Szijjártó Péter: Kutatás-fejlesztési helyszínné kell tenni Magyarországot

Megkezdődött a CeBIT

MH/MTI – 2017.03.20. 12:27 –

Magyarország ideális termelési helyszínnek bizonyult, a következő feladat pedig az, hogy a legideálisabb kutatás-fejlesztési helyszínné váljon. Az ehhez szükséges kormányzati döntések már megszülettek - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közmédiának hétfőn a hannoveri CeBIT-en, a világ legnagyobb informatikai szakkiállításán.

szijjártó_cebit576Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Michael Kleinemeier, a SAP Deutschland igazgatósági tagjának találkozója a CeBIT-en. MTI Fotó: KKMSzijjártó Péter a CeBIT magyar standján adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a világgazdaság a technológiai átalakulás révén fordulóponthoz érkezett, a versenyképesség feltételei teljes mértékben megváltoztak. Ebben az új korszakban a nemzetgazdaságok sikere a termelés és a digitalizáció összekapcsolásán múlik. A kormány ezt felismerte, és megtette a szükséges lépéseket, hogy Magyarország ne csupán ideális termelési, hanem ideális kutatás-fejlesztési helyszín is legyen. így bevezette, hogy minden vállalat kétszer akkora összeget írhat le az adóalapjából, mint amennyit kutatás-fejlesztésre költ, megerősítette a műszaki és informatikai képzést, Zalaegerszegen pedig regionálisan egyedülálló tesztpályát épít az autóipari újításokhoz. Az eredmények már látszanak is, hiszen "a digitális gazdaságra történő átállás zászlóshajói" az IBM-től az SAP-ig mind-mind jó beruházási helyszínként tekintenek Magyarországra, és folyamatosan bővítik innovációs, kutatás-fejlesztési és szolgáltatási kapacitásaikat - mondta Szijjártó Péter.

Magyarország rá is van utalva az innovatív megoldásokra, mert nincs jelentős nyersanyagforrása vagy tengere, és "a legnagyobb erőssége a magyar emberek szorgalma, kreativitása, szaktudása, képzettsége". Ezért is fontos, hogy az innovatív ágazatokban működő startupok és az informatikai megoldásokat szállító vállalatok egyre erősebbek, és ezt szolgálja a minden eddiginél hangsúlyosabb magyar jelenlét is a CeBIT-en - emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter. A világ legnagyobb informatikai vásárán most a legerősebb a magyar jelenlét, a 400 négyzetméteres nemzeti standon 21 kiállító mutatja be termékeit és szolgáltatásait, és mindazt, amit "Magyarország a digitális átállás során meg tud mutatni" - tette hozzá. Az átállás a digitális gazdaságra "a legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzés", ezért hozta meg a kormány azokat a döntéseket, amelyek "a termelés mellett a kutatás-fejlesztési térképre is feltették az országot", de még tovább kell növelni a "láthatóságot", ezért a kormány szeretné elérni, hogy a következő évek valamelyikében Magyarország legyen a CeBIT kiemelt partnerországa, ami igen komoly gazdasági hatásokat váltana ki. A nagyszabású idei magyar jelenlét így azt is szolgálja, hogy növekedjék a partnerországi cím megszerzésének esélye - mondta a miniszter.

A hannoveri CeBIT a digitális gazdaság aktuális trendjeit és legfrissebb innovációit mutatja be. Önálló szakkiállításként 1986 óta rendezik meg a németországi Alsó-Szászország tartomány fővárosában. Az idei kiállításon 70 országból mintegy 3000 kiállító mutatja be termékeit és szolgáltatásait. A partnerország Japán, amely a rendezvény történetének legnagyobb - több mint hétezer négyzetméteres - standjával és 118 kiállítóval jelent meg. A startup vállalkozások aránya történelmi csúcsra emelkedett, a 35 országból összegyűlő 350 fiatal vállalatnak egy külön csarnokot is biztosítottak, további bő 200 startup cég pedig más helyszíneken mutatkozik be. A kiállítás hétfőn nyitotta meg kapuit és péntekig tart, a szervezők 200 ezer szakmai látogatóra számítanak.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a versenyképességhez ma már nemcsak az országoknak és nemzetgazdaságoknak, hanem az embereknek is egészen más képességekre van szükségük, mint korábban. Ezért is fontos, hogy ne csupán a felsőfokú, hanem a középfokú oktatásban és az általános iskolában is minél több informatikai megoldással, alkalmazással ismerkedjenek meg a tanulók. A magyar kormánynak nagyon nagy hangsúlyt kell fektetnie a digitalizációra, hiszen az ipar "gerincoszlopát" az autóipar adja, amely mélyreható átalakuláson ment keresztül, "termelésből kutatás-fejlesztéssé vált" és átállt a legmagasabb szintű technológiák alkalmazására. Ezért "nekünk nemhogy félnünk nem szabad a digitalizációtól, de az élen kell járnunk, mert mi egy olyan ország vagyunk, amely a szorgalmával, a kreativitásával és a legújabb dolgok iránti fogékonyságával tud sikert elérni" - húzta alá Szijjártó Péter. Ez adja a jelentőségét a zalaegerszegi tesztpályának, amely az autonóm vezetésű autók fejlesztésére kínál lehetőséget, és ezért fontos, hogy az elektromos meghajtású kocsik motorjainak gyártását minél több vállalat hozza Magyarországra, és hogy az autóipar minél több "digitális beszállítója" megtelepedjen, beruházzon az országban - mutatott rá a külgazdasági és külügyminiszter.

