Belföld

Stresszt okoz a szülő hiánya a kórházban

Az egészségügyi jogszabály rendelkezése szerint egy szülő minden kiskorú mellett maradhat a kórházi gyógykezelés idejére

A hospitalizációs, azaz a kórházi ápolási folyamat során elválasztási stressz éri a gyermekeket, amire akár a kórházi személyzettel való együttműködés megtagadásával is „válaszolhat”. Minél kisebb a gyermek, minél hosszabb a kórházi kezelés időtartama, annál nagyobb lelki traumát okoz, ha az addig biztosnak hitt pont, a szülő „eltűnik”. Érdemi megoldás egyelőre nincs, az alkalom szülte lehetőségek pedig jórészt fizetősek és kényelmetlenek.

gyermekek 20141024
A gyermekek lelki támogatása miatt szükséges a családtag jelenléte a kezelés ideje alatt (képünk illusztráció) (Fotó: Csudai Sándor)

Nem nélkülözhető az anyukák és a családtagok jelenléte az otthonuktól távol kezelt gyermekek lelki támogatásában – a többi között erről, illetve a kórházakba kísérőként érkező szülők elhelyezéséről szólt a Fenntartható Társadalmi Felelősségvállalás Kerekasztal, amelyet a minap tartottak Mátraházán. Bár a probléma első hallásra talán nem tűnik jelentősnek, a családok és az éppen lábadozó gyermekek életére mégis kihat, így a helyzet tartós megoldása is sürgető. Ezzel a hétköznapi ember többnyire csak akkor szembesül, ha súlyos vagy speciális betegség miatt egy kiskorú családtag elhúzódó kórházi kezelésre szorul – ilyenkor az anyukának, a szülőnek munkahelytől, családtól távol, szinte lehetetlen körülmények között kell aktív támogató jelenlétével segítenie a gyógyulást. A napi tapasztalat azt mutatja, hogy ezekben az esetekben már a nővérek empátiája is „csodákra képes”: még a gyermek- és csecsemőosztályok kisebb kórtermeibe is sikerül „tűzoltásként” egy-egy pótágyat, matracot vagy széket bezsúfolni.

Az egészségügyi törvény megadja a beteg gyermeknek a kapcsolattartás jogát, amikor kimondja: minden kiskorú mellett egy szülő maradhat a kórházi kezelés idejére. A gyermekkórházakban a szoptatós kismamák folyamatos jelenléte már biztosított, más esetben viszont a helyzet nem ilyen kedvező.

Az előző kormányok erre a kérdésre nem szenteltek kellő figyelmet, és nem nyújtottak elegendő politikai, finanszírozási támogatást sem a gyermekek és anyukák egyidejű elhelyezésének biztosítására. A témában felmérés is készült, a 2012-es kimutatás alapján az ifjúsági, gyermek és újszülött kórházi ápolás átlagos időtartama 5,2 nap. A korosztály tehát összesen egymillió-kétszázezer éjszakát tölt kórházban. Emellett tartós – egy napnál hosszabb kórházi ápolás – szülői jelenlétre minden ötödik esetben szükség van, ami így nagyjából kétszázötvenezer, a kórházi betegágy mellett átvirrasztott éjszakát jelent, jobbára rendezetlen, estleges körülmények között.

A hospitalizációs, azaz a kórházi ápolási folyamat során elválasztási stressz éri a gyermekeket, amire háromlépcsős reakcióval „válaszolnak”. Elsőként ösztönös tiltakozás lép fel, ezt követi a reményvesztettség állapota, majd a kórházi személyzettel való együttműködés megtagadása. Minél kisebb a gyermek, minél hosszabb a kórházi kezelés időtartama, annál nagyobb lelki traumát okoz, ha az addig biztosnak hitt pont, a szülő „eltűnik” a gyermek életéből. Egészségügyi-szakmai alapvetés, hogy csak a beteg gyermek testi, lelki és érzelmi szükségleteinek egyaránt megfelelni képes kezeléssel lehet érdemi terápiás eredményt elérni. Ebben a szülő aktív, támogató jelenléte épp olyan fontos „minimumtényező”, mint a megfelelő fűtés, vagy akár az odaillő antibiotikum és dózis megválasztása – hangzott el a tanácskozáson.

A problémát mindenhol felismerték, ám érdemi előrelépés eddig csak kevés helyen történt: a Bethesda Gyermekkórházban az Országos Gyermekégési Centrum Anyaotthonának megépítése már elkezdődött, így az intézmény tíz férőhellyel járulhat hozzá az égési centrum munkáját segítő anyukák, családtagok tartós elhelyezéséhez. Az anyaotthon teljes építési költsége várhatóan ötvenmillió forint lesz, vagyis az egy főre jutó bekerülési költség így ötmillióba kerül, ami kevesebb, mint harmada egy kórházi ágyra jutó éves állami ráfordításnak.

Velkey György, a gyermekkórház főigazgatója elmondta, az anyaotthon elérése csak az első lépcsőfok: évtizedes elmaradást pótolna, ha a civilek és egyes cégek összefogásában a gyermekkórházak többségében megépülnének az anyaotthonok.


Egyéb megoldások

A Heim Pál Gyermekkórházban a szülőnek arra van lehetősége, hogy széken ülve éjjel-nappal gyermeke ágya mellett maradjon. Az intenzív osztályon is csak egy ágyat tudnak beállítani a legsúlyosabb állapotban lévők szüleinek. A kórház fenntartásában – néhány utcányira – ingyenes anyaotthon működik, amit viszont csak vidéki, szoptató anyák vehetnek igénybe. A belgyógyászaton két fizetős szoba áll rendelkezésre, naponta ötezer forint térítésért, míg a sebészeten és a gégészeten két-két olyan szoba van, amit naponta kétezer forintért lehet bérelni. A Madarász utcai gyermekkórházban is széken ülve maradhat a szülő a gyerek mellett. Kempingágyat napi nyolcszáz, fotelágyat napi ezerkétszáz forintért bocsátanak rendelkezésre – ám ez szoptató anyáknak, tumoros beteg szülőjének vagy gondozásra szoruló fogyatékos gyerek szülőjének ingyenes. Külön szoba igénybevételéért a gégészeten négyezer-nyolcszáz, a belosztályon ötezer-négyszáz, a csecsemőosztályon háromezer-hatszáz forintot kell fizetni éjszakánként. Ha a szobába két anya kerül a gyerekekkel, akkor a költség megoszlik közöttük. A csecsemőosztályon egyetlen összkomfortos szoba is rendelkezésre áll teljes ellátással, napi kilencezer-hatszáz forintért. (MH)