Nem vonják vissza a lex Heinekent

Semjén Zsolt kérdésre válaszolva leszögezte: nincs semmilyen indok arra, hogy a javaslatot visszavonják, az ugyanis erkölcsileg, politikailag és jogilag is védhető és helyes. 
A törvényjavaslatot bíráló ellenzéknek a miniszterelnök-helyettes azt ajánlotta megfontolásra, illetve azt "üzente": az lenne a morálisan helyes, ha egy nemzeti ügyben az ellenzék a magyar ügy mellé állna - olvasható az atv.hu-n.

A Csíki sör megvédése alapvetően nemzeti ügy, nem gazdasági - jelentette ki Semjén Zsolt. 

A kormányfő helyettese arra is emlékeztetett, hogy a javaslat nem a kormánytól, hanem a Hargita megyei önkormányzattól indult. 

A kormány a székelység és Hargita megye mögött állását fejezte ki, amikor Borbély Csaba megkeresése után megfogalmazta javaslatát  - közölte, hozzátéve: a lex Heineken nemzeti ügy, nem kormányügy. Semjén Zsolt szerint a balliberális oldalon evidenciaszerűen kellene az önkényuralmi jelképekkel szemben állást foglalni. 

Hozzátette: ha érheti a kormányt kritika, akkor csak annyiban, hogy már korábban, a tiltott önkényuralmi jelképekről szóló törvény megszületésekor kellett volna megállapítani a tiltást a kereskedelmi termékek esetében is.

A miniszterelnök-helyettes szerint azt nem lehet megengedni, hogy egy multi gátlástalanul eltiporjon egy kis faluban működő kis manufaktúrát.

A Fidesz frakcióvezetője szerint több helyen módosításra szorul az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának tilalmáról szóló törvényjavaslat, amelyet hétfőn kezdett tárgyalni a parlament. 

Az önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatának tervezett tilalma ügyében a politikus kérdésre kijelentette: a képviselőcsoportban nem született olyan döntés - a sajtóhírekkel ellenkezőleg -, hogy "ejtenék" a javaslatot. Azt azonban megerősítette, hogy - noha a céllal, vagyis a kereskedelmi használati tilalommal egyetértenek - a szövegről vita van a Fideszben.
A frakcióvezető azt mondta, hogy nem akarnak olyan szabályozást hozni, amely Magyarországot komoly pénzbüntetéssel járó perekkel fenyegeti, ahogyan olyat sem, amely "Btk.-s alakzattal" fenyegeti azokat a kereskedőket, akik ilyen márkákat forgalmaznak.
Szerinte ezért olyan módosításokra van szükség, amelyek kiküszöbölik az előterjesztéssel kapcsolatban felmerülő esetleges veszélyeket. Jelen formájában a javaslat számos olyan problémát nem old meg, amit pedig meg kellene - fogalmazott.
Példaként hozta, hogy nyilván Puskás-mezt a korábbi magyar címerrel továbbra is lehet majd árulni, annak ellenére, hogy abban van önkényuralmi jelkép.
A problémák között a Heineken által szponzorált labdarúgó-mérkőzések kérdése is felmerült - folytatta -, mivel az UEFA-meccseken a pálya mellett futó fénycsíkok az UEFA reklámjai, vagyis jogilag nem a Heineken a reklámozó.

"Nekünk minden magyar brand védelmében ki kell állni"

Megerősítette egyúttal, hogy természetesen összekapcsolódik a törvényjavaslat és a romániai - az Igazi Csíki Sör és a Heineken közötti - védjegyvita. "Nekünk minden magyar brand védelmében ki kell állni", ha valaki a piaci erőfölényével visszaélve azt ki akarja szorítani a piacról - foglalt állást.
Ezzel kapcsolatban Kósa Lajos kifejtette azt is: szerinte a Heineken a saját kereskedelempolitikájából fakadóan vette magára a Magyarországon tervezett szabályozást, hiszen a cég az 1950-es évek elején Európában megszüntette a vörös csillag használatát a termékein - arra hivatkozva, hogy az a kommunista rémtettekre emlékezteti a fogyasztóit -, és csak 1992-ben vezette vissza a vörös csillagot.