Megnyílt a magyar pavilon

Megnyílt a magyar nemzeti pavilon hétfőn a világ legnagyobb informatikai szakkiállítását, a hannoveri CeBIT-en. Magyarország jelenléte a CeBIT-en minden eddiginél nagyobb szabású, a 400 négyzetméteres standon 21 kiállító mutatkozik be. A szervezők egy valóságos házat építettek fel, konyhával, nappalival, garázzsal, hogy a magyar fejlesztéseken keresztül bemutassák: a digitalizáció megérkezett a mindennapokba, kézzel fogható és a hétköznapok életét megkönnyítő alkalmazásokat eredményezett.

A háromdimenziós nyomtatótól a készpénz nélküli fizetési alkalmazásokig számos megoldást felvonultató nemzeti pavilont Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Kovács Zoltán kormányszóvivő, Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos és Palkovics László,  az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára nyitotta meg. 

Szijjártó Péter beszédében kiemelte, hogy alapvető változások zajlanak a gazdaságban, a sikert így már az határozza meg, hogy miként sikerül összekapcsolni a termelést és a digitalizációt. A miniszter a megnyitó után a közmédiának elmondta, hogy a kiállításon tárgyalt a Deutsche Telekom, az SAP és a Vodafone vezetőivel. Ezek a vállalatok a digitalizáció "zászlóshajói", és mind folyamatosan bővítik magyarországi tevékenységüket.

Kovács Zoltán kiemelte, hogy a CeBIT-en felépített "magyar ház" ráirányítja a figyelmet arra, hogy a digitalizáció nem "elvont, megfoghatatlan fogalom". Ezt mutatja például az egyik kiállító fejlesztése, egy úgynevezett chatrobot, amely vállalatok ügyfélszolgálatán hasznosítható, vagy a pavilon konyhaterében felállított mini sörfőzde, amelyet egy startup cég fejlesztett ki - mondta a kormányszóvivő a közmédiának. Hangsúlyozta: a kormány több stratégia jegyében minden keretet megteremt ahhoz, hogy a digitalizáció folyamata kibontakozzék Magyarországon.

Deutsch Tamás e stratégiákról szólva kiemelte: a Digitális Jólét Program arra a felismerésre épül, hogy a "digitális forradalom óriási lehetőséget" jelent, és azt célozza meg, hogy minden magyar ember a nyertese legyen ennek a mélyreható és világméretű átalakulásnak. Ezt szolgálja a program keretében elkészült négy nagy terv, köztük a legfontosabb, a digitális oktatási stratégia. A legfőbb cél a "digitális írás-, és olvasástudás", vagyis az algoritmikus gondolkodás és a programozás alapismereteinek elsajátítása. Ezeket a legfontosabb, legalapvetőbb képességek közé kell emelni a közoktatásban - mondta a miniszterelnöki biztos a közmédiának.

1300 milliárd áll a magyar innováció rendelkezésére
Megközelítőleg 1300 milliárd forintos forrás áll a magyar tudomány, kutatás-fejlesztés és innováció rendelkezésére 2020-ig - jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára hétfőn Pécsett. Rákossy Balázs a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) megrendezett eseményen beszélt, amelyen a felsőoktatási intézmény öt - a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) összesen 4,5 milliárd forint értékben finanszírozott - fejlesztésének projektnyitóját tartották. A 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban a K+F+I célokra több mint 750 milliárd forint uniós és kormányzati társfinanszírozású forrás, valamint emellett 500 milliárdos költségvetési forrás áll rendelkezésre - részletezte.