Patikába járunk, háziorvoshoz nem

Országos reprezentatív felmérés készült tavaly novemberben, amely szerint a magyar lakosság hetvenhat százaléka érzi úgy, többnyire egészségtudatosan él, de teljesen elégedettnek csak minden tizedik ember mondja magát. A megítélés igen szoros összefüggésben van az életkorral: az egytől tízig terjedő skálán – ahol minél magasabb pontszámot jelölt meg valaki, annál megfelelőbbnek gondolta saját egészségtudatosságát – a harminc év alattiak átlagosan kilenc pontot adtak maguknak, a hatvan felettiek pedig mindössze 5,5 pontot.

A Pfizer Egészségtudatossági Index alapján aggasztó a magyarok hozzáállása a szűrővizsgálatokhoz: az elmúlt év során a felnőtt népesség negyvenkét százaléka nem vett részt ilyesmin, a fontosabb, alapvető vizsgálatokat pedig a harmaduk, negyedük még sosem végeztette el. Ismert, a napokban jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, hogy ősztől minden eddiginél szélesebb körű vastagbélszűrési program indul. Az ok, hogy évente tízezer új vastagbél-daganatos embert regisztrálnak, akiknek körülbelül a fele nem éli túl a betegséget.

A szűrővizsgálatokon való részvétel tehát rendkívül fontos, ennek ellenére a lakosság nemhogy az ilyen típusú, az egyéb vizsgálatokon sem sűrűn vesz részt: a felmérés szerint a megkérdezettek nyolcvannyolc százaléka nem adat be magának védőoltást, ötvenkét százalék nem járt még állapotfelmérést készíttetni a háziorvosánál, huszonhat százalék pedig betegség esetén sem veszi igénybe a hozzá tartozó praxisszolgáltatásokat. Az egészséggel kapcsolatos tevékenységek közül a leggyakrabban a gyógyszertár-látogatást jelölték meg a válaszadók.

Szintén aggasztó, hogy csupán a felnőtt népesség kétharmada fordul azonnal orvoshoz, ha betegnek érzi magát, egyharmada előbb más forrásból tájékozódik, családtagoktól, barátoktól, ismerősöktől, de minden második ember az interneten is utána néz a tüneteinek. Dohányzás tekintetében sincsenek megnyugtató adatok, a tizennyolc év felettieknek az egyharmada, leginkább a középkorúak cigarettáznak. Az alkoholfogyasztás tekintetében jelentős társadalmi különbségek figyelhetők meg, a férfiak gyakrabban isznak, mint a nők, a legfiatalabbak is többször fogyasztanak alkoholt, mint a legidősebb korosztály, kiugróan magas adatokat pedig e tekintetben Budapesten mértek.

A kávéfogyasztás majdnem teljesen általános, a felnőtt népesség mintegy négyötöde fogyasztja a koffeintartalmú italt, talán csak a fiatalok körében mérsékeltebb az arány. Ennél rosszabb, hogy ők viszont az átlagost lényegesen meghaladó mértékben isznak energiaitalokat.

A felmérés egyéb területekre is kitér: a lakosság kétötöde tartja magát túlhajszoltnak, leginkább a negyven-negyvenkilenc év közöttiek. A legidősebbek stresszelnek a leginkább: a korosztály hetvenkét százaléka éli meg stresszesnek a mindennapokat, míg a teljes népesség körében ez csak minden második válaszadóra igaz.