokban.

– Előfordulhat még az, hogy az intézményvezető hiába jelez egy problémát a tankerületi vezető felé?

– Szeretném hinni, hogy a tankerületi igazgatók pontosan értik, mennyire fontos, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő. Úgy látom, a rendszer jól működik ebben a tekintetben is.

– Vannak olyan gondok, amelyeket nem lehet pusztán szolgáltató hozzáállással megoldani, hanem pénzre van szükség, sok pénzre. Hogyan áll most a fenntartó költségvetése?

– Az a hatszázmilliárd forint, ami a rendszer működtetésére ebben az évben rendelkezésre áll, kellően megalapozott, stabil keret ahhoz, hogy a felmerülő problémákat meg lehessen oldani. A tankerületi központok számláin jelenleg közel ötvenhétmilliárd forint van, tehát nincs gond a fizetőképességgel sem. Fontos azonban, hogy az intézményhálózatot megfelelő irányban, egy jó koncepció mentén fejleszteni is lehessen. Ehhez most több projekt is rendelkezésre áll, amelyek közül az egyik az Iskola 2020 projekt. Ez egy hatvanmilliárdos keretösszeg a konvergenciarégiókban lévő iskolák felújítására, korszerűsítésére, bővítésére, iskolabusz-beszerzésre, amelyre a tankerületi központok pályázhatnak. Van egy harmincmilliárdos keretösszegű projektünk, amely kisebb felújításokra vehető igénybe, illetve egy harmincötmilliárd forintos informatikai fejlesztési program is. Ezzel összefüggésben az idén minden tankerületi központnak készítenie kell fejlesztési tervet, amelyben elemzik a tankerület helyzetét, az egyes térségek gazdasági-társadalmi feltételrendszerét, a gyermeklétszám változását és az iskolák állapotát. Ez alapján a több évre ütemezett fejlesztéseket is lehet tervezni.

– A korábban önkormányzati működtetésben lévő iskolákkal kapcsolatban: mi a helyzet azzal a hat településsel, amelynek iskoláit, megállapodás híján, decemberben miniszteri határozattal vették át?

– Ezek közül négynél – Csömör, Gödöllő, Dunaújváros és Szeged esetében – az együttműködés később kialakult, összesen két település van tehát – Tiszaeszlár és Elek –, ahol akadozik a kooperáció. Ettől függetlenül az iskolák mindenütt működnek. Az átadás-átvétel országosan gördülékeny volt, négyszáznyolcvanhárom esetben megkötötték a megállapodást a tankerületek az önkormányzatokkal, és az együttműködés is jó. Az önkormányzatok nagy többsége továbbra is segíti az iskolákat abban, hogy fejlesztéseket tudjanak megvalósítani, és remélhetőleg a jövőben is folytatódik ez a konstruktív kapcsolat.

– Milyen nagyságrendű fejlesztésre van szükség az átvett iskoláknál?

– A tankerületi központok folyamatosan végzik az ingatlanok részletes felmérését, ezt követően készítik el a már említett fejlesztési tervet. Ez a jövőben megkönnyítheti majd az átszervezésekre vonatkozó elképzelések kialakítását is, azaz hogyan lehet még hatékonyabbá tenni a feladatellátást a gyermekek érdekében. Az sem mellékes, hogy így több részinformáció áll majd rendelkezésre a döntések meghozatalához.

– A nulladik évfolyamra vonatkozó elképzelések mennyire reálisak a férőhelyek és a pedagógusok számát tekintve, az intézmények mekkora részénél lenne például elegendő osztályterem?

– A kilenc évfolyammal kapcsolatban jelenleg még csak tervek vannak, döntés nem született a koncepcióról.

– Másrészt talán még a döntés előtt érdemes lenne megvizsgálni, hogy egyáltalán lenne-e realitása?

– Csak ismételni tudom magam, még nem született meg a koncepcióról a döntés, nyilván folynak az elemzések, szakmai viták ezzel kapcsolatban. Erről a szerkezeti változásról nem a fenntartó dönt. Legfontosabb célom a tanév végéig, hogy megteremtsük a stabilitást a Klebelsberg Központ, a tankerületi központok és a köznevelési intézmények között, ezt követően már csak működtetni kell a bejáratott rendszert. A pedagógusokat szakmai szempontból is segítenünk kell, ehhez azonban elengedhetetlen a már említett stabilitás, és a 21. századnak megfelelő infrastruktúra az iskolákban, valamint a közös gondolkodás, a partneri szemlélet is.